Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-04 / 40. szám

- 286 írásbeli intézkedésekre

fentartott hely

igazgatási bizottságnak jelenti be; az árvaszéki elnök a központi gyámpénztár kezelésén kívül valamely önálló gyámpénztárral biró község gyámpénztárát csupán különös szükség esetén vizsgálja meg.

Az önálló gyámpénztárral nem biró községek ügyvitele csak minden második évben képezheti a vizsgálat tárgyát.

A 146. §-ban az alábbiakat kívánja érvényre emelni.

146. §. „A központi gyámpónztárban kezelt készpénz magánosoknak a vármegye területén fekvő és békésvármegyebeli lakosoknak a vármegyével határos — bár más vármegyék területén fekvő — ingatlanaira 6°/„-tóli kamat mellett való kölcsön adás és pénzintézetekben leendő elhelyezés által gyümölcsöztetendő.“

Addig is, mig a m. kir. beliigyminister úr a szabályrendelet eme két szakaszának módosítását jóváhagyja, figyelmébe ajánlja a törvényhatósági bizottság ezen határozatát a vármegyei árvaszéknek — a módosított szakaszok értelmében való eljárás végett.

Ezen határozat közérdekű lóvén, az 1886- évi XXI. törvényczikk 7. §-ához képest közhírré tétetik s ugyanezen törvényczikk 8-ik §-ában meghatározott 30 napi felebbezósi határidő elteltével a m. kir. belügyminister úrhoz a szabályrendeleti módosítás jóváhagyásának kinyerése végett felterjeszteni rendeltetik.

Erről feliratilag a m. kir. beliigyminister úr, a közhirrétételt igazoló hirdetési bizonylatok esetleg beadandó felebbezésekkel együtt a közhirrótó- tel foganatosítása végett a vármegye alispánja, tudomás és miheztartás végett a vármegyei árvaszók s a vármegyei számvevőség számfejtő osztálya s a vármegyei pénztári tisztség értesittetik.

Emit.

Jegyzetté: Kiss László,

vám. UI-ad aljegyző.

18777. ikt.

1900.

II. tiyulavóros polgármesterének. Községi Elöljáróknak.

Mezei egerek és poczkok irtása.

Földmivelósugyi m. kir. minister urnák alábbi körrendeletét 27662-899. sz. intézkedésem kapcsán további megfelelő eljárás végett kiadom. Gyulán, 1900. évi október hó 2-án. Dr. F á b r y, alispán.

73578 900. sz. M, kir. földmivelésgyiminister. Valamennyi törvényhatóságnak. (Háromszék vármegye kivételével.) Sajnálattal kell tapasztalnom, hogy az oly nagy károkat okozó mezei egerekkel szemben még mindég nagy közöny uralkodik, szemben azon körülménynyel, hogy a bajt aránylag csekély munkával és költséggel lehet megelőzni.

Erre való tekintettel múlt évi deczember 6-án 96331. sz. körrendeletemmel ismételten felhívtam a törvényhatóságot, hogy a mezei egerek irtására különös figyelemmel legyen s szükség esetén az 1894. évi XII. t.-cz. 54. §-a alapján intézkedjék.

Mivel az egerek elszaporodásáról ismételten érkeznek hozzám jelentések, szükségesnek látom, hogy az egerek irtására a Czim figyelmét újólag felhívjam s különösen arra való tekintettel, hogy a szántás alkalmával mutatkozó egerek elpusztítása által azok elszaporodása rendszerint még alig számbavehető munkával megakadályozható, felhívom a közönséget, hogy a községi elöljáróságok megfelelő utasításával odahatni igyekezzék, hogy az őszi és tavaszi szántás alkalmával az egerek még ott is, hol ez idő szerint alig számbavehető mennyiségben mutatkoznak, lelkiismeretesen irtassanak.

Az irtásnak legegyszerűbb és sikeresebb módja, hogy az eke által kifordított egerek az eke nyomában haladó munkásgyerek által agyonüttessenek; oly helyen pedig, hol a föld fel nem szántható, m. p. luezernásban, herében, kaszálón, legelőn, utmenti meredek parton, mesgyén stb. legczólszerübb az e czélra készült és olcsón beszerezhető egérfogók alkalmazása.

Ily módon alig számbavehető költséggel és munkával az egerek elszaporodását megakadályozni, s ezzel az egerek által okozható kiszámithatlan károsodásnak elejét venni sikerül. Budapest, 1900. évi szeptember hó 21-én. D a r á n y i s. k.