Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-23 / 12. szám
4 kelt rendelete alapján eljárt kiküldötteim jelentéseiből arról győződtem meg, hogy e főleg kisgazdáink érdekeit közvetlenül érintő s a gazdasági haladás előmozdítására hivatott törvény végrehajtása még nem vezetett mindenütt a kellő eredményre. Minthogy e törvény helyes irányú és lehető gyors végrehajtására kötelességszerüleg súlyt helyezek, a törvényhatóságok eddigi eljárására nézve általában, vagy legtöbb helyütt felmerült észrevételeket tudomás és megfelelő intézkedések végett a következőkben közlöm: 1. A nyomásos gazdálkodás fenntartása kérdésében határozni hivatott birtokossági gyűléseken a járási hatóságok — sajnálatomra — nem mindig igyekeznek az érdekeltek többségének óhaját megállapítani, hanem azon indokolással, hogy az éidekeltek nem jöttek kellő számban össze, vagy mert a jelenlevők '/3-da ekként nyilatkozott a nyomásos gazdálkodás megszüntetését mondták ki, holott egy ily fennálló megszokott s heljmnkint a birtokosok érdekeinek inkább megfelelő gazdasági rendszert egyszerre megváltoztatni, nem mindig és nem mindenütt indokolt. Ezért történik most, hogy az ország sok községében tovább folytatják a nyomásos gazdálkodást és a vetésforgók kifejezett megjelölése nélkül, a közös ugar- és tarlólegeltetést, noha az 1894. év XII. t. ez. által előirt rend meg nem valósittatott. Az ily határokban a legeltetési visszaélések s egye- seknea a közérdekre káros túlkapásai továbbra is akadálytalanul folynak s kellő alap hiányában azok az 1894. év XII. t.-cz. keretébe nem is sorozhatok. 2. A törvény 6. és 21. §-ai által előirt legelő rendtartás a közös legelők használatára nézve sok helyt mostanig sincs megállapítva, másutt a már megállapított legelőrendtartások a közös legelő ápolására és okszerű használatára nézve intézkedéseket nem tartalmaznak. 3. A nyomásos gazdálkodásban és a közös legelőkben érdekelt birtokosok szervezési szabályait egyes törvényhatóságok megerősítették a nélkül, hogy vizsgálat tárgyává tették volna, vájjon a birtokosok között van-e elegendő számú alkalmas, kellő értelmiséggel biró egyén, kikből a birtokos- sági tanács összeállítható s a kik a birtokossági tanácsnak törvénytudást igénylő Írásbeli és számviteli teendőit elvégezni képesek. — Az ily eljárás nemcsak hogy nem alkalmas a közös gazdálkodási kérdések rendbehozatalára és helyes intézkedésére, de még az eddigieknél is károsabb állapotokat hoz létre. 4. A törvényhatóságok számos esetben megerősítették s igy állandó szabályzat jellegével látták el a közös legelőkre vonatkozó birtokossági szabályzatokat (legelő rendtartás), — holott azok az 1897. XII. t.-cz. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott rendelet 6-ik §-a, illetve az az által hivatkozott 2-ik §. 5-ik pontja értelmében bármikor megváltoztatható megállapodások s csak felebbezés esetén vehetők hatósági felülbirálat alá (1894. XII. t.-cz. 9. §.) 5. A káros vizmosáosk és kopár területek ősz szeirása s az azokra nézve elrendelt intézkedések foganatosítása iránt a vármegyék nagy részében kellő hatályú lépések nem tétettek. 6. Ugyancsak végrehajtatlan a törvény és a végrehajtási rendelet 15-ik §-a is, melyek a községek mezőgazdasági birtokai használatának gondos ellenőrzését Írják elő s a járási mezőgazdasági bizottságoknak egyik leghasznosabb feladatát képeznék 7. A kender- és lenáztató-helyek kijelölése sem történt meg kellő körültekintéssel ott, a hol a kender és len-termelés nagyobb mértékben űzetik. Arról hogy a mesterséges kenderáztatók létesítése érdekében a hatóságok kezdeményezőleg léptek volna föl, egyáltalán nem nyertem tudomást. 