Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-05 / 1. szám

38. ikt. 1899.- 6 ­Vezérszó: Kocziszky Mihály csikójának nyomozása. Kocziszky Mihály b.-csabai lakosnak 8 hónapos pej hátsó lábán kesely homlokán kis csillagu csődör csikója elveszett. 27932. ikt. Vezérszó: Szemenyei József 2 drb. csikója. Szemenyei József orosházi lakos tanyájáról f. évi deczember 15-én 2 drb. 8 hónapos setét pejr nyírott farkú és serényü csikó megugrott. Gyulán, 1898. deczember 28-án. Dr. Fábry, alispán. 1898. Tájékoztató. A közigazgatási hivatalok ügyforgalma 1898. évben. Békésvármegye közigazgatási hivatalainál a lezárt iktatókönyvek tanúsága szerint 1898. évben a következő számban kerültek ügyek elintézésre: I. Az alispáni hivatalnál: elnöki iktató 417 (472), rendes iktató 28572 (25436), közigazgatási bizottsági iktató 1958 (2034), kihágási iktató 560 (409), központi választmányi iktató 70 (85), közgyű­lési 1139 (673), összesen 32806 (29109). A zár­jai közötti számok az 1897. évi eredményt mu­tatván, az egy évi szaporulat 3697 ügydarab. II. A vármegyei árvaszéknél: 20006 (23919). A 3913 darabból álló fogyaték a b.-csabai árvaszék felállítása folytán állott elő. III. Gyula város­nál a rendes iktatóba: 14212, közig. eln. 351, árv. eln. 11, állat kih. 14, anyak. 32, közegészség kih. 8, adóhiv. 5815, községi biró 5348, közgyám 805. katona kih. 12, rendőrkapitány 4426, ip. kih. 157, kik. 393, mezörendőri kih. 165, árvaszéki 2300, összesen 34054 ügydarab. IV. Gyulai főszolgabíró: rendes iktatóba 4 761, anyakönyvi 43, kih. 75, ip. kih. 7, erdei kih. 1, úti biz. 13, eln. 47, ö sszesen 4947 ü g y d a r a b. V. Szeg­halmi főszolgabíró: rendes iktatóba 9646, kih. 5«6, ip kih. 120, anyakönyvi 61, összesen 10413 ügy darab. VI. Csabai főszolga­bíró: rendes iktatóba 6801, anyakönyvi 68, kih. 619, ip. kih. 18, összesen 7506 ügy darab. VII. Gyomai főszolgabíró: rendes iktatóba 4141. kih. 135, ip. kih. 24, anyakönyvi 11, elnöki 18, összesen 4329 ügydarab. VIII. Oros­házi főszolga biró: rendes iktatóba 9180, kih. 441. ip. kih. 50, összesen 9671 ügydarab IX. Szarvasi főszolgabiró: rendes iktatóba 8605, kih. 386, ip. 26, összesen 9027 ü g y d a- rab. X. Békési főszolgabíró: rendes iktatóba 6783, elnöki 48, kih. 266. anyakönyvi 21, összesen 7118 ügydarab. Kinevezések. A vármegye főispánja az ürese­désben levő árvaszéki irnoki állásra Varga Károly közigazg. Írnokot átrendelvén, ennek helyére köz­ponti írnokká Antalóczy Nándor szeghalmi járási írnokot, helyére járási Írnokká Nádházy Lajos ottani helyettes Írnokot, helyettes írnokká B 1 a s- kovics János központi dijnokot, és központi dij- nokká Illich József központi díjtalan számgya- i kornokot, végül W e i s z Ármin békési helyettes járási írnokot végleges minőségű járási Írnokká nevezte ki. A kereskedelmi minister Békésvármegye tör­vényhatósága részére a Békés és Vésztő között ter­vezett vasútra nézve egy évre előmunkálati enge­délyt adott. A vm. igazoló választmány f. évi január hó 2-án tartott ülésében a szarvasi II. kerületben meg­ejtett megyebizottsági tag választás ellen beadott felebbezést a megtartott vizsgálat eredménye alapján elutasítván a megválasztott bizottsági tagokat iga­zolta, továbbá megkereste a vármegye alispánját, hogy a kettős megválasztás következtében dr Török Gábor lemondása folytán a békési III. kerületben és a S z o 1 á r Mátyás elhalálozása folytán a b.