Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-26 / 17. szám
írásbeli intézkedésekre fentartott hely III. FEJEZET. A gazdasági munkásvállalkozókról. 11. §. Az, aki mint vállalkozó másnak gazdaságában teljesítendő gazdasági munkára munkásokat kíván szerződtetni, a munkásokkal a szerződést a községi elöljáróság előtt köteles megkötni. Az a munkásvállalkozó, a ki ilyen szerződés nélkül alkalmaz munkásokat, kihágást követ el s 15 napig terjedhető elzárással s 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 12. §. A szerződésben a munkások úgy készpénzbeli mint termónybeli bérét, meghatározott összegben, illetőleg meghatározott mennyiségű s minőségű terményben kell megállapítani. A szerződésben továbbá a munkásoknak adott előleg vagy kölcsön beszámítására vouatkozó megállapodásokat ki kell tüntetni. Ellenkező megállapodás hiányában a munkások utazásának, úgyszintén a munkabér tejében kiadott termények szállításának költségei a vállalkozót terhelik. 13. §. A munkásvállalkozó és a birtokos (bérlő) közötti jogviszonynak a felek elhatározásából eredő bármilyen módosulása a munkásvállalkozónak a munkásokkal szemben fennálló kötelezettségeit nem érinti. 14. §. A munkások esedékes munkabér iránti követelésük erejéig a munkás- vállalkozónak az ő közreműködésükkel megkeresett készpénz vagy terménybeli járandóságaira, továbbá annak munkaeszközeire és óvadékára minden más törvényes vagy szerződéses zálogjogot megelőző törvényes zálogjoggal bírnak. IV. FEJEZET. A gazdasági segédmunkásokról. 15. §. A gazdasági munkás és az általa felfogadott segédmunkás (1998: II t.-ez. 34. §.) között a szerződés szóval is megköthető. 16. §. Ha a munkaadó és a munkás közötti szerződés az 1898: II. t.-cz. 22. §-ának ej vagy a 25. §. a—dj pontja alapján jogosan felbontatott, a munkás a segédmunkással szemben a szerződést kártérítési kötelezettség nélkül felbonthatja. A mnnkaadó és a munkás közötti jogviszonynak a felek elhatározásából eredő más egyéb módosulása a munkásnak a segédmunkással szemben fennálló kötelezettségeit nem érinti. 17. §. A segédmunkás esedékes munkabér iránti követelése erejéig a munkásnak az ő közreműködésével megkeresett készpénz vagy termónybeli járandóságára s óvadékára minden más törvényes vagy szerződéses zálogjogot megelőző törvényes zálogjoggal bir. V. FEJEZET. Hatóságok, eljárás, záróhatározat. 18. §. A mennyiben a jelen törvény ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a hatálya alá tartozó ügyekben az 1898: II. t.-cz. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A csóplőgópvállalkozó és a birtokos (bérlő) közötti, úgyszintén a jelen törvény II. és III. fejezetében meghatározott alakszerűségek mellőzésével létrejött szerződésekből eredő összes vitás magánjogi kérdések, továbbá az egyénenként 10Ü koronát meghaladó kárkövetelések elbírálására a kir bíróságok, — a jelen törvény I., II. és III. fejezete szerint közigazgatási hatósági intézkedést igénylő ügyekre pedig, nemkülönben a vállalkozók és a munkások közt felmerülő, egyénenként 100 koronát meg nem haladó kárkövetélések elbírálására az 1898: II. törvényezikk 72. §-ában megjelölt hatóságok illetékesek. A jelen törvény IV. fejezete szerint hatósági intézkedést igénylő ügyekre nézve, továbbá a munkások és segédmunkások között felmerülő, egyénenként 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbírálására illetékes : elsőfokú hatóság: a községi bíráskodásra illetékes hatóság; másodfokú hatóság: a községekben a főszolgabíró, r. t. városokban az alispán, városi törvényhatóságokban, Budapesten, Fiúméban a polgármester; harmadfokú hatóság: a közigazgatási bizottságnak az 1898. II. t.-cz. 72. §-ában megjelölt albizottsága. 19. $. Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy a jelen törvény életbeléptének napját s az átmeneti intézkedéseket rendeleti utón állapítsa meg. 20. §. Jelen törvény végrehajtásával, úgyszintén a szükséges eljárási szabályok megállapításával a földmivelésügyi és igazságügyi ministerek bízatnak meg. — 122 —
