Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-12 / 15. szám

- 100 —

írásbeli intézkedésekre

fenturtott hely

és megmunkálással foglalkozó vállalatok alatt azok az ipartelepek értendők, melyek egyrészt hazai márvány fejtésével foglalkoznak, másrészt természetes hazai, nem pedig műúton készült márványnak iparczikkekké való feldolgozását eszközük, mindkét esetben természetesen a technika fejlődésének megfelelő gépberendezés mellett. A törvény 1. §-ának 2. a) pontja alá azonban nem tartoznak azok az ipartelepek, melyek a márványnak vegyi gyárak számára való előkészítésével (például zúzásával) foglalkoznak.

3. A törvény 1. §-ának 2. b) pontjában említett szerszámgépek alatt a fúró-, gyalu-, eszterga-, maró-, csiszoló-, vágó-, lyukasztó-, hajlító-, sajtoló- és kalapácsoló-, vagyis olyan gépek értendők, melyek segélyével az egyes iparczikkek alakíttatnak, mig a többi gép (pl. szövőszék, simítógép stb.) az ipari anyagmegmunkáló gépek csoportjába tartozik.

4 A törvény 1. §-ának 2. ej pontjában említett és vegyi készítményeket előállító gyárak alatt oly ipartelepek értendők, a melyeken az egyes vegyi termények előállítására alkalmazott eljárások közben vegyi anyagcserebomlások mennek végbe, azok az ipartelepek tehát, melyek csupán egyes anyagok keverésével foglalkoznak, vagy a melyeknél vegyfolyamatok az egyes eljárások alapját nem képezik és ezek, ha elő is fordulnak, csupán alárendelt jelentőséggel bírnak, egyáltalán nem esnek a törvény határozmányai alá.

5. A törvény 1. §-ának 2. ej pontjában említett és vegyi készítményeket előállító gyárak közé tartoznak a mezőgazdasági szeszfőzdék is, vagyis azok a szeszfőzdék, melyeknél a következő feltételek együttesen megvannak :

aj az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell összekötve lennie, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben a mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesz- termeléshez szükséges anyagokat, viszont a szesztermelésnél nyert moslékot, mint takarmányt, vagy legalább is az e moslékon hizlalt marhától származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa;

b) a szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban naponként átlag hét hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és annak a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan arányban kell állania, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzleti napjára eső átlagos alkoholtermelés hektáronként három liter alkoholt meg ne haladjon ;

c) az egy-egy termelési időszakban termelt alkohol összes mennyisége 1680 hektoliter alkoholt meg nem haladhat.

Ha valamely mezőgazdasági szeszfőzdénél utólagosan kitűnnék, hogy a mezőgazdaságiak közé való sorozás iránt az a) pontban megszabott feltétel már eredetileg hiányzott vagy hiánya utólagosan állott be, vagy a szeszfőzdének üzletterjedelme az üzleti időszak bármely egyes havi bejelentési időszakában a b) pontban megszabott legmagasabb naponkénti alkoholtermelést meghaladta, vagy végre, ha a c) pontban megszabott legnagyobb termelés be nem tartatik: a szeszfőzde mezőgazdasági jellegét és a nyert állami kedvezményeket elveszti.

A törvény idézett határozmánya alá tartoznak és az illető mezőgazdasági szeszfőzdével együttesen állami kedvezményekben részesittetnek azok a kapcsolatos szesz- finomitók is, melyek mezőgazdasági szeszfőzdékben léteznek és csakis a saját nyers szeszüknek finomítását eszközük

Azok a szeszfinomitók ellenben, melyek mezőgazdasági szeszfőzdékkel helyi összeköttetésben állanak ugyan, de az illető szeszfőzdékben termelt nyers szesz finomításán kívül még idegen termelésű nyers szesz finomításával is foglalkoznak, mely czélból szabad raktárrá nyilváníttatnak, a kapcsolatos mezőgazdasági szeszfőzde részére engedélyezett állami kedvezménjmket csakis a saját termelésű nyers szeszre nézve igényelhetik.

A törvény most tárgyalt határozmányainak megfelelő alkalmazhatása érdekében is kötelessége a szeszadó ellenőrzésével megbízott pénzügyi közegeknek a felett őrködni, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék közé való soroztatás összes feltételei meglegyenek.

6. A törvény 1. §-ának 2. g) pontjában említett azon bányászati vállalatok alatt, a melyek fémeket lúgzás, foncsorozás vagy villamosság alkalmazása mellett termelnek, oly művek értendők, melyek akár a bányából vagy zúzóhói közvetlenül kikerülő bányatermények és marókból akár az előzetesen pörkölt, kohósitott félterményekből választják ki a fémeket nedves utón lúgzással, foncsoritással, avagy a villamosságnak vegybontó tulajdonsága segélyével.

7. A törvény 1 §-ának 2. h) pontjában említett műtrágyagyárak oalatt ly ipari vállalatok értendők, melyek az egyes trágyázásra használt anyagoknak nem csupán fölaprózásával vagy őrlésével foglalkoznak, hanem az egyes műtrágyákat rendszerint vegyfolyamatok segélyével elő is állítják. Nem tartoznak a törvény ezen határozmánya alá azon gypsgyárak, melyek trágyázás! czélokra való gvpset állítanak elő.