Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-12 / 41. szám
— Ö vagyis helyiségről helyiségre és házról házra járva meghatározott eladási hely nélkül árusítanak s csak e mellett jelennek meg az utbaesö községben tartott hetivásárokon is; ellenben nem terjed ki a törvény jelzett kedvezménye azokra az egyénekre, bárha felső vidékiek volnának is, akik valóságos házalás gyakorlása nélkül csak hetivásárokat látogatnak, minthogy a házaló kereskedés alatt a fennálló házalást szabályok 1. §-a értelmében áruknak helységről-helységre és házról-házra járás mellett meghatározott eladási hely nélkül való eladása értendő, minélfogva azok, kik egy községbeu letelepedve, a helységről-hetységre és házról-házra való járás teljes mellőzésével, a mintegy áruraktárt képező állandó lakásukban felhalmozott árukkal — csupán egy és ugyanazon községek heti vásárjainak látogatásával foglalkoznak, házalóknak egyáltalán nem tekinthetők, s iiy czélra házalási engedély nem is adható. Hasonlóképen jóváhagyom a másodfokú határozat azon részét is, mely szerint fentnevezetteket, amennyiben ipart űzni szándékoznak, szabályszerű iparigazolvány váltására kötelezi, azonban a* Nagyságod idézett Ítélete uto’só előtti bekezdésének következő szövegezésével: „Herkely István és társai, nemkülönben bárki más, abban az esetben, ha áruraktárukról helységről-helységre való járás nélkül esupán lakóhelyükön folytatnak darusítást, rendes kereskedőknek tekintendők s mint ilyenek üzletük gyakorlásához az 1884. évi XVII. t. ez. 4. §-a értelmében az ezen törvény 156. §-ában megáUapitptt büntetés különbeni alkalmazásának terhe mellett, az illetékes elsőfokú iparhatóságtól szabályszerű iparigazolványt váltani tartoznak. Megjegyzem azonban, hogy a mennyiben többször nevezettek iparukat az 1884. évi XXII-ik törvényezikk értelmében nyert ipatigaZolvány alapján, mint rendes kereskedők fogják helyben folytatni, reájuk az 1884. évi XVII-ik törvényezikk 50. §-ának batározmányai irányadók, vagyis hetivásárokat csakis oly helyen látogathatnak^ hol a hetivásár nem helyben lakó iparosok részére, az 1888. évi XVIII ik törvényezikk alapján alkotott szabályrendelettel megnyittatott. Folyó évi augusztus hó 10-én 8 400 szám alatt kelt jelentésének mellékleteit Nagyságodnak idecsatolva visszaküldöm. Budapest, 1898. október 19-én. A minister helyett: Schmidt s. k„ államtitkár. 21663. ikt. 1899. V. (üyulaviíros polgármestere. Főszolgabírók. Községi elöljárók. (A gazdaközönség figyelmébe is.) Vezérszó: Sertés szállítás Kőbányára és Győrbe. Földművelésügyi m. kir. minister urnák alábbi körrendeletét tudomás a legszélesebb körben leendő közhirré tétel és a marhalevél kezelő községi közegek értesítése végett kiadom. Gyula, 1899. október 10. Dr. F á b r y, alispán. 38015.—III.—2.—1SÍ)9. szám. Földművelésügyi magy. kir. minister. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. A magyarországi származású sertéseknek a kőbányai és győri kir. állategészségügyi hivatalok felügyelete alatt álló sertésszállitások területére való szállítását, az ezen tárgyban 1898. évi február hó 16-án 70,066—97. szám alatt kiadott rendeletem hatályon kivül helyezése mellett az illető piaczok állategészségügyi rendtartásaiban foglalt határozatok fentar- tásával, további rendeletemig a következő módon szabályozom: 1. Kőbányán és Győrben sertéseket csupán azokba a szállásokba szabad beállítani, a melyek sertesrakodásra alkalmas rakodóval birnak és az állategészségügyi rendtartásban előirt módon tisztán tartva és fertőtlenítve vannak. Felhatalmazom a királyi állategészségügyi hivatalokat, hogy a helyi viszonyok által indokolt esetekben, de mindig a legszigorúbb óvintézkedések megtétele mellett kivételesen a sertések lábonhajtásál is megengedhessék. 2. Az olyan községekből, a melyekből az Ausztriába irányuló sertésforgalom tilalmazva nincsen; sertéseket Kőbányára és Győrbe a 3-ik pontban körülirt módozatok mellett, szabadon lehet szállítani. Az osztrák részről tilalom vagy forgalmi korlátozás alá vett területekről és illetve községekből sertéseknek Kőbányára és Győrbn való szállítása a 4-ik pontban körülírt módozatok mellett, csakis esetről-esetre előzetesen kikért ongedelmem alapján történhetik. Ennek következtében a marhalevélkezelőnek sertésekről marhalevelet Kőbányára vagy Győrbe irányítani, kivéve midőn a sertések szállítására esetről-esetre külön adok engedélyt, csak abban az esetben szabad, ha a sertések származási helyén vagy az ezzel szomszédos községekben az elszállítást megelőző 40 nap óta a sertésekre ragadós oly állati betegség nem uralkodott, melyre nézve a bejelentés kötelezettsége fennáll. 3. A sertésekre ragadós betegségektől mentes és az előző pontban jelzett írásbeli intézkedésekre fen tartott hely