8. A mezőőrök, daczára a törvény 76. és 77. §-ai határozott rendelkezéseinek, s annak ellenére, hogy a mezőőri teendőkkel összekötött s a személyes szabadságot és vagyonbiztosságot is közvetlenül érintő fontos jogok és kötelességek az erre alkalmazandó egyének megválasztásában a legnagyobb óvatosságot igényelnék, többnyire kevéssé alkalmas elemekből kerültek ki. E mezőőrök sokszor a javadalmazás rovására kelleténél nagyobb számban fogadtattak föl. Sok helyütt nem a község, hanem az egyes érdekeltségek által alkalmaztatnak és javadaí- maztatnak, járandóságaikat terményekben kapják és maguk szedik be; sőt helyenkint, ha névleg nem is tényleg, felelős őröket alkalmaz a birtokosság. Az alkalmazott egyének kelleténél gyakrabban, sokszor évről-évre változva, a hivatásukkal összekötött teendőket el nem sajátíthatják, javadalmazásuk ennélfogva igen sok helyütt haszon nélkül terheli a birtokosokat. Végül annak meggátlására sem voltak a hatóságok kellő tekintettel, nehogy egyesek, a törvény 75. §-a alapján, az itt foglalt rendelkezésnek formailag eleget téve. de tényleg jogtalanul a közteherviselés alól magukat kivonhassák. S közegeim általában azt tapasztalták, hogy a gazdák nincsenek kellően tájékoztatva a törvény czélja iránt s a vonatkozó rendelkezésekben inkább megterheltetést, mintsem könnyítést látnak, holott azon vidékeken, melyeken a mezőőrtartás törvényes módon szabályoztatott, a gyakorlat az ellenkezőt igazolja s a terménybeli járandóságok megszüntetése a kisgazdáknak határozott előnjú'ikre vált. 9. A szabályrendeletek végrehajtása iránt, a melyek keretében a törvény sok fontos intézkedésre vár megvalósításra általában igen kevés, sok törvény- hatóságban pedig még épen semmi intézkedés sem történt. Midőn ezen hiányok pótlásának sürgős szükségét újólag hangsúlyozom, kijelentem egyszersmind, hogy az 1894. XII. t.-cz. helyes és pontos végrehajtását az érdekelt gazdaközönség érdekében a leghatályosabban szorgalmazni kívánom, s e végből elrendelem, hogy mezőrendőri osztályom ezentúl, az 1894. XII. t.-cz. alapján alkotott szabályrendeletek végrehajtását is tegye részletes vizsgálat tárgyává s a hatóságok által kívánt szakszerű útmutatásokat és felvilágosításokat közvetlenül adja meg. Felhívom a vármegye közönségét, hogy e ren- deletemet a járási hatóságokkal s községi elöljáróságokkal közölje és ennek megtörténtéről hozzám jelentést tegyen. Budapesten, 1899. évi márczius hó 3-án. Darányi s. k. A másolat hiteléül: Petrik s. k. segédhiv. igazgató. Scontró községeknek; Juni 1, főszol gabi ráknak: Juni 10. 7084. ikt. 1899. IX. Járási föszoigabirák. Gyulaváros rendőrkapitánya. Községi elöljáróságok. Vezérszó : Nyomozásokról szóló körrendelet. A m. kir belügyminister urnák alábbi körrendeletét szigorú miheztartás végett kiadom. Gyulán, 1899. évi márczius hó 22-én. Dr. F á b r y alispán. 28363 V-b. sz. M. kir. belügyministertől. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányának hozzám tett jelentése szerint, gyakran tapasztaltatott, hogy a szolgabiróságok illetve rendőrk pitányságok ezen fő- kapitán3rság részéről hozzájuk ntézett azon megkereséseknek, hogy a szükséges nyomozatot hatóságuk területén folytatva az esetleg kinyomozott terheltet
