Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-02 / 5. szám
O jogalapot nyújtanak a cselédek útadó fizetési kötelezettségének megállapítására, másfelől a törvény 25. §-a a cselédeknek az útadó kötelezettség alóli feltétlen mentességét mondja ki. A törvény 25. §-ának most érintett határozatát, mint a 23. §. határozatai alól kivételt véve alapul, továbbá számba véve a közigazgatási bíróság elvi határozatának indokolását, valamint azt, hogy a közigazgatási bíróság Ítéleteivel az idézett végrehajtási utasításnak a cselédutadó ügyre vonatkozó rendelkezései megfelelő eredménynyel nem is alkalmazhatók, mert a rendelet fenntartása csak azt eredményezhetné, hogy a kivetések ellen tömegesen beadandó felebbezések az illetékes hatóságok teendőit czél nélkül szaporítanák : mindezek egybevetése után kívánatosnak csak azt tarthatom, hogy az eddigi rendelkezések és az ismertetett Ítéletek között fennforgó ellentét megsznntettessék s ezzel a bíróság egyes concrét panaszok alkalmából hozott ítéleteinek általánosságban érvény szereztessék. Mindezekhez képest egyetértőleg a pénzügy- minister úrral, a többször idézett végrehajtási utasítás említett pontjának mindazon rendelkezéseit, melyek a szegődött szolgák (cselédek) I. korosztályú kereseti adója alapján kivetendő útadóra vonatkoznak, ezennel hatályon kívül helyezem s ennek folyományaként kimondom, hogy a szegődött szolgák (cselédek) I. osztályú kereseti adójuk után útadóval meg nem róvhatók s ezt helyettük a munkaadó, illetve gazda sem köteles megfizetni. önként értendő, hogy a szegődött szolgák (cselédek) az idézett törvény 25. §-án alapuló útadó kötelezettség teljesítésére nem szoríthatók. Felhivom a közönséget, hogy jelen rendeletem végrehajtása iránt megfelelően intézkedjék. Budapest, 1899. évi január 19-én. Báró Dániel, s. k. 2695. ikt. 1899. II. Járási föszolgabirák (orosházi kivételével) és Gyulaváros polgármestere. Vezérszó : Árvízvédelem. Az árvíz elleni védekezés sikerének biztosítása tárgyában kibocsájtott folyó évi 5141 — VI— 2. számú alábbi földmivelésügyi ministeri rendeletet, 1. 2. és 3. pontjaiban jelzett intézkedések azonnali megtétele, valamint annak folyó évi február 15-ig leendő bejelentése végett, hogy felmerülhető szükség esetén mely vonalon fognak czimetek s melyen szolgabiráik működni — közlöm Gyulán, 1899. január 30. Alispán helyett: Dr. Bodoky Zoltán vm. főjegyző. Másolat. 5141. sz. V—2. 1899. Földmivelésügyi magyar királyi minister. Valamennyi törvény- hatósági joggal felruházott város polgármesterének. Az időjárás változataihoz képest felléphető árvizekre való tekintettel felhivom alispán, polgár- mester urat, hogy a szükségessé válható árvédekezés sikerének biztosítására megkívántaié hatósági elő- intézkedéseket idejekorán megtenni el ne mulassza Különösen felhivom alispán, polgármester urat, hogy: 1. A törvényhatóság területén levő magánöblözeti és községi védmüvek érdekében teendő óvintézkedéseket szigorúan ellenőrizze s az e részben tapasztalandó hiányok vagy mulasztásokkal szemben azonnal és a kellő erélylyel lépjen fel; 2. megfelelően és erélyesen intézkedjék, hogy az árvédekezési munkálatoknál esetleg igénylendő munkaerőnek és közerőnek a kellő időre való kiállítása akadálytalanul eszközölhető legyen; 3. intézkedjék az iránt, hogjT az ártéri községek amaz elöljárójukat, ki a fenyegető vízállás fellépésével az 1885. évi XXIII. t.-cz. 149. §-ában körülvitt rendelkezési hatalmat gyakorolni hivatott leend, késedelem nélkül jelöljék ki; 4. az illető társulatokkal vagy érdekeltséggel való érintkezés alapján haladéktalanul állapítsa meg rendeletileg részletesen azt, hogy az illetékes közigazgatási tisztviselők, a felmerülhető szükség esetén a törvényhatóság területén levő melyik töltésvonalon illetve annak melyik szakaszán fognak az idézett törvény 150. §-a értelmében működni. Értesítem alispán, polgármester urat, miszerint annak biztosítása végett, hogy a beálható árvédekezés alkalmával, a magyar királyi csendőrség úgy a hatósági közegek, mint az érdekelt ármentesitő társulatok működését kellően támogassa, továbbá hogy az árvízveszély esetén szükségessé válható folytonos távirdai szolgálat berendezését a hatóságok ármente- sitö társulatok, ministeri biztosok, vagy folyammér- nöki hivatalok közvetlen megkereséseire az illető posta és távirda, illetve vasúti igazgatóságok haladéktalanul elrendeljék, a magyar királyi belügyi és kereskedelemügyi minister urakat egyidejűleg felkértem. A tekintetben, hogy a felmerülhető szükséghez képest, a császári és királyi hadsereg részéről — a törvényhatóságok által az illető hadtestparancsnoksághoz intézendő megkeresésre — katonai munkás csapatok, vagy hadmérnöki illetve utászcsapatok, valamint robbantó eszközök és pontonok sürgősen rendelkezésre bocsáttassanak — a császári és királyi közös hadügyminister ur részéről az intézkedések egyszer s mindenkorra meg vannak téve — a magyar királyi honvédelmi minister urat pedig ezúttal is felkértem az iránti rendelkezések megtételére, hogy a katonai erő nagyobb mérvű igénybe vétele esetén vagy ha az a helyi viszonyoknál fogva alkalmasabb, ugyancsak a törvényhatóságok által az illetékes honvédparancsnokhóz intézendő megkeresésekre — a magyar királyi honvédség részéről is állíttassanak ki katonai munkás, illetve segélycsapatok. Ez alkalomból is felhivom alispán, polgármester ur figyelmét arra, hogy miután a folytonos távirdai szolgálat tartása az ármentesitő társulatok közvetlen megkeresése alapján is elrendeltetik, e részben tehát hatósági közvetítésre szükség nincs s mert másfelől a rendkívüli távirdai szolgálat költségei az által viselendők, a kinek megkeresésére, illetve az elrendeltetett, a törvényhatóságoknak, illetve közegeiknek nem lehet feladata az ármentesitő társulatok védekezési munkálatai érdekéből szükséges rendkívüli távirdai szolgálat elrendelését saját kezdeményezésükből kérni s ha ezt más szempontokból mégis megtennék a felmerülő költségek megtérítéséről a törvényhatóságoknak kell gondoskodniok. A mi pedig a katonai segédleteket (katonai
