Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-02 / 44. szám

— 4 írásbeli intézkedésekre

fentartott hely

felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén levő marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy a folyó évre engedélyezett rakodó állomásokról szóló és folyó évi január hó 9-én 2319. szám alatt kelt leiratommal megküldött jegyzék 31. lapján „Szilágy14 vármegye IX. rovat alatt Szamos-Udvarhely, Benedekfalva, Sülelmed, Egerhát és Szilágy-Cseh, illetve,, Szatmár44 vármegye rovat alatt Nagy- Nyires és Hagymás-Lápos állomást pótlólag vegyék jegyzékbe. — Budapest, 1899. október hó 8-án. A minister megbízásából: Lestyánszky.

78,443/III -1. 1899 szám. Földmivelésügyi m. kir. minister. Valamennyi törvényhatóságnak. A magyar királyi államvasutak kezelése alatt álló szolnok-kiskun- félegyházai h. é. vasút vonalán, Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye területén fekvő Tisza- Ujfalu, továbbá Jász-Nagykun-Szolnokvármegye területén fekvő Tisza-Várkony állomást marbarakodó állomásul engedélyezvén, felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén levő marbarakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy a folyó évre engedélyezett rakodó állomásokról szóló és folyó évi január hó 9-én 2319. szám alatt kelt leiratommal megküldött jegyzék 17. lapján »Pest-Pilis-Solt-Kiskun« vármegye II. rovat alatt Tisza-Ujfalu állomást, ugyanazon jegyzék 12. lapján »Jász-Nagykun-Szolnok« vármegye II. rovat alatt Tisza-Várkony állomást pótlólag vegyék jegyzékbe. Budapest, 1899. évi október hó 8-án. A minister megbízásából: Lestyánszky, s k.

22850. ikt.

1899.

VB. Tok. városi tanács. Járási főszolgabírók mint elsőfokú iparhatóságok.

Jegyzői tisztség.

Vezérszó: Bányászati és kohászati vállalatok.

A m. kir. kereskedelmi minister urnák alábbi rendeletét tudomás és alkalmazkodás végett tok. czimetekkol közlöm. — Gyulán, évi 1899. október hó 27-ón Alispán helyett: Dr. Bodoky, várm. főjegyző.

Másolat 04102- szám. Kereskedelmi m. kir. minister. Valamennyi magyar- országi másodfokú iparhatóságnak. Kételyek merülvén fel, hogyr a bányászati és kohászati vállalatok mennyiben esnek a bánya-törvény, s mennyiben az 1884. évi XVII. t-cz.-bo foglalt ipartörvény és az 1893. évi XXVIII. t.-cz. rendelkezései alá, e kételyek elosztása czéljából a m. kir. pónzügyminister úrral egyotértő- leg a következőket hozom a czim tudomására:

Az ipar gyakorlását szabályozó Í884. évi XVII. t.-cz. 183. §-a c) pontja szo- rint a bányászat és kohászat nem esik a törvény rendelkezései alá. Mást részt pedig az ált. bánya-törvény 131. §-a közelebbről megjelöli a bányászat és kohászat üzleti terjedelmet illetőleg részletesen felsorolja mindazt, amire a bánya adományozás a vállalkozót feljogosítja.

A meddig a bányászat és kohászat az idézett 131. §-a keretében mozog eddig az illető vállalatok csak a bánya-törvény rendelkezései alá esnek s bányarendőri, illetőleg bányahatósági felügyelet alatt állanak.

A bánya-törvény 131. §-a b) pontjából következik, hogy az adományozás a vállalkozót csak nyers termények előállítására és forgalomba hozatalára jogosttja fel, amennyiben tehát a bányászati és kohászati vállalatoknak csak nyers termények nyerése képezi a feladatát, annyiban az illető vállalatok nem tartoznak az ipartörvóny rendelkezései alá. Mihelyt azonban az ily bánya vagy kohó vállalatok a nyers termény feldolgozásával és foglalkoznak, ezesetben ezen finomító műhelyek és feldolgozási üzemágak tekintetében már az ipartörvény rendelkezései alá esnek.

Ennél fogva nem esnek az ipartörvóny rendelkezései alá:

1. A fenntartott ásványok kutatása, feltárására és befejtósóre szolgáló vagyis a szó legszorosabb értelmében vett bányamüvek;

2. Az órczelő készítő müvek vagyis mindazon telepek, amelyeken a bányából kihozott fejtemények aprítása, osztályozása és törvónyesitóse történik;

3. Azon előkészítő müvek nevezetesen a szón osztályozó és szén-mosó telepek, de úgy a 2. mint a 3. alattiak csak annyiban, amennyiben még kereskedelmi forgalomba nem került, vagyis közvetlenül: a bányából kihozott, fenntartott ásványok (érez és szón) aprítását, osztályozását, törvónyesitósót, illetve mosását eszközük;

4. A lugzás, fonesorozás és: villamos kifejtés utján hánya termékekből és kohó közé terményekből nyers fémeket előállító müvek;

5. A nyers fémek előállítására szolgáló olvasztó kemenezók és egyóbb készülékek;