Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-04 / 1. szám
- 14 írásbeli intézkedésekre fentartott hely Az állatforgalom kölcsönös szabályozása iránt MagyaArszág és Ausztria között létrejött megállapodások határozmányainak úgy magyar, mint osztrák részről való gondos megtartására kiváló súlyt helyezvén : a kölcsönös állatforgalom szabályozása tárgyában 1899. évi 75500. szám alatt kiadott rendeletem kapcsám felhívom alispán urat, hogy egy felől a marhalevél kezelőket ismételve szigorúan utasítsa, hogy az Ausztriába szóló marhalevelek kiállítása körül idézett 75500/99. számú rendeletem II. része 2., 3. és 4. pontjaihoz szorosan alkalmazkodjanak és különösen a marhaleveleknek a 4. pontban meghatározott kiegészítését el ne mulaszszák a marha-rakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket pedig az idézett rendeletem 5. pontjához való szoros alkalmazkodásra figyelmeztesse ; másfelől pedig tegye szigorú kötelességévé a törvény- hatósága területére engedélyezett marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőknek, hogy a mennyiben az Ausztriából Magyarországba irányított állatszállítmányoknak a kirakásakor eszközölt és a 40000/888. számú rendelet 73. §-ának a) b) pontjai értelmében teljesítendő tüzetes vizsgálata alkalmával a szállítmányok osztrák marhalevelein bármiféle szabálytalanságot észlelnének, különösen azt tapasztalnák, hogy azok 1899. évi 75500. számú rendeletem 4. és 5. pontjának meg nem felelnek: erről a vonatkozó marhalevelek csatolása mellett hozzám a törvényhatóság utján mindenkor azonnal jelentést tegyen. Budapesten, 1899. év deczember hó 22. Lestyánszky s. k. T ájékoztató. Megyebizotlsíígi tag választások. A törvényhatósági bizottságba megüresedett tagsági helyekre a deczember hó 28-án megtartott választások során a gyulai I. alke- rületben dr. Ladics László és az orosházi I. alkerületben D é g h y Gyula választattak meg. Vf'glogcsités. A vármegye főispánja M e r k s z Rezső csabai helyettes járási írnokot ezen állásra véglegesen kinevezte. Névváltoztatások. A m. kir. belügyminister megengedte, hogy dr. W e i s z Vilmos és kiskorú Weisz Rezső békés-csabai lakosok „Vas“-ra változtassák át vezetéknevüket. A vármegye központi választmánya a folyó évi január hó 2-án tartott ülésében az 1899. XV. t.-cz. rendelkezéséhez képest, a vármegye alispánjának előterjesztése alapján megállapította a gyomai és orosházi választókerülethez tartozó volt úrbéres községekre nézve a legkevésbbé megrótt '/4 úrbéres telkek adóját, kijelölte egyben az urbériséggel nem birt községekre nézve azon szomszédos községeket, a melyekből a legkevésbbé megrótt ’/4 úrbéri telek adója veendő lesz. — Ezen határozatát az illető községekben 8 napi közszemlére tétette ki azzal, hogy ellene 8 nap alatt a királyi kúriához lehet felebbezni. Boteg'ápolási pólildó Többen kérdést intéztek a vármegye alispánjához, hogy mi az oka annak, miszerint az 1899. évben kétféle betegápolási adó volt kivetve : országos és megyei. Az alispán általános tájékoztatásul közli, hogy az 1898-ik évi XXI. t.-cz. által 1899. évi január hó 1-jével a vagyontalanok betegápolása állami feladattá tétetvén, e törvény értelmében e czimen 8"/0 állami betegápolási adó vettetett ki, egyszersmind azonban megengedtetett, hogy a vármegyék betegápolási alapjaik tartozásainak kiegyenlítésére az 1899. évben, még utoljára, megyei betegápolási adót is vethessenek ki. Békésvármegye betegápolási alapjának a tárgyalás alatt álló illetőségi kérdések stb. folytán tényleg tetemesebb függő adóssága lévén, a törvényhatósági bizottság 1898. évi őszi közgyűlésén ezek fedezésére 1 pótadót vetett ki az 1899-ik évre, s igy állott elő a múlt évben teljesen jogosan és törvényesen a kettős betegápolási adó. S ezen betegápolási adókból absolute semmi összeg sem fordittatott a kórházi építkezésekre, melyeknek összes költségei kölcsönökből fedeztettek s ezen kölcsönök az ápolási dijjakból törlesztetnek. Az alispáni hivatal ügyforgalma az 1899. évben az iktatókönyvek igazolása szerint a következő volt: Beiktattatott az általános iktatóba 28656 (1898-ban 28572), a közigazgatasi bizottsági iktatóba 2105 (1958), a kihágási ügyek iktatójába 561 (650); a közigazg. bírósági panaszok iktatójába 12 (7), a központi választmányi iktatóba 83 (70). Összesen tehát 31417 ügydarab, a mi az 1898. évi 31257 ügydarabbal szemben 169 drb többletet mutat. Ezeken kivül az egyes bizottságok a következő működést tüntetik fel: a törvényhatósági bizottság 4 rendes és 2 rendkívüli közgyűlésben 881 határozatot hozott, miután ugyanazon ügyeket a szakosztályok és az állandó választmány is letárgyalták; a földmives isk. bizottság 5 ülésben 27 határozatot; a közkórházi bizottság 9 ülésben 15 határozatot; a közkórházi építkezési bizottság 24 ülésben 171 határozatot; a tiszti nyugdíj intézeti igazgató-választmány 28 ülésben 41 határozatot; a község jegyzői nyugdíj-bizottság ülésben 34 határozatot; a közművelődési, bizottság 4 ülésben 10 határozatot; a központi választmány 4 ülésben 15 határozatot; az igazoló választmány 8 ülésben 15 határozatot; az állandó bíráló választmány 1 ülésben 3 határozatot és a közegészségügyi bizottság 2 ülésben 11 határozatot hoztak, Nyomatott Dobay- János könyvnyomdájában Gyulán igoo.
