Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-24 / 299. szám

2007. DECEMBER 24., HÉTFŐ KARÁCSONY Bogikát a Jézuska hozta. Szülei korábbra várták, de úgy döntött, karácsonyi baba lesz. Édesanyák es orvosok a születés emelkedett pillanataira emlékeznek. ►IS. OLDAL Karácsonykor mindenki jobb ember püspöki üzenet Erő, szeretet, józanság — a méltó ünneplés segít később az élet küzdelmeiben Fontos, hogy a szívünkben Is egyre több fény, szeretet legyen — figyelmeztetett a nagybánhegyesi adventi szentmisén dr. Kiss-Rigó László püspök. A karácsony minden csa­lád egyik legszebb ünne­pe. Jelentőségéről és az egyház közéleti szerep- vállalásáról dr. Kiss-Rigó Lászlót, a Magyar Katoli­kus Egyház szeged- csanádi megyés püspökét kérdeztük. Niedzielsky Katalin — Püspök Úr! Mi a 2007-es karácsony üzenete hívő kato­likusok, keresztények és min­den jóérzésű ember számára, aki családi körben, esetleg magányosan, betegen, idegen­ben ünnepel?- A karácsony örökké érvé­nyes és mindig aktuális üzene­te, hogy Isten velünk van. Nem látogatóba jött, hanem végérvé­nyesen elkötelezte magát mel­lettünk, osztozott sorsunkban, hogy célhoz vezessen bennün­ket. Ezért minden kudarc, si­kertelenség, bármilyen szenve­dés és sokszor kilátástalannak tűnő küzdelem ellenére van ér­telme az életnek. Ezt az értel­met pedig egyedül annak a ná­záreti Jézusnak a szavaiból és tetteiből olvashatjuk ki, akinek születésére emlékezünk. Az ő születése Isten irántunk való végtelen szeretetének a jele; ajándék, melynek méltán örül­hetünk, és azt a szeretetet, örö­met meg akarjuk osztani egy­mással is. A karácsonyban az a szép, hogy ha valaki nem is is­meri Jézust, de születésének ünnepét az igazi szeretetben, a kiengesztelődésben, a lelki bé­kében való megerősödés, gaz­dagodás idejeként éli meg, már ezáltal jobb ember lehet.- Az ünnep emelkedettsége, a hit ereje, a szép szó nem jut el mindenkihez; nem hallatszik ott, ahol a politika, a pénz, az erőszak, az anyagiak uralkod­nak. A maradandó értékeket évszázadokon át inkább csak kisebb közösségek őrizték. Tüd-e ezen változtatni az egy­ház?- Az egyházat úgy is tekint­hetjük, mint egy nemzetközi, globális szervezetet több száz millió taggal. De kis sejtekből, apró közösségekből áll. Jézus azt is mondta, hogy ahol ketten vagy hárman összejönnek az ő nevében, ő ott lesz velük. Min­denhol, ahol olvassák vagy hallgatják, azaz nyitott szívvel befogadják szavát, a Szentírást, illetve ahol összejönnek az ol­tár körül az eukarisztia, a szentmise bemutatására, ő ma­ga hoz létre valódi közösséget. Az egyház azonban sokat tehet azért is, hogy ne személytelen tömegben, hanem megtartó kö­zösségben érezhessék magukat Politikusok, közéleti és egy­házi személyiségek mondják, hazánkban társadalmi, er­kölcsi válság van. Ki jogosult ilyen ítélet kimondására, és kinek kell a bírálatot magá­ra vennie? Kinek mi a lehető­sége, teendője, hogy a társa­dalom az erkölcsi válságot elkerülje vagy abból kilábal­jon?- Társadalmunk egészében ma szerintem is nagyon sú­minél többen szociológiai érte­lemben is. Ezért fontos, hogy a plébániák ne csak az egyház adminisztratív egységei legye­nek, hanem „közösségek közös­ségei”. Ezért szükséges, hogy az egyház kiálljon a családnak, mint alapközösségnek a védel­mében, támogassa a kis telepü­léseket, segítse azok iskoláinak megőrzését.- Ünnep után éljük hétközna­lyos erkölcsi válság van — fej­tette ki álláspontját dr. Kiss- Rigó László megyés püspök.- Ez számtalan okra vezethe­tő vissza, de nyilván azok a leginkább felelősek, akik a legtöbbet teszik vagy tehetik a társadalom befolyásolásáért. A józan keresztények azon­ban véletlenül sem esnek két­ségbe, hiszen minél nyerseb­ben dúl az értéksemlegesség, sőt az erkölcstelenség „dikta­pi életünket: milyen lehetősé­get, szerepet szán Püspök Űr az egyháznak a közéletben? Megnyilatkozásaiból úgy tű­nik, több, határozottabb köz­életi szerepvállalást vár el az egyháztól; és több nyitottsá­got, partnerséget, megbecsü­lést az önkormányzatoktól. — Az egyházat leginkább két támadó kritika éri: az egyik azért, mert politizál, a másik pedig azért, mert nem politizál. túrája”, annál nagyobb kont­raszttal lehet képviselni hite­les erkölcsi normákat, örök értékeket. Mindenki úgy teszi tönkre az életét, ahogyan akarja. Mások életét tönkre­tenni azonban senkinek sincs joga. Az egyház ilyenkor eme­li fel szavát, itt kerül előtérbe az oktatás, nevelés. Csak ez biztosít immunitást a szemé­lyiséget romboló negatív ha­tások ellen. Teljesen egyértelmű, hogy az egyház, mint intézmény