Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-04 / 282. szám

2007. DECEMBER 4., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 agHEsaLgj Gyula. ESÉLYEGYENLŐSÉG. Az önkormányzat az esélyegyen­lőség évében pályázatot hirde­tett a diákoknak vers, próza és rajz kategóriában. A versírók kö­zül első lett a hetedikes Szilágyi Szilárd. Prózában a hetedikes Kvasz Anita és Tövisháti Dóra (Gyulai Alapfokú Közoktatási In­tézmény). A legjobb rajzot a ha­todikos Jakab Johanna készítet­te (Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola). Hunya. BESZÁMOLÓ. Elfogadta a település költségvetésének háromnegyedéves beszámolóját a helyi képviselő-testület. A be­vételek és a kiadások időarányo­san teljesültek. Kevermes. elfogadták. A kevermesi képviselő-testület úgy döntött, a pedagógiai szak- szolgálati ellátáson belül a ne­velési tanácsadást a kistérségi társuláson belül oldják meg. Az erről szóló megállapodást elfo­gadták a képviselők. Köröstadáiiy. vasút. A körös- ladányi képviselő-testület is csat­lakozott a vasúti szárnyvonalak megszüntetése ellen tiltakozók­hoz. Minderről a képviselő-testü­let döntött legutóbbi ülésén. Mezökovácsháza. nyertek. A Nemzeti Civil Alapprogram civil szervezetek működésének támo­gatására kiírt pályázatán 150 ezer forintot nyert a mezőko­vácsházi Ovimező Alapítvány. A pénzből fűnyírót vásároltak. A fennmaradó részt a Környezeti já­tékok gyűjteménye című kiadvány nyomdai költségeire fordították. TartlOS. ÖSZTÖNDÍJ. Havonta háromezer forinttal támogatja a felsőoktatásban tanuló diákokat a tarhosi képviselő-testület. Ezt a Bursa Hungarica ösztöndíjpá­lyázat keretén belül teszik. Telekgerendás. ADÓ. A magán- személyek kommunális adója belterületi ingatlanonként 8000 forint/év lesz januártól Telekge­rendáson. A településen a sze­métszállítási dijat továbbra is a beszedett kommunális adóból fi­zeti az öpkormányzat. Zsadány. fejlesztés, a jövő évi költségvetési koncepcióról is tár­gyalt a napokban a zsadányi tes­tület. Elhangzott, hogy amennyi­ben a költségvetés lehetőséget biztosít, akkor az óvoda felújítá­sára, illetve iskolai, óvodai esz­közfejlesztésre is pályáznak. Régi házak szebb napjai értékvédelem Az épület karbantartása a tulajdonos vállát nyomja A Komló szecesziós homlokzatát 1912-ben kapta. Durkó Károly tanácsnok és a városbarát egyesület a volt patinás szálló megmentésén dolgozik. Gyulán mielőbb szeret­nék felújítani a volt pati­nás szállónak, a Komló­nak legalább a homlokza­tát. A védett épületekre Békéscsabán is jobban fi­gyel az önkormányzat. Fekete G. Kata-Szőke Margit Gyulán a volt Komló Szálló tu­lajdonosa Bezzegh László. Az egykori Békés Megyei Vendég­látó-ipari Vállalat egyik vezető­je a vállalat kötelező privatizá­ciójával 1993. december 16-án vásárolta meg a patinás épüle­tet. Már akkor alkalmatlan volt szállodai szolgáltatásra - mondta el Bezzegh László ön- kormányzati bizottság előtt. A tulajdonos bérbe adta kínai üz­leteknek. Szándéka, hogy a jö­vő év végi hitellejárat után el­adja az épületet. Az önkor­mányzat segítségét kérte a ve­vőkeresésben, hogy az épület méltó kezekben, szállodaként működjön.- A Komló védett műemlék- épület. Gyula belterületének tíz százaléka országosan védett, műemléki jelentőségű terület. Egynegyede helyi építészeti ér­tékvédelem alatt áll. Harminc országosan védett épület van a városban, 212 helyi építészeti értékvédelem alatti - tájékozta­Lakások száma Békéscsabán és Gyulán 1980-tól 2006-ig Az 1801-es tűzvész felégette a régi épületeket Gyulán nagyon kevés épület maradt az 1801-es tűzvész előttről, a templomokat is át kellett építeni. Megmaradt például a vár, a kastély, a Ka­rácsonyi általános iskola parasztbarokk oromzatos épü­lete. A tűzvész után épült a Kossuth Lajos utca északi ol­dalán a polgárház-sor, a me­gyeháza, a Százéves Cukrász­da, a Ladics-ház. A kiegyezést kévető gazdasági fellendülés Gyulán is fejlődést hozott, a belváros értékes épületeinek többsége ebből a korból való - mondta Béres István városi főépítész. Csomós Béláné nagyapja építette az első galbácskerti házat 1922-ben, amikor a területen telkeket alakítottak ki. A ház a családtörténet része. tott Béres István városi főépí­tész. Minden ingatlantulajdo­nos kötelessége háza karban­tartása, különösen a védett épületeknél. Egyedi esetekben a képviselő-testület kötelezheti a tulajdonost a felújításra. Gyu­la önkormányzata segítséget is próbál nyújtani, három éve pá­lyázni lehet a régi és új épüle­tek hoiplokzatának