Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-22 / 8. szám
— 57 XIY. t.-cz. 11. §-a értelmében jogosítva vannak. Ezen törvénytelen eljárás bizonyítását azonban megnehezíti, sőt sok esetben lehetetlenné teszi azon körülmény, hogy az elzálogosító fél a zálogtárgy kiváltása, vagy a lejárt kölcsön meghosszabbítása alkalmával nem kap elismervényt a teljesített fizetésekről, a mely elismervénynyel kétségtelenül igazolhatná, hogy a lejárt kölcsön meghosszabbítása, vagy a zálogtárgy kiváltása alkalmával, a zálogüzlet tulajdonosának minő czimen, minő dijakat fizetett. Hogy tehát egyfelől a közönséget a megengedettnél magasabb, vagy meg nem engedett czimeken szedett dijak fizetésétől megóvjam, viszont azonban másfelől kizárjam azt is, hogy a közönségnek a zálogkölcsöndijak magasságával tisztában nem lévő része által emelkedő panaszok alapján, a zálogüzlettulajdonosok netaláni alaptalan zaklatásoknak tétessenek ki, ezennel elrendelem, hogy minden zálogüzlettulajdonos a lejárt kölcsön meghosszabbítása, továbbá a zálogtárgy kiváltása alkalmával, az illető félnek a teljesített fizetésekről nyugtát kiszolgáltatni tartozik. Ennek folytán a zálogüzlettulajdonosokat megfelelő s az iparhatóság által hitelesítendő szelvény (joxta) könyv beszerzésére kötelezem, a melybe a nyugtató oly módon helyezendő be, hogy annak egyik fele az elzálogosító fél részére könnyen kiszakítandó s a félnek kézbesíthető legyen, mig a másik fele, az 1881. XIV. t.-cz. 10. §-a alapján foganatosítani szokott iparhatósági ellenőrzés czéljaira, az illető szelvénykönyvben bennhagyandó, a szelvénykönyv pedig az abban foglalt utolsó nyugtató kiszolgáltatásának napjától számítandó 6 hónapon keresztül a zálogüzlettulajdonos által megőrzendő. Úgy a fél részére kiszolgáltatandó, mint a szelvénykönyvben megőrzendő elismervényen a következő adatok tüntetendő!' fel és pedig : 1. A nyugtató folyó szám. 2. Az elzálogosítás napja. 3. Az adott zálogkölcsön összege. 4. A kiváltás vagy meghosszabbítás napja. 5. A fél által tényleg fizetett kölcsöndij (kamat) összege. 6. A zálogüzlet tulajdonos aláírása. Azon zálogüzlet tulajdonos, a ki a fentiek értelmében vezetendő szelvénykönyvet nem vezeti, vagy nem ezen rendeletben körülírt módon vezeti, továbbá a szelvénykönyvet az előirt ideig meg nem őrzi, végül azon zálogüzlet tulajdonos, a ki a fél részére akár kívánja a nyugtató kiszolgáltatását, akár nem, a nyugtatót az előirt módon kitöltve, ki nem szolgáltatja, kihágást követ el s az 1879. XI. t.-cz. 16. és 22. §-ra való tekintettel, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, nem fizetés esetén pedig 10 napig terjedhető elzárással büntetendő. A jelen rendelet szerint minősülő kihágások elbírálására az 1884. XVII. t.-cz. 166. §-ában megjelölt iparhatóságok illetékesek. Ezen rendeletem 1900. évi márczius hó 1-én lép életbe s kiterjed a törvényhatóságok, községek, rézzvénytársaságok és szövetkezetek által folytatott kézizálog üzletekre is oly módosítással, hogy az annak, a most említett zálogintézetek részéről történő betartása feletti ellenőrzést magamnak tartom fenn. Budapest, 1900. évi január hó 19. Hegedűs, s. k. írásbeli intézkedésekre fentartott hely 3189. ikt. 1900. V. Járási főszolgabirák, (üyiilaváros polgármrstm' és Községi elöljárók. Vezérszó: Czimer használat iparczikkeken. Magyar királyi belügyminister úrnak alábbi rendeletét tudomás és figyelemben tartás czéljából kiadom. Gyulán, 1900. február 19-én. Dr. Fábry, alispán. Másolat 160. szám kih. I. M. kir. belügyminister. Körrendelet valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének az orsz. czimerének iparczikkeken való használata tárgyában. Az ország czimerének iparczikkeken való használhatása tekintetében a közönség körében könnyen előálló fogalomzavarnak elejét veendő, kijelentem a következőket: A magyar korona országai egyesített czimerének és az ország külön czimerének magánosok és magán jellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használható - sáról szóló 1883 évi XVIII. t.-cz. 1. § a szerint, magánosok, magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek közül az említett czimerek bármelyikét gyári vagy iparczikkeiken, árúikon, üzleti helyiségeiken, czimtábláikon, czimlapjaikoa (etiquette) üzleti nyomtatványaikon stb. csak azok használhatják, kik arra a ministerelnöktől engedélyt nyertek. E törvényi rendelkezés akként értelmezendő, hogy a cziinert használó alany személyével vagy czégével összeköttetésben álló, az egyén vagy czég minőségének jelzésére szolgáló engedély nélküli czimer használat tilos; tehát oly használat, mely azt a vélelmet kelthetné, hogy az illető vagy hivatalos személy vagy hogy az állammal, vagy