-csabai III. kerületben megüresedett tagsági helyekre a vá­lasztás megtartása iránt intézkedjék Felmentes és kirendelés. A vármegye alispánja Baj esi János imigán állatorvost, B.-Csaba vasúti marharakodó állomáshoz kirendelt szakértőt meg­bízatásától az állategészségügyi törvény végrehajt, utasításához képest felmentvén, helyébe szakértőül P á p a y Ödön községi állatorvost rendelte ki Árlejtés volt január hó 4-én a vármegyén, a mikor is a közkórház számára i 899. évben szük- séglendö czikkek szállítása a következő ajánlatok elfogadásával biztosíttatott: 1. Ágyfelszerelések szál­lítását Freudiger Mózes és fiai budapesti ezég nyerte 27% engedménynyel. 2. A cselédruházat szál­lítása 5% engedmánynyel szintén neki adatott vál­lalatba. 3 Csizmadia munkák szállítására 35% en­gedménynyel Vidó István gyulai lakos. 4. A bádo­gos munkák szállítása 18% engedménynyel Bleier Gábor gyulai lakos és 5. A vasáruk szállítására 41 % engedménynyel Schmidt Gyula ajánlatát fogadta el a bizottság. Kinevezés. A földmivelésügyi m kir. minister Cserny Győző kir. erdőfelügyelőt szolgálattételre a vezetése alatt álló ministerium állami erdőfelügye- löségi osztályába rendelte be, Veress László m. kir. erdészt pedig a nagyváradi kir. erdőfelügyelőséghez alerdőfelügyelővé nevezte ki. A vármegyei közigazgatási biz. január havi ülését folyó hó 9-én d. e. 9 órakor fogja meg­tartani. Alapszabály megerősítés. A köröstarcsai köl­csönös kiházasitó és temetkezési társulat alapszabá­lyait a belügyminister bemutatási záradékkal ellátta. A vármegyei és községi pénzkezelés ez évi január hó 1-től uj alapokra lett fektetve. E napon léptek hatályba ugyanis a vármegyei és községi pénzkezelésről alkotott szabályrendeletek, a melyek a kezelés egyöntetűsége és szabatossága mellett az állandó szigorú ellenőrzést biztosítják. A kórházak uj rendje. Az 1898. évi XXI. tör- vényezikk a kórházakról és kórházi költségekről az eddig érvényben volt törvény és szabályrendeletektől eltérően intézkedik. A törvény életbeléptetése tár­gyában a m. kir. belügyminister évi 133000. sz. a. kelt rendeletével intézkedett. Az 1899. év január hó 1-ével életbe lépő törvény és szabályrendelet meg­szünteti az eddig fenállott várm. betegápolási ala­pokat és azok helyébe országos betegápo­lási alapot létesít, a mely országos beteg­ápolási alap az egyenes államadók alapján legtöbb 3% bán kivethető úgynevezett országos betegápolási pótadóból létesittetik. Várm. betegápolási pótadó tehát ezentúl nem lesz kivethető s csakis a tartozá­sok fedezésére vetetik ki az, utoljára ez évben. A teljesen vagyontalanok gyógyköltségeit az országos betegápolási alap viseli. A törvény és szabályrende­let részletes rendelet kíséretében megküldettek a já­rási főszolgabiráknak és Gyulaváros polgármesterének. A kórházak a betegfelvételéről a rendelethez csatolt mintának megfelelő jegyzőkönyvet tartoznak fel­venni ; a jegyzőkönyvi értesítések azon törvényható­ságnak küldetnek, a melynek területén a kórház fekszik. A kórházba felvett betegek családi viszo­nyait, fizetésre kötelezhető fel- és lemenőrokonságát stb. a községek tartoznak kideríteni. Az ápolási költ­ségek a közadók módjára hajtatnak be. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán 1899.

Next

/
Oldalképek
Tartalom