Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-24 / 299. szám

Az ausztrál Balázs Illés Gyulán is járt Sydney Karácsonykor királyrák dukál egészben sült pulykával, süteménnyel, a végén konyakkal 2007. DECEMBER 24., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SPORT 2 Hét évvel ezelőtt Balázs Illés (jobbról) volt a házigazda Sydneyben, idén Kovács István világjáró kerékpáros Gyulán várta vendégét, akivel el is mentek az emlékműhöz. Biztos vagyok benne, ka­rácsony táján mindenki­nek eszébe jut egy szép emberi történet a leköszö­nő esztendőről, amely megerősíti: az életünket talán mégsem szövi ke- resztül-kasul annyira a rossz, világunk mégsem annyira durvult el, és nem haltak ki belőlünk az emberi érzések, a segí­teni akarás. Fábián István Az én idei, három emberre írt embermesémet a sport táplálta. A történet hét évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Kovács Pista gyulai barátom Bogár Im­rével egyetemben elhatározta, hogy Makadám névre keresz­telt világjáró kerékpáros klub­juk nem hagyhatja ki Ausztrá­liát sem, és ha már egyszer a kenguruk földjén tartják a földkerekség legnagyobb sporteseményét, az ötkarikás játékokat, nekik akkor kell nyeregbe pattanniuk. Amit maguk csak reméltek: csodála­tos napokat töltöttek ausztrál földön, nem utolsó sorban egy kiváló sportbarátnak, Balázs Illésnek, a Sydney-i Magyar Ház egyik igazgatójának kö­szönhetően. Ez lenne a törté­net első fejezete, és alább kö­vetkezzen a második, amikor most Balázs Illés kopogtatott be Kovács Pistáék Kálvin utcai házába Gyulán. — Gyakori, hogy csak úgy be­toppannak magyarok az ausztráliai legrégibb Magyar Házba?- Igen, főleg azért, hogy munkalehetőséghez segítsük őket, esetleg ideiglenes szál­A gyulai bringások igazán nagyszerű eredményekkel di­csekedhetnek. 1992 óta járják a világot, ott voltak az atlan­tai, a Sydney-i és az athéni olimpián is, és jövőre Peking is úti céljuk lesz. Mint Kovács István elmondta, repülővel mennek Kínába, ahol aztán lást adjunk. Mi főleg azokat próbáljuk felkarolni, akik olyan céllal érkeznek, mint nyakukba veszik a Nagy Fa­lat. Több ezer kilométert ter­veznek maguk mögött hagyni. Egyelőre négyen jelentkeztek a klubtagok közül, hogy vállal­ják a nem mindennapi meg­mérettetést, példát mutatva a magyar sportolóknak is meg­próbáltatásaik leküzdéséhez. Istvánék is - nem túlzás - missziós céllal, akik a magyar­ságot reprezentálták. Kell-e hangsúlyoznom, hogy egy 10 ezer kilométeres kerékpártú­rára történő vállalkozás ma­gyar zászlóval a kormányon mekkora sportteljesítmény, és milyen mély tiszteletet és elis­merést vált ki a hétköznapi ausztrál emberekben is. Nem túlzók, ez szenzációs! Hasonló történeteket mesélhetnék per­sze orvosokról, zenészekről is, az utóbbiak közt említem a nyáron Gyulán szintén megfor­dult Orszáczky Jackiet. Na­gyon erős hidat tudunk építeni közösen, higgye el! — Tart-e az óhazát jelképesen lobogtató tűz?- Tart, s mára a technika, technológia ebben sokat segít. Sokan nézik a Duna Televíziót, hallgatják a magyar rádióadá­sokat interneten, és ezzel meg­változott az élet. Mondjam ki, mert így van: ezelőtt a kint élő magyaroknak nagyobb igénye volt arra, hogy egymással talál­kozzanak, összejöjjenek. Bi­zony manapság már nem be­szélhetünk hatszáz érdeklődő­vel lebonyolított előadásokról, műsorról, az is szép, ha fele ennyien eljönnek. És még vala­mi! Oda a nagy misztikum, ami érthető. Én most megvettem a repülőjegyet Budapestre és ki­sétáltam Ferihegyen. Hát nem fantasztikus változás ez a sok évtizedes gyakorlathoz képest? 1962. november 6-án léptem ausztrál földre anyukám útleve­lével, tehát gyerekként, és 1972-ben jöttem először haza. Nem akarom felidézni az akko­ri, finoman fogalmazva nehéz körülményeket.- Hogyan alakult az ottani élet, főleg kezdetben?- Aki úgymond megfogta a munkát, tanult, az haladt elő­re. Aki inkább lóversenyre járt, az megállt. Amúgy nehéz megmondani, hányán is va­gyunk, mert körülbelül ötven­ezer volt a legnagyobb szám Sydneyben, de egyértelmű, hogy ma kevesebben vagyunk. A kérdés vitatnivaló, és azt kell mondjam, az a magyar, aki annak vallja magát, ám sok kint született magyar már ausztrálként éli mindennapja­it. Melbourne-ben, a másik nagy magyarlakta városban hasonlóan negyvenezerre te­hető az ott élő honfitársaink száma, szintén szép magyar központtal.- Hogyan ünnepelnek kará­csonykor, változtak-e a szoká­sok és köztük akadnak-e kü lönlegesek?- A karácsony kitűnő alka­lom, hogy a barátokkal, a csa­láddal igazán jó hangulatban, ünnepélyesen össze lehessen jönni. Az idén nálam már ko­rán elkezdődött az ünneplés. December 15-én volt nálam egy nyolcszemélyes karácsonyi ebéd. Az előétel királyrák volt az én receptem szerint, főétel­nek egészben sült pulyka a pá­rom receptje nyomán, utána sütemények, francia konyak, kétfajta fehérbor, rozé és pezs­gő. És egész idő alatt karácso­nyi dalok szóltak a lemezját­szóról magyarul és angolul. Szóval így kezdődött és azért ilyen korán, mert vendégeink csak most tudtak eljönni hoz­zám különböző elfoglaltságaik miatt. A következő nagy ün­neplés a nővereméknél lesz ka­rácsony első napján, majd 26- án hozzám jönnek. Ezek ki­mondottan családi jellegűek lesznek. Jaj, ne feledjem, volt egy remekül sikerült Mikulás­bál is a mi Magyar Klubunk­ban, amely tavaly ünnepelte öt­venéves jubileumát. Az itteni magyar iskolák rendezték. Ami a jellegzetességeket illeti, el­mondhatom, mert nagyon jel­lemző: ahány ház, annyi szo­kás. A magyarokra ez különö­sen jellemző... Bár Itt nem királyrák és pulyka került az asztalra, ám a két régi barát nagy örömmel fogyasztotta a finom falatokat Gyulán. A makadámosok Pekingbe is készülnek A célt sikeresen teljesítették: bejutottak a legjobb nyolc közé röplabda Az egykor szebb napokat megélt egriek otthonában is könnyedén nyertek a békéscsabai hölgyek SZABÓKER-AGRIA RC EGER- BÉKÉSCSABAI RSE 0:3 (-15, -23, -18) Magyar Kupa női röplabda­mérkőzés a nyolc közé jutásért, Eger, 200 néző. V.: Szabó, Oláh. Eger: Zachari, Petrás, Kovács B., Imre, KOLHMANN, Kovács A. Liberó: Majoros. Edző: Su­lyok István. Békéscsaba: TÓTH B. , Pallag, MOLCSÁNYI R, Bo- zóné, Hornok, FÉSŰS. Liberó: Bucsi. Cs.: Gyenge, Kerepeczki, Bacsjánszki. Edző: Nagy Attila, Kormos Mihály. A békéscsabaiak gyorsan föl­vették a ritmust az egykor szebb napokat megélt egriek otthonában, s pillanatok alatt ü BUDAPEST BANK AGE Money Bank tagja jelentős előnyre tettek szert (4:9). Ezt követően néhány, a vendégek kárára született bírói téves ítélet borzolta a kedélye­ket, ami megzavarta a csabaia­kat, akik meg is torpantak. Ám ezt követően beindult a Tóth Bíborka, Fésűs Erzsébet páros, az előbbi jó labdákkal tömte az egykori válogatott játékost, aki mindent „bekalapált”. A máso­dik szett elején kissé megérző­dött Molcsányi Rita hiánya. A helyére bekerült mindössze 14 esztendős Pallag Ágnesnek még szoknia kell a légkört, a nagyobb termet. Ettől függetle- nül három-négy ponttal elhúz­tak a vendégek, sőt 8:14-re is alakult az eredmény, amikor néhány nyitást lenyeltek. Fel­zárkózott a hazai gárda (16:16), de aztán ismét jobban koncent­ráltak a csabaiak és hozták a második szettet is. A harmadik játékrész olyannak bizonyult, mint az első: Tóth Bíborka jól nyitott és jól osztotta a labdákat, ekkor Bozóné is nagyobb aktivi­tással gyűjtötte a pontokat. Vé­gig öt-hat pont előnnyel vezetett a viharsarki egylet, amely előnyt végig meg is tartották. Összességében center és irányító poszton jócskán felül­múlták ellenfelüket a vendé­gek, akik könnyű győzelmet arattak. A csabai gárda igen­csak motivált volt. Mivel a vendéglátók a hazai bajnok­ság második vonalában küz­denek, ezért a továbbjutás kérdése egy mérkőzésen dőlt el. A vendégek végül is a kitű­zött célt teljesítették: bejutot­tak a legjobb nyolc közé a ku­pasorozatban. Nagy Attila: — Egy szimpaü- kus csapatot sikerült legyőz­nünk, összességében magabiz­tosan nyertünk a kupában. Nem okozott gondot a csabai hölgyeknek az egykor szebb napokat megélt egriek legyőzése a Magyar Kupában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom