Békés Megyei Hírlap, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-06 / 258. szám
Parragh László szerint a versenyképesség javítására kellene fordítanunk az uniós forrásokat. Tartós munkahelyteremtés, foglalkoztatásbővítés lehet a jövő útja Tartós munkahelyteremtés, foglalkoztatásbővítés; prioritások és a várt eredmények egyértelmű meghatározása; a vissza nem térítendő támogatások arányának növelése legalább 50 százalékosra; az uniós pénzeknek legalább 25-30 százalékát gazdaság- fejlesztésre kellene fordítani, (most ez az arány 17-18 százalék); exportösztönzés; a kis- és középvállalkozásoknak forgóeszközhitei, beruházási hitel, garancialapok, kereskedelemfejlesztés; a meglévő programok erősítése, például a Széchenyi-kártyáé; a közbeszerzés egyszerűsítése; érdemi kiadáscsökkentés, a külföldi tőke itt tartása. Legközelebb november végén jelenik meg a Körösvidéki Cégér. Javaslataikat, véleményüket küldjék el a kamara elérhetőségeire! e-mail: bmkik@bmkik.hu Rangos miniszteri kitüntetést vehetett át Hódsági Tamás elismerés A nehéz gazdasági állapotok ellenére az országos átlag felett teljesít a Békés megyei szervezet Klauzál Gábor-emlékplakettet és oklevelet vehetett át a napokban Budapesten Hódsági Tamás, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A miniszteri kitüntetést az indoklás szerint a magyar-romáit gazdasági kapcsolatok fejlesztése területén végzett tevékenységéért vehette át a viharsarki szakember. — Minek köszönheti a rangos kitüntetést?- Sokéves munka eredménye ez az elismerés. Azt azonban hangsúlyoznám, hogy ez a díj nem egyedül az én érdemem, hanem annak a kiváló csapatmunkának a gyümölcse, amit itt a kamaránál végzünk. Parragh László, országos elnökünk is méltatta a Békés megyei szervezet működését. Mint mondta, a térség gazdasági potenciáljához képest átlagon felül teljesítünk. Egyébként a tizenkilenc megye és a főváros kamaráinak rangsorában a viharsarki az előkelő harmadik helyen áll. — Kiemelne valamilyen területet, ahol a megyei kamara figyelemre méltó eredményeket produkált? — Elég nehéz lenne egyet kiemelni, de mindenképpen hangsúlyos a szakképzési bizottságunk és osztályunk munkája. A tanulószerződések kötéHódsági Tamás a miniszteri kitüntetéssel. se és a mestervizsgáztatás frontján komoly előrelépéseket könyvelhettünk el. Emellett kiemelkedő az idegenforgalmi bizottság teljesítménye. Gesztorként szinte minden jeles eseményen, fesztiválon ott vagyunk az idegenforgalom, a vendéglátás, illetve a gasztronómia területén. Pályázatíróinknak sincs szé- gyellnivalójuk, hiszen az elmúlt időszakban hét vállalkozást segítettünk összesen 37 millió forintnyi támogatáshoz. És még sorolhatnám a kiváló csapatmunka bizonyítékait. — Elismert a kamara magyar- román tagozata is...- A szervezetünk egyik ékköve ez a tagozat, amit itt, Békés megyében saját erőből működtetünk, finanszírozunk. A román féllel kapcsolataink még 1995-re nyúlnak vissza, amikor a nagyváradi kamara elnökével tető alá hoztunk egy megállapodást, melynek értelmében mindkét fél irodát állított fel a másik működési területén. 1998-ban aztán létrejött a határ menti tagozat, melynek szerepe keleti szomszédunk uniós csatlakozásával különösen felértékelődött. ■ M. P. M. Ápolják a kapcsolatokat A kamara magyar-román tagozata rengeteg szolgáltatást nyújt a hozzájuk forduló vállalkozásoknak. Többek között segít a román üzleti partnerek megkeresésében, felkutatásában. Emellett kérésre romániai kiállításokon, szakmai előadásokon népszerűsíti a magy ar, különösen a Békés megyei vállalkozások termékeit, szolgáltatásait. Az információadásban is élen járnak, ha szükséges, saját tolmácsaik segítségével könnyítik mindkét fél számára a kapcsolatfelvételt. 2007, 1/4, SZÁM Előnyt jelent a felelős magatartás Értéket adhat cégéhez az a vezető, aki a szociális és környezeti szempontokat szemügyre veszi. A kamara célja, minél több céget meggyőzzön, jól járnak, ha munkájuk során figyelembe veszik a társadalmi szociális felelősségvállalást, azaz a CSR-t. ► in. oldal Végéhez ért a Tower-program A most zárult Interreg IIIC-s Tower- projekt célja, hogy olyan, a helyi viszonyokra adaptált tanulmány készüljön, amely tartalmazza a lyoni kereskedelmi kamaránál megnyitott innovációs központ fél esztendő alatt megszerzett tapasztalatait is. ► ív. oldal CÍM: 5600 Békéscsaba,<£&Y'ED£t.4f/ Penza-ltp. 5. TEL: (66) 324-976, (66) 451-775 HONLAP: www.bmkik.hu Szalagátvágással nem érünk célt fejlesztés A kamara elnöke szerint rossz irányba halad a gazdaságpolitika Kulcsszerep az oktatásban Juhos János, a szakképzési bizottság elnöke szerint óriási felelősség hárul rájuk a piaci igények és a közoktatás igényeinek összehangolásában. ► II. OLDAL Románia vette az akadályt A kamara szoros kapcsolatot ápol a román társszervezettel. A munkáról Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-román Tagozatának elnöke számolt be. A szomszédban leszorították az inflációt, kisebbek a kamatok > ni. oldal Erős kamara nélkül nincs erős gazdaság — véli Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint rossz úton halad Magyarország. 1 Fekete G. Kata — Az adótörvények változása segítséget jelent a vállalkozóknak?- Az adózás valóban egyszerűsödik majd, de a teherviselés mértéke nemhogy csökkenne, összességében még nő is. Az pedig, hogy az adóhivatal mérlegelési jogköre nő, kifejezetten aggályos. — Ezek szerint rossz irányba halad a gazdaság?- Igen és attól félek, erre csak megint öt-tíz év múlva jövünk rá. Hazánkban egyszerre vannak „dübörgő” multik és túlélésért küzdő kis- és közép- vállalkozások. A legnagyobb 15 cég adja az exportunk negyven százalékát, a top 25 pedig az ötvenet. Közben a kis- és középvállalkozásokban dolgozik az emberek hatvan százaléka. Legnehezebben a középvállalkozások boldogulnak. Hatékonyságuk gyenge, költségszintjük magas. — Az Unió mennyire segíti a kis- és középvállalkozásokat?- Az Európai Unió kiemelt fejlesztési célcsoportja a kis- és középvállalkozók szektora. Ennek ellenére a Nemzeti Fejlesztési Terv II-ben kevés pénz jut nekik, ahogy keveset fordítunk közvetlen gazdaságfejlesztésre is. Magyarországon van olyan város, ahol bővíteni kellene a betelt ipari parkot, de nincs rá pénz, mert 1,2 milliárd forintból múzeumot újítanak fel. Ez átmenetileg fellendíti a gazdaságot, hiszen megrendelést jelent, de az épület fenntartása évi 200 millióba kerül majd. Az ipari park hozná a pénzt. Amíg szalagokat szeretnének átvágni a politikusok, rossz irányba fejlődik az ország. Az Unióban is azok az államok virágzanak, amelyek kitalálták, mibe fektetnek. A finnek a telekommunikációra költöttek, a spanyolok turizmusra, az írek a szolgáltatásokra. A görögök viszont betonba öntötték a pénzüket: autópályákat és körgyűrűket építettek, ezzel hozzánk hasonlóan az Unió szegényházába kerülnek. Természetesen ahhoz, hogy fejlődjön a gazdaság, erős kamara kell, amely a külföldiekkel szemben is védi a tagok érdekeit. — Mi miatt borult fel hazánkban az egyensúly? — Ennek alapvetően három oka van. A félkész rendszerváltás, vagyis, hogy a gazdaság termelékeny, hatékony, versenyközpontú lett, de a körülötte levő struktúrákat ez a folyamat elkerülte. Az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer, a kutatásfejlesztés, a kormányzati, önkormányzati struktúrák és háttérintézményeik szinte változatlanok. Elavult az adórendszerünk. S van jó néhány „eredendő bűn”, amivel a politika terhelte a gazdaságot. Ilyen például a lakás- támogatási rendszer, a közalkalmazotti béremelés, az, hogy a minimálbért adómentessé tették, hogy bevezették a 13. havi nyugdíjat, hogy erőltették az infrastrukturális fejlesztéseket és hogy a kormány éveken át csatázott a Magyar Nemzeti Bankkal, de ide sorolom még a választások előtti áfacsökkentést is. A TARTALOMBÓL 3
