Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-05 / 233. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 5., PÉNTEK 4 MEGYEI KORKÉP VONALBAN... FEKETE G. KATA ■i ROVATA Fél év haladék a nyugdíjnál Olvasónk hallotta a té­vében, hogy jövő év júniusáig ugyanolyan feltételekkel lehet nyugdíjba menni, mint idén. Neki ez nagyon jól jönne, mert jövőre lenne meg a 38 év munkaviszonya. A Híradóban a következő hangzott el: „Kevesen tudják, hogy jövő júniusig az idei fel­tételekkel lehet nyugdíjba menni. A nyugdíjbiztosítónál már most is nagy a roham. Az idén eddig majdnem ne­gyedével többen kérték nyugdíjazásukat, mint tavaly ilyenkor, lövőre ugyanis az eddigi bruttó fizetés helyett majd a nettóból számítják a nyugdíjalapot, emiatt átlago­san nyolc százalékkal keve­sebbet visz a pénzespostás. 2008-ban azonban még hat hónapig lehetőségük van visszamenőleg a 2007. évi szabályok alapján kérni — akinek ez kedvezőbb - a nyugdíj megállapítását - kö­zölte Juhász Béláné, a Nyug­díjbiztosítási Főigazgatóság főosztályvezetője.” Ez a lehetőség azonban nem mindenkinek adott, ugyanis csak az igény érvé­nyesítésére áll rendelkezésre hat hónap, azaz. annak, aki­nek a jogosultsága legkésőbb 2007. december 31-én fennáll. A nyugdíjba vonulásnál is jár felmondási idő. A har­minc nap a rrmnkáltatónál munkaviszonyban töltött há­rom év után öt, öt év után ti­zenöt, nyplc év után húsz, tíz év után huszonöt, tizenöt év után harminc, tizennyolc év után negyven, húsz év után hatvan nappal meghosszab­bodik. Ennek a felét nem kell ledolgozni. KÉRDÉSEIKET RÖGZÍTI A 66/527-207-ES TELEFONKÉ­SZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14-16 ÓRA KÖZÖTT. A kolbászt kolbásszal eszi A HÉT EMBERE r Díjait lehetetlen volna felsorolni, legutóbb az Első Fehérasztal Lovag­rend Ezüst Nagykereszt­jét vehette át életművéért, és a minap beválasztották a kalocsai paprikalovag­rendbe is. Dékány Ferenc, a Csabahús Kft. igazgató­ja szerint kell egy kis si­kerélmény, ha már a lá­nyoknál ez nincs meg. Nyemcsok László — Azt mondta, hogy igyekez­zünk, mert mennie kell bevá­sárolni a hétvégi főzésre. Ta­lán csak nem fakanalat ragad? — Nincs ebben semmi megle­pő, minden hétvégén én főzök otthon a családnak, és ehhez meg is veszem az alapanyagot. Mindenkit megkérdezek, hogy mi legyen az ebéd, aztán azt ké­szítek, amit én akarok. Min­denki mást enne ugyanis. Leg­szívesebben vadat főzök, bog­rácsban.- Jól kifőzte azt is, hogy méte­res és másfél méteres kolbászo­kat gyártsanak a kolbászfeszti­válra. Honnan jött az ötlet?- Valami különlegessel min­dig elő kell rukkolni. Eszünkbe jutott, megcsináltuk. Bejött, mert viszik, mint búcsúból a hosszúcukrot. Felsorolni is ne­héz lenne egyébként, hogy mennyi terméket kísérleteztünk ki. Európa számos országába szállítunk, és mindenhol más a kedvenc. A svédek kérik a leg­erősebbet, az még a Pokol tüze kolbászunknál is jobban csíp.- És melyiket „csípi” legjob­ban az igazgató?- A Csabai házikolbászt, mert azt a saját receptem alap­ján készítjük. Otthon, persze, már kevesebb beleszólásom van az ízesítésbe, mert minden­ki másmilyen kolbászt akar.- Ennyi kolbász között nem megy el a kedve a kolbász­evéstől?- Az orvosom a minap megle­petéssel látta a vérvételi eredmé­nyen, hogy milyen jó a koleszte- rinszintem. Azt mondtam neki, ez attól van, hogy a kolbászt kol­básszal eszem, nem kenyérrel. Bográcsos ételeit a családja díjazza Dékány Ferencnél kolbászból és az ezekért kapott díjakból is van bőven.- Van miből kóstolnia, hiszen szó szerint tonnaszámra gyárt­ják a kolbászt. Milyen nagy­ságrendben termel az üzem? — Amikor 1996-ban idejöttem, 555 tonnát gyártottak évente. Tavaly meghaladtuk a 2200 ton­nát, és a 2,7 milliárd forintos ár- ' bevételt. A tíz évvel ezelőtti 45- 50 ember helyett jelenleg 150— 160-an dolgoznak itt.- A számoknál maradva, mennyi és milyen díja­kat nyertek? — Kilenc kolbászunk lett Kiváló Magyar Termék, négy Ma­gyar Termék Nagy- ^ díjat nyert el,- Ausztriában hét * < , , aranyérmét érde­meltünk ki, kap­tunk már Magyar Minőség Háza-dí- jat, újdonságdíjat és hét kolbászunk védjegyoltalom alatt áll. — Nyugdíjasként pár hónapra vállalta el az üzem vezetését, és idáig tizenegy év lett belő­le. Nem lenne nyugalmasabb otthon pihengetni?- Pozitív stresszre szüksé­gem van, másrészt, ha otthon ücsörögnék az asszonnyal, ak­kor bizonyára civakodnánk is. így viszont megörülünk egy­másnak. Mindig vannak új kihí­vások, most például a csehor­szági piacra kísérleteztük ki a Svejk-kolbászt. De most már tényleg mennem kell, mert éhen marad a hétvégén a család. Dékány Ferenc édesapja mesterségét vitte tovább Szanazug a mindene Dékány Ferenc 1934-ben szüle­tett Gyulán. Nagykamaráson nevelkedett, és mivel édesapja is hentesmester volt, ezt a pá­lyát választotta. Közben elvé­gezte a közép- és felsőfokú hús­ipari technikumot, majd hús­ipari üzemmérnöki diplomát szerzett A Gyulai Húskombi­nátban a ranglétrát végigjárva a termelési és kereskedelmi igazgatói posztig vitte. „Akkori­ban 2500an dolgoztak a kom­binátban, és 1500 ember hoz­zám tartozott” — mondta. 1994-ben ment nyugdíjba, az­tán a miskolci húsüzemben szaktanácsadóként ténykedett. 1996-ban kérte jel a Csabahús akkori tulajdonosa az üzem irányítására „A legnagyobb ki­hívás az volt, amikor összeom­lott az orosz piac, Váltanunk kellett Nyugat-Európa felé, de ahhoz, hogy megkapjuk az uniós exfwrtjogot, fejlesztése­ket kellett végrehajtanunk. Si­kerrel megoldottuk a felada­tos-emlékezett. Dékány Ferenc elmondta, két fia már nem viszi tovább a mesterséget, de ezt nem bán­ja, mert olyan munkát végez­nek, amit szeretnek. Egyik unokája fiú, tehát nincs még veszve minden. A Csabahús vezetője szabad idejében legszívesebben a szanazugi nyaralójában pi­hen. Régebben szívesen hor­gászott is, manapság inkább nagy sétákat tesz a jó leve­gőn. „Szanazug az én Balato­nom és a külföldi tengerpar­tom " - ecsetelte. Hobbija a főzés mellett az olvasás - szívesen forgatja lapunkat is - a tévében viszont csak a Híradó érdekli. Ha régi ma­gyar fűmet sugároznak, azt azért megnézi. A rádióban a Falurádió műsorát soha nem hagyja ki, és általában a hi­teket is meghallgatja. ■ Békéscsaba, rendezési terv. Elkészült az elkerülő út—Szarvasi út—vasútvonal által határolt „kis­delta” rendezési terve. így az el­kerülő út ezen szakaszán belül is rendezett körülményeket biztosít­hat a békéscsabai önkormányzat a gazdasággal, kereskedelem­mel, szolgáltatással foglalkozó vállalkozóknak. Békéscsaba, alapítvány, a Bé­kés-megyei képviselő-testület ál­tal alapított Idegen Nyelv a Hala­dásért Alapítvány új vezetőt ka­pott a napokban. A kuratórium el­nöki tisztét Völgyi Sándor, Kétsop- rony polgármestere tölti be. Doboz, BURSA. A település veze­tése ebben az évben is csatlako­zik a Bursa Hungarica elnevezé­sű önkormányzati ösztöndíjpályá­zati rendszerhez. Tavaly hallga­tónként havonta háromezer forint támogatást biztosítottak. Ecsegfalva. pályázat. Bucsa és Ecsegfalva idén júniusban körjegyzőséget alapított, mely­ben a körjegyzői feladatokat Ma­gyar László látja el. Jövő január­tól azonban Kertészsziget is csatlakozik hozzájuk, ezért a te­lepülések a közelmúltban közös testületi ülésén határoztak arról, hogy ismételten pályázatot írnak ki a körjegyzői tisztségre. Elek. PIAC. Nemrég megtörtént a tavaly átadott eleki piac garanciá­lisjavítása —tudatta Pluhár Lász­ló polgármester. A kivitelező cég többek között a megrepedt pado­kat is rendbe hozta. Hunya. SZEMÉTGYŰJTÉS. Hunya is bekapcsolódik az országos szemétgyűjtési akcióba — hatá­rozott a helyi képviselő-testület. A programban az iskola diákjai és a közhasznú munkások egya­ránt részt vesznek. Kamut, félév. Mindent össze­vetve, megfelelően alakult a kamuti önkormányzat idei első féléves költségvetése. A bevéte­lek 61,2, a kiadások 59,3 száza­lékban teljesültek. Kaszaper, galambok. A Csorvási Természetvédelmi Alapítvány tartott rendhagyó bi­ológiaórát a kaszaperi iskolá­ban. Hunyadvári Árpád bemu­tatta a szalontai óriást, a buda­pesti gólyás keringőt és a ko­máromi bukó fajtát. Benedek József a postagalambokról be­szélt. Az előadás végén 45 ga­lambot röptettek. Skanzen, bob a témaparkban Fizetnek, hogy dolgozhassanak fórum A föld alá költözik a forgalom a belvárosban A polgármesteri hivatal előtti útszakasz a békéscsabai vá­rosközpont rehabilitációja ré­vén visszakapná hagyomá­nyos tér funkcióját. A jövőre induló beruházás során a Szent István tér forgalmát a Justh Gyula és a József Attila utca között a felszín alatt ve­zetnék el és itt kapna helyet egy 150 férőhelyes mélyga­rázs is. Többek között ezt a tervet vitatták meg teg­nap este a városhá­za nagytermében jp tartott lakossági fó­rumon. A szép számmal összegyűlt érdeklő­dőkkel Szabó János, Szabó János a mélyga­rázst pártolja. a tervet kidolgozó Megina Kft. vezető építésze ismertette a részleteket. Lukács László vá­rosi főépítész és Kis Béla épí­tész a település rendezésére vonatkozó távlati tervekbe adott bepillantást. Az egyelőre a hatósági véleményeztetés stádiumában levő témapark tervét Hanó Miklós alpolgár­mester ismertette. A parker­dő 43 hektáros terüle­tére tervezett komple­xumban többek között helyt kapna egy rendez­vénycsarnok, a gaszt­ronómiai turizmusra építő kolbászfalu, skan­zen, szárazbob-pálya és vi­dámpark. ■ F. M. orvosok A fiatal doktorok egy része külföldre megy A békéscsabai Tóth András nagyon büszke orvos unokái­ra. A kereskedő csak azt bánja, hogy egyikük sem Magyaror­szágon helyezkedett el. Egyi­kük Angliában, a másik kettő Amerikában dolgozik. Tóth András unokáinak esete nem egyedi. Sokan próbálnak más­hol szerencsét. Az itthon mara­dó háziorvosok nagy része vi­szont idős, többen már most nyugdíj mellett látják el a bete­geket. Ha ők is visszavonul­nak, még több körzet marad el­látatlanul. A megyében most is jó néhány településen hosszú ideje nem találnak állandó or­vost, még úgy sem, hogy in­gyen adnák a praxist. Dr. lózsa Csaba nem akart el­menni. - Részben értem azo­kat, akik külföldre mennek, ■ Az orvosi pálya közel sem annyira népszerű, mint néhány évtizede. mert nem normális, hogy állan­dóan a bürokráciával kell fog­lalkoznunk. Mégis maradtam, mert hiszem, ha a magyarok képeztek ki, illik itt „szolgála­tot” teljesítenem - mondta a békési háziorvos. - Nem köny- nyű itthon. Ahhoz, hogy körze­tet vásárolhassak magamnak, el kellett adnom a szegedi laká­somat. Sokaknak semmilyen tőkéje nincs, hitelt pedig nem mernek felvenni. Dr. Sonkoly Iván békéscsabai háziorvos úgy véli, a feltételek sem mindig adottak a megfele­lő gyógyításhoz. Egy neve elhallgatását kérő nyugdíjas doktor szerint jóval nagyobb a baj, mint gondol­nánk. Az idősödő orvosok zöme amint teheti, nyugdíjba vonul, mert elege van a megszorító in­tézkedésekből. A jól képzett fia­talok nyugatra mennek, így majd külföldi szakemberekkel kell feltölteni a rendszert. A be­tegek viszont nem biztos, hogy elfogadják azt a doktort, akinek más a nyelve, a kultúrája, a szakképzettsége. ■ F. G. K. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom