Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-13 / 290. szám

8 GAZDASÁG 2007. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Sok helyen a pedagógusok sem állnak a katedrára. A tanulók viszont nem maradnak felügyelet nélkül. Még tart a vita az elégséges szolgáltatásokról. Hétfőn biztos a feszültség sztrájk Ha törvényes, nincs jogi alap kártérítést követelni Sikeres kényszerleszállás Ferihegyen az orrfutőmü hibája miatt hajtott végre - sikeres - kényszerleszállást Ferihe­gyen az Aeroflot Róma- Moszkva járata szerdán 14 óra előtt. Az Airbus 320- ason 64-en utaztak. Eltöröltek több ezer elavult jogszabályt A kormány tegnap hatályon kívül helyezett több ezer el­avult, 1989. október 23-a előtt született jogszabályt - közölte Daróczi Dávid szóvi­vő. Egy 1930-as rendelet azt szabályozta, hogy a táncis­kolákban legfeljebb három főből állhat a kísérőzenekar. Egy másik a szentbeszédek kocsmai rádió- és híradó-be­rendezéseken való felvételé­nek tilalmáról szólt, s szabá­lyozták a Himnusz és a Rá- kóczi-induló eljátszását is. Egyharmadával nőttek a mezőgazdasági árak AZ AGRÁRTERMÉKEK átlagos termelői ára 34,4 százalék­kal volt magasabb 2007 ok­tóberében az egy évvel ko­rábbinál, a növényi termé­keké 63,1 százalékkal, az élő állatoké és állati termé­keké 6,7 százalékkal nőtt - közölte tegnap a KSH. Jó helyen landolt a volt a főkapitány bene László, az Országos Rendőr-főkapitányság má­jusban nyugalmazott veze­tője a Magyar Nemzeti Bank biztonsági főnökeként folytatja pályafutását. A HavariaPress úgy tudja, a volt főkapitány az új poszt­ján havi 1,6 millió forintos fizetést, mobiltelefont és szolgálati autót kap. Bene László az MNB-hez tart A pillanatnyi helyzet sze­rint december 17-én sztrájkba kezd számos ér­dek-képviseleti szervezet. A munkabeszüntetés több ágazatban is komoly fennakadásokat okozhat. Bóda Veronika, Kun Tamás, Hampl Márta Határozott követelésnek minősí­tette Garamhegyi Ábel azokat az elvárásokat, melyeket a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszerveze­te (VDSZSZ) támasztott a minisz­térium elé a tárgyalásokon. A gaz­dasági államtitkár ezt akkor je­lentette ki, amikor szerdán egy kormányszóvivői sajtótájékozta­tón számolt be három másik vas­utas-szakszervezettel kedden alá­írt megállapodásról. A VDSZSZ elnökeként a ligás Gaskó István egy szerdai nyilatkozatában úgy fogalmazott: ha nem születik ve­lük is megállapodás, akkor hétfőn káosz és feszültség várható. „A kormány szemléletváltásá­ra lenne szükség a megállapodás­hoz” - mondta lapunk kérdésére Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnö- ke. Hozzátette: velük csak abban az esetben születhetne egyezség, ha a kormány a vasúti szolgálta­tás helyreállítását támogatná, és a 38 kérdéses mellékvonal mind­egyikén megrendelné a teljes 2007/2008. menetrendi évre a -----------------------------------------­va súti közszolgáltatást. A decem- bér 17-i sztrájk előtt további tár­gyalásokat szorgalmaznak, addig viszont fenntartják határozatlan idejű sztrájkfelhívásukat. Mivel ez a szakszervezet a vas­utas-társadalom 25 százalékát tö­möríti, képes lehet megbénítani az egész vasúti közlekedést - mondta Sigulinszki Tibor, a MÁV szóvivője. Egyelőre folynak a tár­gyalások a sztrájk ideje alatti elégséges szogáltatásokról. A teg­napi megbeszélésen még nem si­került az álláspontokat közelebb hozni. A VDSZSZ mindössze két jára­tot indítana aznap, egyet reggel, egyet délután. Ez azonban a MÁV szerint nem minősíthető elégsé­tegnap délutánig 18 szerve­zet csatlakozott a december 17-i országos sztrájkhoz, a munkabeszüntetések hossza azonban eltérő. A Volán 16 megyei társaságánál például üzemkezedettől 9 óráig tart a figyelemfelkeltő akció. Hozzá­juk hasonlóan a Budapest Airport sem nyújt szolgálta­tást 7-9 óráig, de akadnak olyan érdekvédelmi egyesüle­tek, amelyek határozatlan időre hirdettek munkabeszün­tetést Ilyen az VDSZSZ és a ges szolgáltatásnak. Az országos felforduláshoz jelentősen hozzá­járul majd az oktatási ágazat is. Becslések szerint a december 17- én dolgozó pedagógusok 30 szá­zaléka szünetelteti munkáját. Mint ahogy azt Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke elmondta, lesz olyan hely Budapesten, ahol a sztrájk 8 órán keresztül is eltart­hat. A legtöbb iskolában viszont 2-6 órás munkabeszüntetéssel kell számolni. Aki nem tudja megoldani, hogy gyermeke otthon maradjon, annak csemetéjére minden intéz­ményijén télügyelő tanár figyel majci. Ott, ahol az egész tantestü­let sztrájkol, az önkormányzatok kötelessége kijelölni olyan isko­Közlekedési Dolgozók Orszá­gos Egyesülete. A Magosz pe­dig több megyében is útelzárá­sokkal igyekszik érvényesíteni a sztrájkolok érdekeit. Az ak­tív résztvevőkön tál 15 szerve­zet jelezte, hogy támogatja a munkabeszüntetést, és szim­patizál a követelésekkel. A lis­tán egyaránt megtalálhatjuk a Magyar Kommunista Mun­káspártot és a Jobbik Magyar- országért Mozgalmat is. Osz- szesen 33 részvevő csatlako­zott az akcióhoz. lát, ahol vigyáznak a gyerekre. A tavaly decemberi pedagógus­sztrájk során volt olyan 600-700 diákot foglalkoztató iskola, ahol mindössze 3-4 nebuló ült a pa­dokban becsöngetéskor. Kerpen Gábor szerint ez a jelenség a szü­lők támogatását tükrözi. Hogy mit tehetnek azok, akik nem ily megértőek? Kolláth György szerint nem sokat. Az al­kotmányjogász érdeklődésünkre elmondta: ha egy sztrájkot a bíró­ság törvényesnek minősít, akkor a keletkezett károk megtérítését nem lehet követelni. „A sztrájko- lókkal szemben azonban van jog­orvoslati lehetőség, ha a sztrájk jogellenesnek minősül. Ilyenkor a kártérítési összeget meg kell ál­lapítani, és az ok-okozati össze­függést bizonyítani kell, vagyis hogy közvetlenül a sztrájkból eredt az a hátrány, amelyet a munkavállaló elszenvedett.” Kolláth György fontosnak tar­totta hangsúlyozni, hogy nem a sztrájkban részt vevő egyéneket lehet ilyenkor perelni, hanem a szervezetet, amely a bíróság által törvénysértőnek minősített sztrájkot elindította. Lényeges kérdés, hogy a közszolgáltatások­ban a törvényekben foglalt „még elégséges szolgáltatás” kategóriá­ját teljesítik-e a szervezetek, mert ha nem, akkor a sztrájkot ez is jogellenessé teheti, és ilyenkor a fentieknek megfelelően lehet kár­térítést követelni. Csaknem 4,5 milliárdba kerül majd a népszavazás A kormány négymilliárd-négy- százhetvenmillió forintot külö­nít el a jövő évi népszavazás megszervezésére és lebonyolítá­sára - nyilatkozta Daróczi Dávid kormányszóvivő. A szóban for­gó összeg az egyelőre a parla­ment által meg nem szavazott költségvetés valamelyik fejeze­tében kap majd helyet. Két és fél milliárdot szavazatszámláló bi­zottságokra, dologi és technikai kiadásokra fordítanak, százhar­mincmilliót a külföldön élő vagy ott-tartózkodó magyar állampol­gárok szavazásának biztosításá­ra szánnak. A szavazólapok gyártására és a rendszer üzemeltetésére egymil- liárd-háromszázmillió forintot költenek. További közel félmilli- árd forintot az új szerverek lecse­rélésére fordítanak. ■ P. A. M. Horn: Az MSZP sem támogatja Szili javaslatát „Értetlenül fogadta az SZDSZ Szili Katalin szocialista házel­nök javaslatát az egészségbizto­sítási törvényjavaslat végszava­zásának elhalasztásáról” - nyi­latkozta tegnap Horn Gábor. A SZDSZ ügyvivője szerint a záró- szavazás elhalasztása a reform semmissé válását jelentené, a jogszabály a jelenlegi tempóban is csak 2009 januárjától léphet hatályba. Az Országgyűlés túl van az egészségbiztosítási tör­vényjavaslat megtárgyalásán, sőt már a módosító javaslatról is döntöttek a képviselők. Szili szerint a végrehajtási rendeletek mielőbbi megalko­tásával világossá válhat, milyen is lesz az új rendszer. A házel­nök tegnap azt hangoztatta, a társadalom nem létezhet szoli­daritás nélkül, az államnak bizo­nyos területeken - egészségügy, oktatás - továbbra is biztosítania kell az esélyegyenlőséget, s nem lehet mindenkit kilökni a ver­senyszférába. A csúszás Horn szerint ahhoz vezetne, hogy az átalakítást egy választási évben kellene levezé­nyelni, s ezt szerinte a szocialis­ták nem vállalnák be, így az MSZP sem támogatja Szili javas­latát. ■ É. S. A Jobbik és a kommunisták is csatlakoznak Hamarosan pénztári kártyát kaphatunk tb-reform Jól járhat, aki komolyan veszi a kötelező szűrővizsgálatokat Szűkítenénk a szőlőtőkék kivágásának támogatását A keddi módosítások után kiala­kult egészségbiztosítási törvény- javaslat szerint a betegek éven­te egyszer, október 15. és novem­ber 15. között válthatnak majd biztosítót. A pénztárak kötelesek lesznek pénztári kártyát kibo­csátani, amellyel igazolhatják a betegek, hogy melyik intéz­ményhez tartoznak, s ez kivált­ja majd a TAJ-kártyát. A pénztárak átvállalhatják a betegektől a vizitdíjat és a kórhá­zi napidíjat, ám előbbit csak ab­ban az esetben, ha a páciens részt vesz a kötelezően előírt szűrővizsgálatokon. Változott a pénztárak igazga­tóságának elnöksége is: az elnö­köt az állam adja, és továbbra is Tökéletes recept persze nincs, de senki sem marad majd ellátatlanul három állami és három magán­biztosító-társasági tagja lesz a testületnek. Mivel az elnöknek nem lesz többletszavazata, voksegyenlőségnél a tagoknak kell egyezségre jutniuk. A befek­tetőknek a 22 pénztárra történő licitáláskor biztosított tagjai, vagyis egy ember után mini­mum 12 ezer forintot kell majd kínálniuk. Az egészségügyi szol­gáltatóknak a beszedett vizitdíj és kórházi napidíj 30 százalékát az alkalmazottak javadalmazá­sára kell fordítaniuk. Minden pénztár köteles lesz vezető gyógyszerészt is foglal­koztatni, s megszavazták: garan­ciát vállalnak arra, hogy a pénz­tártagokat ellátják. ■ Sz. B. Magyarország ellenzi a történel­mi alapú részesedést az uniós tagállamok borágazatának fej­lesztésénél - döntött tegnap az Országgyűlés európai ügyek bi­zottsága Sárospata­kon. így ugyanis azok az országok kaphatnak majd is­mét jelentősebb tá­mogatást, amelyek korábban is kiemeltek voltak, és nem érvé­nyesülne a szolidaritás elve. Az EU tervezete szerint a borágazat fejlesztésére három szempont alapján kaphatják majd a támo­gatást: 50 százaléknyit történel­mi alapon, míg 25-25 százalék­nyit a területi, illetve a termés- mennyiség alapján. Brüsszelben Magyarország azt is javasolja, szűkítsék a kivá­gási támogatást, mivel ott van ar­ra szükség, ahol valós túlterme­lés mutatkozik. Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsá­nak elnöke szerint nálunk stabil a ter­melés és a borpiac, itt elsősorban a szőlőrekonstruk­ció indokolt. Szinte valamennyi borvidéken 20-25 évesek a tő­kék, ezek megújítása, cseréje előbb-utóbb elengedhetetlen. Az eredetvédelmet tekintve ér­dekeinket elsősorban az sérti, hogy a szlovák területen lévő to­kaji borvidéken nem tartják be saját vállalásaikat. ■ É. S. ■ A 20-25 éves tő­kék cseréje el­engedhetetlen. I 1 t y I I ) é

Next

/
Oldalképek
Tartalom