és tag­jai is a világban élnek, részei a közéletnek, van véleményük, annak hangot adnak, és mások jogait tiszteletben tartva meg­győződésük szerint jó irányba befolyásolni is akarják a közé­letet. Ez lelkiismeretbeli köte­lességünk, és megtesszük, akár tetszik egyeseknek, akár nem. De az egyház nem folytat párt- politikát, hanem véleményt fo­galmaz meg a pártok politikájá­ról. Bármely párt esetében a fel­fedezett közös értékek kapcsán együttműködést kínál. Hogy azonban ezek a közös értékek milyen arányban léteznek az egyes pártok programjaiban vagy tevékenységében, az már nem az egyházon múlik. Tény, hogy nem egyformán. Az egy­ház senkitől nem kér megbe­csülést, legföljebb megpróbálja azt kiérdemelni. Nyitottságot viszont elvár és partnerséget kínál. Ilyen téren nagyon jó ta­pasztalataim vannak a Békés megyei önkormányzatokkal, polgármesterekkel, pártpoliti­kai szempontoktól függetlenül.- Békés megyében az utóbbi két évben több plébánia élén volt személycsere. Mit vár a változtatástól az egyház? A lel­kipásztorok mozgatásakor szempont-e, hogy a hívek ra­gaszkodnak papjaikhoz, a szol­gálatban fontos a lelki kötődés, a gyökerek, a helyi értékek is­merete?- Sajnos jelenleg az egyház­megye rendelkezésére álló „személyi erőforrások” megle­hetősen szűkösek a plébániák megfelelő ellátására. A tényle­ges gyakorlat az, hogy plébá­nost csak akkor helyezünk át más plébániára, ha azt ő maga kéri. Ha pedig az egyházme­gye érdeke teszi szükségessé, hogy valaki más megbízást kapjon, ez csak akkor történik meg, ha az illető az új beosz­tást elvállalja.- Püspöki jelmondata: „Erő, szeretet, józanság.” Akár ka­rácsonyi üzenetként is szól­hat. Az ünnep, a szeretet erőt ad, felvértez, amire nagy szükségünk van a mai világ­ban. Miért pont ezt, a Timoteushoz írt levélből vett idézetet választotta küldetése mottójául?- Nem kötelező, de ősi ha­gyomány, hogy ha valakit püs­pökké neveznek ki, választ egy jelmondatot. Nekem fiatal ko­romtól kezdve egyik kedvenc levelem az Újszövetségből Pál apostol levele Timoteushoz. Fi­atal tanítványát arra buzdítja, hogy közömbösség vagy ellen­ségeskedés közepette se veszít­se kedvét, „hiszen Isten nem a félénkség lelkét, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk”. Gondoltam, ez számomra is hatékony bátorí­tás, de minden kereszténynek ajánlom megfontolásra. Azt kívánom minden Kedves Ol­vasónak, hogy az idei kará­csony méltó megünneplése ad­jon lelki erőt az élet küzdelme­ihez, gazdagítsa a szeretetet emberi kapcsolataiban és az Istennel fennálló viszonyában; és segítsen kialakítani azt a jó­zanságot, mely által értelmes, helyes döntéseket hozhat az új esztendőben! ►is. oldal Az erkölcstelenség diktatúrájával szemben örök értékeket kell felmutatni A TARTALOMBÓL Gábor, Gréta és János első karácsonya édesanyjuk nélkül Isten humoros szolgája interneten is prédikál a világnak A művésznő még iskolába jár, de lehet, hogy orvos lesz A júliusi közlekedési baleset megváltoztatta a mezőhegyesi Orosz család életét. Az édes­anya halála után János három gyermekével maradt egyedül. A hiány a karácsonyi ünnepe­ken még fájóbb, de a család nem adja fel. Mindent megpró­bálnak, hogy boldoguljanak, az összetartó szeretet erejével helyt tudjanak állni a hétköz­napokban. A hatéves Gréta, a hatodikos Gábor és a 14 éves János édesapja tudja, az élet nem állhat meg, a gyerekek­nek tanulni kell. ►14. OLDAL A Deák család fia nem készült lelkésznek, apja mellett a vil­lanyszereléssel ismerkedett. Bibliaórákra, istentiszteletek­re járt, élsportolóvá vált. Húszévesen hallotta meg Is­ten hívó szavát. Az orosházi evangélikus gyülekezetben jú­nius óta szolgál, hittant ta­rnt az óvodában és az is­kolában, szervezi a szeretetszolgálatot, s ha marad ideje, blogot, egyháztörté­neti pályázatot, no­vellát ír. Szombaton kimegy a meccsre, mert szereti a focit. Új színt hozott a hitéletbe, sportos élet- szemléletével, fia­talos gondolko­dásával vonta maga köré a fia­talokat, elfogad­ták az idősek is. ► 16. OLDAL A vadkacsa Hedvigjeként egy gyermekszínész bűvölte el a Jó­kai színház közönségét. Kesjár Katinka az evangélikus gimná­zium tizedikes tanulója és a Csabai Színistúdió növendéke. Még nem döntötte el, hogy or­vos lesz-e vagy színésznő, esetleg énekes. Annyit azon­ban biztosan tud, hogy sok el­foglaltságában és a tanulás­ban helyt állni csak családi segítséggel lehet. S azok a gyerekek boldogok és sikere­sek, akiknek szülei ott van­nak mögöttük, és jogosan fél­tik csemetéiket. ►!?. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom