Békés Megyei Hírlap, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-06 / 258. szám
2007. 1/4. SZÁM - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP INTERJU KOROSVIDEKI CÉGÉR Üzleti előnyt bú CSR Értéket adhat cégéhez az A kamara célja, minél több céget meggyőzzön, jól járnak, ha munkájuk során figyelembe veszik a társadalmi szociális felelősségvállalást, azaz a CSR-t. — Mit kell érteni a vállalatok társadalmi szociális felelősség- vállalása alatt? - kérdeztük Szikszai Csabát, a kamara EU integrációs osztályvezetőjét. — A vállalatok társadalmi szociális felelősségvállalása (angol rövidítése CSR, a „Corporate Social Responsibility” kifejezésből) bonyolultnak tűnő fogalom egy ilyen, viszonylag egyszerű gondolat kifejezésére. Az Európai Bizottságnál a CSR definíciója így hangzik: „A vállalatok Szikszai Csaba: „Az első lépéseket megtettük a CSR elterjesztéséért.” szociális felelősségvállalása egy olyan fogalom, mely szerint a vállalatok a szociális és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti tevékenységükbe és a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataikba.” A felelős vállalkozói magatartás arról szól, hogy egy cég fenntartja gazdasági sikereit. Üzleti előnyt ér el azzal, hogy jó hírnevet alakít ki, és elnyeri azoknak a bizalmát, akik a vállalkozásnál dolgoznak, illetve a környéken élnek. — Mit jelent ez a megyei iparkamra szempontjából? — Számunkra a CSR arról szól, hogy mit tehet egy vállalkozás a társadalmi felelősség- vállalás érdekében, és nem arról, hogy mit kell tennie. A CSR a lehetőségeket vázolja fel, nem a kötelezettségeket vagy újabb szabályokat, amelyek nehezítik a vállalkozások életét. Értéket adhat hozzá vállalkozásához az a cégvezető, aki tevékenységének egyes szociális és környezeti szempontjait jobban szemügyre veszi. Sok kis- és közép- vállalkozás már anélkül végez CSR-tevékenységet, hogy ismerné a hivatalos CSR-koncepciót. — Milyen lépéseket tesznek a CSR elterjesztéséért?- A kamara azzal, hogy elvégzett egy felmérést a CSR elterjedéséről, még csak az első lépéseket tette meg. Következő feladatunk, hogy meggyőzzük a cégeket, bizonyíthatóan üzleti előnyre tehetnek szert a felelős vállalkozói magatartással. ■ P. R. Románia vette az akadályt unió Szomszédunkban fellendült a gazdaság, de vannak buktatók A Békés megyei kamara szoros kapcsolatot ápol a román társszervezettel. A munkáról és a szomszédos állam uniós csatlakozásáról dr. Orosz Tivadarral, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-román Tagozatának elnökével beszélgettünk. Fekete G. Kata- Nemsokára Nagyszebenben tárgyal a magyar és a román kormány. Mit várnak ettől a találkozótól?- Minél többet találkoznak az államok képviselői, annál szorosabb a kapcsolatuk, így gyakorlatias kérdésekre is ki tudnak térni. Úgy tudjuk, fontos megállapodásokat írnak majd alá a résztvevők.- Két éve egy nyilatkozatában azt mondta, Romániának nagyon fel kell készülnie az uniós csatlakozásra, különben traumát jelenthet a tagság. Hogy látja, hogyan vette szomszédunk ezt az akadályt?- A vártnál jobban, de a buktatókra azért figyelni kell. Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy Románia gazdasága fellendült, de az felboríthatja az egyensúlyt, hogy sokkal többet importálnak, mint exportálnak. Ez nekünk előnyt jelenthet, de keleti szomszédunknak hosszú távon semmiképpen nem kedvez, ha túlzott költekezésbe kezdenek, mert anyagilag nem bírják majd tartani az ütemet. Az mindenképpen imponáló, hogy leszorították az inflációt, kisebbek lettek a kamatok, még csatlakozás előtt bevezették az egységes adókulcsot az adócsökkentés érdekében. Alacsony a munkanélküliség, de ennek van hátulütője is: kevés a szakmunkásuk, amit szintén más országokból kell pótolni.- Például Békés megyéből?- Például innen. Tudni kell azonban, hogy kevés magyar megy Romániába dolgozni, az ingázás elsősorban a határ menti településeken jön szóba. A magyarok „röghöz kötöttek”, országon belül sem szívesen költöznek egy jó munkahelyért. Dr. Orosz Tivadar: „A románok sokkal mobilisabbak, mint a magyarok.” A románok a magyaroknál sokkal mobilisabbak, hárommillió- an dolgoznak külföldön, ami nem kis szám.- Arányaiban több magyar vállalkozás települt Romániába az európai uniós csatlakozásunk után, mint 2007. január elseje előtt? — Úgy gondolom, hogy a kisebb adók reményében mintegy hat-hétezer magyar vállalkozás működhet Romániában, de ez nem több, mint néhány évvel ezelőtt. A magyarok inkább bedolgoznak. Itthon meghagyják a székhelyüket és a szomszédos államban vállalnak munkát. Ez főleg az építőipari cégekre jellemző. Romániában most sokan építkeznek, hiszen vannak olyan beruházások, például a szennyvízcsatorna-fejlesztés, amit száz százalékban fizet az állam, így megéri az ottaniaknak belevágni. A megrendelések egy részét magyarok kapják meg. — A magyar-román tagozat rendszeresen részt vesz kiállításokon, konferenciákon. Mikor lesz a legközelebbi rendezvény?- November 21-én Békéscsabán tartjuk az Eurórégiós Külgazdasági Fórumot, amin magyar és román szakemberek egyaránt részt vesznek. Itt többek között a befektetési és együttműködési lehetőségekről, a romániai adózásról és cégalapításról lesz szó. A rendezvényhez kapcsolódik egy üzletember-találkozó. Egy héttel később, november 28-án Temesvárra utazunk egy befektetési konferenciára és üzletember-találkozóra. Ezzel viszonozzuk a temesváriak nyári, magyarországi látogatását. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozat Bútoripari szakemberek Belgrádiban Hamarosan Belgrádba indul egy Békés megyei bútoripari szakemberekből álló küldöttség. A november 15—16-ai utazás céljáról Szatmári Sándor békési bútoripari és épületasztalos-ipari vállalkozóval beszélgettünk. — Milyen célokkal vágnak neki a szerbiai túrának? — A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarán belül már hagyománya van, hogy amikor csak lehet, részt veszünk a különböző szakmai rendezvényeken, jártunk már Aradon, Sopronban és több alkalommal Varsóban. A mostani belgrádi Bútorvilág elnevezésű programsorozattól is azt várjuk, hogy új információkhoz jussunk, új szakmai fogásokat ismerjünk meg. — A gyakorlatban miként tudják hasznosítani az ilyen rendezvények tapasztalatait? — A prospektusok, kiállítások átnézésével napra pontosan követhetjük, hogy milyen irányba fordul a „bútorvilág”. Rengeteg szakmai kapcsolatra, ismeretségre tehetünk szert, ami szintén számos területen segíti a tevékenységünket. — Milyen hozadékai vannak az ilyen utazásoknak? — Általában egy busszal indulunk el a rendezvényekre, s ott kiváló családias és baráti kapcsolat alakult ki közöttünk. Bár a személyi összetétel néha változik valamennyit, ha úgy alakul, hazatérésünk után is segítjük egymást. ■ P. G. „Rengeteg szakmai kapcsolatra tehetünk szert.” SZLOVÁKIA Az I. Szlovák kooperációs börze 2007 rendezvényt november 21-én tartják a trencséni kiállítási központban. A rendezvény célja a szlovák cégek számára lehetőséget biztosítani külföldi vállalkozásokkal való együttműködésre. Az üzleti élet azon képviselői, akik a szlovák—magyar együttműködés iránt érdeklődnek, keressék Horváth Pétert, a szlovák nagykövetség kereskedelmi és gazdasági osztályvezetőjét. Tel: 1/483-1434, e-mail: obeodg@t-online.hu ÜZLETI AJÁNLATOK Újabb üzleti ajánlatok érkeztek lengyel és német relációban. Az ajánlatok ingyenesen hozzáférhetők a BMKIK tagjai részére a kamara békéscsabai székházában. pályázatok Meghosszabbították a pályázatok beadási határidejét. Pótlólagos források bevonásával november 16-áig további 250 millió forint áll a cégek rendelkezésére az ITDH által kezelt és finanszírozott kereskedelemfejlesztési pályázatok keretében. A pályázati úton elnyerhető vissza nem térítendő támogatás igényelhető külföldi kiállítási részvételhez, nyomdai úton előállított kiadvány, illetve elektronikus adathordozók készíttetéséhez, hirdetések megjelentetéséhez, nemzetközi szervezeti tagdíjhoz, valamint megfelelőség-tanúsítási eljáráshoz. reach Az MKIK, együttműködésben az Európai Bizottság TAIEX Irodájával, november 29-én, csütörtökön szemináriumot rendez „REACH: Az Európai Unió új rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról” címmel. Brüsz- szeli és magyar előadók közreműködésével mutatják be az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendeletét, mely a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag Ügynökség létrehozásáról, illetve korábbi irányelvek módosításáról. Jelentkezési határidő: november 8. Nyolc éve vesznek részt romániai kiállításokon A kereskedelmi és iparkamara magyar-román tagozata immár majdnem nyolc éve vesz részt rendszeresen különböző kiállításokon, rendezvényeken illetve konferenciákon. Ezeken a rendezvényeken általában üzletember-találkozókat is tartanak, ami egyrészt alkalmat ad tapasztalatcserére, másrészt üzletek kötésére is lehetőségük nyílik. Ezeken a találkozókon a cégeknek is alkalmuk van arra, hogy bemutatkozzanak egymásnak és esetenként a szélesebb közönségnek is. Akik élni szeretnének a lehetőséggel, a 66/451-775-ös számon kaphatnak bővebb felvilágosítást. A legközelebbi konferenciát Békéscsabán tartják. Felelős gondolkodás Dr. Szeles Péter, a Magyar PR Szövetség (MPRSZ) elnöke szerint egyre több vállalat ismeri fel Magyarországon, hogy csak felelős működéssel képes megfelelni a különböző társadalmi csoportok elvárásainak és stratégiája szerves részévé teszi a felelős gondolkodást. a felelős vállalkozói magatartás a vezető, aki a szociális és környezeti szempontokat szemügyre veszi