felújításá­ra. Aki műemléki házban la­kik, annak a felújítás során meg kell őriznie a homlokzatot, a színek .stílusegységét. Békéscsabán viszonylag ke­vés az elhanyagolt, kívülről le­pusztult ingatlan; igaz, szépen felújított, régi épületből is ke­vés akad. - Mindenkinek köte­lessége rendben tartani a saját házát — tudtuk meg Czeglédi Sándortól, a polgármesteri hi­vatal építészeti irodájának ve­zetőjétől. Az önkormányzatnak általában a szomszéd jelenti, ha egy porta nagyon elhanya­golt. A hivatalban ilyenkor megpróbálják kinyomozni a tu­lajdonos címét, ami elég időigé­nyes munka. Békéscsabán le­het pályázni a helyi védett épü­letek felújítására, vagyis azok­ra, amelyeket mindenképpen érdemes megőrizni a település- kép érdekében. Az elnyert né­hány százezer forintot csak kül­ső felújításra lehet fordítani, belső átalakításra nem. Felújítják-e a házukat? SÁROSI ERZSÉBET, 61 ÉVES, NYUGALMAZOTT GYULAI OSZ­TÁLYVEZETŐ:- Házam nincs, közalkal­mazotti fizetésemből erre nem futotta. Bűbájos kis la­kásom van a harmadik eme­leten, a templomtornyok az ablakomra néznek. Két éve felújítottam, a kis lakáshoz nem kellett olyan sok pénz. A nyílászárók cseréje hátra van még, erre már nem fu­totta. Mást már nem terve­zek, a felújítás rumlival jár. FINNA SÁNDOR, 52 ÉVES, KÉTEGYHÁZI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ:- Zsebbe nyúlós lenne az egész házat felújítani, talán csak hitellel tudnám megol­dani. A kisebb javításokat, a komfortot növelő korszerűsí­téseket folyamatosan intéz­zük. Ha mégis nagyobb fel­újítás mellett döntenénk, a tetőt cseréltetném ki komo­lyabbra. Most a gyerekek la­kását, házát újítjuk fel, a mi- i«nk elmarad. nil ANULÓ PÉTERNÉ, 55 ÉVES, GYULAI VÁLLALKOZÓ: — Most nem tervezem a há­zam felújítását, úgy érzem, rendben van. Még akkor is, ha egy házon mindig van mit csinálni. Társasházi lakásom van. Ha mégis felújításába fognék egyszer, a nyílászáró­kat cserélném ki a fűtésszám­la miatt. A ház harminc éve épült, már akkor műanyag nyílászárókkal készült. Az új is műanyag lenne. ■ Sz. M. Főkonzulátussal a románságért Gyulán diplomácia Tervezik, hogy Győrben tiszteletbeli képviseletet nyitnak Gyulán másodjára mondhatott tegnap köszöntőt loan Fodo- reanu főkonzul, Románia nem­zeti ünnepe alkalmából. Romá- ,nia Gyulai Fő­konzulátusát ta­valy november­ben nyitották meg, az ország ez év január el­seje óta az Európai Unió tagja. Ireny Comaroschi, Románia nagykövete a sajtó képviselői­nek elmondta, győri tiszteletbe­li főkonzulátus megnyitását fontolgatják. Románia lakossá­gának 80 százaléka pozitívan értékeli uniós csatlakozásukat. Igyekeznek minél több európai uniós forrást megszerezni, a most lezajlott európai parla­menti választásokat is sikeres­nek tartják p részvételi arány alapján, loan Fodoreanu gyulai főkonzul arról tá­jékoztatott, hogy már minden szolgáltatást igénybe vehet­nek a román ál­lampolgárok. A főkonzulátus munkatársai részt vesznek a magyarországi románság vala­mennyi programján. A magyar szervezetek rendezvényeire is elmennek, ha hívják őket. A budapesti román nagykövet­ség, a szegedi és a gyulai főkon­zulátus közötti együttműködés jó, segítik egymást. ■ Sz. M. Románia nemzeti ün­nepére Gyulán szent­misével, kulturális műsorral emlékeztek. Ireny Comaroschi nagykövet is eljött loan Fodoreanu főkonzul fogadására. Kistelepülések bajban: figyelemfelkeltő program A kistelepülések kritikus anya­gi helyzetére kívánta felhívni a figyelmet az ecsegfalvi önkor­mányzat azzal a különös gazda­sági program­mal, melyet a képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén fogad­tak el. Mint lapunk megtudta, az előzményekhez tartozik, hogy az önkormányzat közigazgatá­si mulasztást követett el, ugyanis a tavalyi választások után hat hónapon belül nem nyújtották be a település négy esztendőre szóló gazdasági programját. A közigazgatási hivatal fel­szólítására Bálint Józsefné pol­gármester összeállított egy mindössze négy rövid pontból álló programot. A szóban forgó pontok közül a leghosszabb így szól: „Vár-' juk a régésze­ket, hogy kika­parják a kis­falakat, mint történelmi hely­színeket!” A település vezetői arra sze­retnék ráirányítani a figyelmet ezzel a különös programmal, hogy Magyarországon a csök­kenő állami szerepvállalás mi­att kistelepülések tömege köze­lít a csőd felé, s ezen az álla­poton változtatni kell. ■ L. J. ■ Várják a régészeket, hogy kikaparják a kis- falvakat, mint történél' mi helyszíneket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom