Békés Megyei Hírlap, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-27 / 276. szám

2007. NOVEMBER 27., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZÜLŐFÖLDEM 7 szülőföldem, békés megye Munkaképességét, igényességét nagyra becsülték. Vacsora közben vendége nyelvtudását dicsérte II. Erzsébet, ám Fehér Dezső éhen maradt Windsorban. Egymilliós alapítványa imádott szüleinek emlékét őrzi Csorváson. A MAGYAROK ÖRÖKIFJÚ FÖLÓDOKTORA A lovassport atyjának, fő- lódoktornak is nevezik dr. Fehér Dezsőt. Sokolda­lú műveltségét, nyelvtu­dását, kapcsolatteremtő képességét kiváló állator­vosként a magyar lóver­senysport szolgálatába ál­lította. Az egyetemi ka­tedrán remek tanári ké­pességét csillogtatta meg, s publikációival is méltán aratott sikereket. Csete Ilona A lóversenypályákon, a tájéko­zottabbak úgy tartják, a csorvási születésű dr. Fehér Dezső a XX. század második felének Széche­nyije. Idén nyáron 85. születés­napját ünnepelte a világ meg­annyi pontján és idehaza is köz- tiszteletnek örvendő professzor. Egy véletlen folytán Koszorús Oszkár könyvesboltjában futot­tunk össze. Feleségével, dr. Ra­vasz Magdával, ha hazalátogat­nak, ezt a szellemi „gyülekező- helyet” nem hagyják ki.- Jó barátunk boltja azok szá­mára is támpont Orosházán, akik a világ legtávolabbi részé­ről érkeznek ide - mosolyodik el a tollforgató váratlan szeren­cséjén dr. Fehér Dezső, aki fiata­los temperamentumával, köz­vetlenségével, úri eleganciájá­val megcáfol mindent, ami az idős kor számlájára írható. Dr. Fehér Dezső címzetes egyetemi tanár, az állatorvos­tudományok kandidátusa 1922- ben született Csorváson, egy patkoló- és kocsikovács, kocsi­gyártó családban.- A szüleim nagy szeretet- ben neveltek. A békéscsabai evangélikus gimnáziumba 1933-ban kerültem, s kitűnő ta­nulmányaim alapján tandíj- mentességet élveztem. Példa­mutató életet élő és értem aggó­dó édesanyám, édesapám után ennek az iskolának köszönhe­tek a legtöbbet - kezdte élete történetét a professzor, aki az állatorvosi egyetem után, az öt­venes években a politikától mentes lovaséletben az öröklés­tant úgy művelhette, hogy ha­zai és nemzetközi ismertségre Utazásai során dr. Fehér Dezső sorra látogatja a világ híres múzeumait. Teszi ezt 85 évesen is. Elárulta, olyankor tacskójuk, Füles uralja a házukat. Azt mondják róla, legendásan híres az eleganciája, segítőkész ember és ragaszkodik a szülőföldjéhez DR. VARGA ISTVÁN, OROSHÁZI ÜGYVÉD:- Míg őt nem ismertem, azt val­lottam, Koós Károly volt az utol­só magyar polihisztor. Ma már tudom, dr. Fehér Dezső az. A nagyon nagy műveltségű embe­rek közé tartozik. Aranyember­nek tartom. Ami igazán jellem­zi■ örökifjú. A memóriája elké­is szert tett. Legendásan jó szakembernek tartották. A Ma­gyar Lóversenyvállalat igazga­tójaként 1971-től bejárta Euró­pát. Nyelvtudását az angol ki­rálynő is megdicsérte. — Egy nemzetközi lóverse­nyen ismertem meg őfelsége fő- lovászmesterét. Vele üzent a ki­rálynő, hogy az általunk meg­nyert verseny után, a vacsora- asztalnál Fehér doktor üljön a jobbján. Megemlítettem őfelsé­gének, hogy mi, magyarok, szá­mon tartjuk, hogy az angol ki­rálynő ereiben magyar vér is csörgedez. II. Erzsébet vissza­kérdezett: - Magyarországon pesztő, szellemi fiissessége bá­mulatos. Fantasztikus ember. FEHÉR ESZTER RÓZSA. A PRO­FESSZOR CSORVÁSI UNOKAHÚGA: — Szülővárosában én vagyok az egetlen hozzátartozója, engem bízott meg az alapih'ánv fel­ügyeletéül. Számomra Dezső testi, szellemi frissessége, ele­ganciája, fiatalos megjelenése csodálni \aló. Feleségé\’el több mint fél évszázada él boldog há­zasságban. A mai világban, azt hiszem, sokak szemében lehet az életük, kapcsolatuk példa. SÁNDOR LÁSZLÓ, OROSHÁZI GAZ­DÁLKODÓ:-A nagyapám megmentette az életét, gyermekként vakbél­gyulladása volt. A magánkór­Máig az egyetlen magyar, aki Erzsébet királynő jobbján vacsorázhatott. házban ismerkedett meg édes­apámmal, aki a Dzsungel könyvéből Maugliról olvasott neki Később mindketten állat­orvosok lettek. Apámtól tu­dom, amikor nehéz helyzetbe került, dr. Fehér Dezsőre igaz barátként számíthatott. A há­zaspár 50. házassági évfordu­lójára meghívtak bennünket. ezt mások is tudják? Szemreb­benés nélkül válaszoltam: - Mindenki tudja! E történet hallatán nem hagy­hattuk ki a kérdést: ki tanította meg a királyi protokollra? —Jött az magától. Őfelsége kér­dezett, nekem csak arra kellett ügyelnem, hogyan fogalmazok. Dr. Fehér Dezső munkaké­pességét és emberi igényessé­gét közvetlen munkatársai nagyra becsülték. Amikor a ló­versenyvállalat élére került, ne­ki volt a legkevesebb a fizetése, dolgozóit viszont ösztönözte a többre, a jobbra.- Irodámnak rendszeres láto­Kincsemről könyvet írt Dr. Fehér Dezső (1922. július 15., Csorvús) állatorvos, címze­tes egyetemi tanár. Felesége dr. Ravasz Magda biokémikus. A Magyar Lóversenyvállalat igazgatója 1971 és 1991 között. Az Állatorvos-tudományi Egyetem címzetes egyetemi ta­nára 1980-tól. Alapvető ered­ményeket ért el a magyaror­szági versenylótenyésztés és lóversenyzés ökonómiai, a te­livér- és ügetőló-tenyésztés ge­netikai vizsgálata terén. Sike­rült kiderítenie az Imperiál ménvonal kialakulását és fej­lődését, feldolgozta a magyar- országi lóversenyzés történe­tét. A Magyar Tudományos Akadémia faluszociológiai bizottságának tagja 1999-től. Könyvei: Az angol telivér Ma­gyarországon, Kincsem - a csodakanca, Blaskovich em­lékkönyv’, A tápiószentmár- toni ménes története, A hon­foglaló magyarság lovai, Kin­csem, a magyar csoda. gatója volt Kellér Dezső, G. Dé­nes György, Zelk Zoltán, de so­ha nem azért jöttek hozzám, hogy megkérdezzék, melyik ló nyer — emlékezett barátaira a lovas ember, aki határozott nemmel válaszolt arra a kérdé­sünkre, tippjei, tétjei voltak-e a lovin. Kiderült, soha nem ját­szott. Viszont a versenyek tisz­taságáért mindent megtett. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége Horn Artúr-díjjal és emlékplakettel tisztelgett a pro­fesszor eddigi életműve előtt 85. születésnapján. Az örökifjú, életvidám szakember hazaláto­gatott a Csorvásiak Baráti Köré­nek legutóbbi közgyűlésére. Fontos bejelentésre készült. — Szülővárosom, Csorvás 2002-ben, a 80. születésnapo­mon díszpolgári címmel tisztelt meg. Úgy gondolom, nagyapám s apám is közéleti ember volt, ezért e megtiszteltetés. Én is vi- szonzom a szülőhely iránt ér­zett elkötelezettségemet. Az idén feleségemmel Fehér- Pusztai tanulmányi ösztöndíjat alapítottam, hogy szüleim em­léke fennmaradjon. Sírig tartó szerelmük egy étkezőkocsiban kezdődött, házasságukban szabad a véleménynyilvánítás Az egykori angoltanáráról Csák Istvánról is megemlékezett- A csabai gyors étkezőkocsi­jában utaztam haza, a bécsi szeletre vártam, amikor belé­pett egy barna lány. 1949 de­cembere volt. Az asztalomnál kapott helyet, s míg én vacso­ráztam, ő újságokat olvasott, az Evangélikus Életet. Hamar beszédbe elegyedtünk, kide­rült, mindketten kötődünk Orosházához. A következő ta­vaszi gólyabálon barátom, Sándor Laci állatorvostan­hallgató oldalán jelent meg a gyönyörű lány. Ám az igaz ba­rát látta, Ravasz Magda irán­ti érdeklődésem nagyon ko­moly. 1951. augusztus 25-én össze is házasodtunk - eleve­nítette fel szerencsés választá­Egy féltő mozdulat, egy mosoly—a házaspár gesztusai harmóniát sugallnak. sónak emlékeit a professzor. Akik ismerik a házaspárt, a kölcsönös harmóniájukat, megértésüket, példás kapcso­latukat dicsérik. Dr. Fehér Dezső a mindig mo­solygós feleségére pillantm kedvesen jegyzi meg: - A mi életünket a szeretet hatja át. Nálunk szabad a vélemény- nyilvánítás. A jó házassághoz a szerelem/szeretet mellett hozzátartozik, hogy ne sértsük meg egymást és tudjunk bo­csánatot kérni, ha hibázunk. Vallásos neveltetésünknek kö­szönhetően erkölcsiségünk azonos. Ilyen asszony mellett csak boldog és szép élete lehet egy férfinak. Az enyém ilyen! é M I *

Next

/
Oldalképek
Tartalom