Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-19 / 245. szám
2007. OKTÓBER 19., PÉNTEK GAZDASAG 7 BSE Először találtak kergemarhakórral fertőzött állatot Magyarországon. A szeptemberben történt esetre most derült fény, a hatóságok szerint az állat húsa nem kerülhetett forgalomba. MEGÉRKEZETT A KERGEMARHAKÓR 1$ Nem kerülhetett az üzletekbe a kergemarhakórral fertőzött, egy gyöngyösi vágóhídon levágott állat húsából. Derűlátásra azonban nincs ok: több állatfertőzés, többek közt sertéspestis vagy kék- nyelv-betegség is érkezhet a szomszédos országokból. Farkas Károly - Juhász Marianna Még szeptember 11-én vágták le a jelenleg felszámolás alatt álló gyöngyösi Falcotrade Húsipari Kereskedelmi Zrt.-nél azt a 29 Szlovákiából érkezett szarvas- marhát, amelyek közül egy kergemarhakórral fertőzött volt. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon kergemarhakórral (BSE) fertőzött szarvasmarhát fedeztek fel. Busák Károly, a Heves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója elmondta: az esetre eddig azért nem derült fény, mert a fertőzött húsok nem kerültek közforgalomba, így nem veszélyeztették a fogyasztók egészségét sem. Azért most került nyilvánosságra, hogy Magyarországon is találtak kergemarhakórral fertőzött marhát, mert a szlovák sajtó most dobta be a köztudatba ezt a hírt - nyilatkozta lapunknak az országos főállatorvos. Süth Miklós hozzátette: „Mi azért nem tettük közzé, mert sem állat-egészségügyi, sem élelmiszer-biztonsági veszélyt nem jelentett. Addig ugyanis nem kerülhetett piacra az állat egyetlen darabkája sem, amíg a gyorsteszt el nem készült. Az állatot szeptember 11-én.vágták le, a teszt 12-én készült el. Ekkor jeleztük is a vágóhídnak, majd a megerősítés után, szeptember 14-én jeleztük a veszélyt a szlovák kollégáknak”. Az észak-szlovákiai Poprád körzetéhez tartozó Sunava település gazdaságában, ahonnan a kergemarhakórral fertőzött hatéves szarvasmarhát Magyarországra szállították, biztonsági okokból ötvenegy tehenet kellett elpusztítani. Szlovákiában először 2001-ben fordult elő kergemarhakór, azóta 23 beteg állatot találtak. Legutoljára 2005 novemberében a gútai szövetkezet egyik szarvasmarhája fertőződött meg a kórral. Egy európai uniós jogszabály szerint minden harminc hónapnál idősebb szarvasmarha húsát kötelező megvizsgálni, hogy ki tudják zárni, az állat szivacsos agyvelőbántalomban szenvedett. A Gyöngyösre szállított állat agytörzséből vett mintát az Országos Állat-egészségügyi Diagnosztikai Intézetben ellenőrizték. Itt derült ki, hogy a Szlovákiából érkezett szarvasmarhák között egy kergemarhakórral fertőzött állat van, ezért az előírás szerint megsemmisítették a húsokat, és elvégezték a szükséges fertőtlenítést is. Magyarországon minden egyes szarvasmarhán elvégzik a BSE- tesztet. A vágások számától fügSzarvasmarha-tenyésztőket és -fogyasztókat is megrémített az Egyesült Királyságból elterjedő kergemarhakór, amely eddig nálunk nem fordult elő gően évente 300-400 millió forintot költenek ezekre a vizsgálatokra. Ennek ellenére 2001-ben az Európai Bizottság tudományos testületé a „kockázatos” kategóriába sorolta az országot. Ez azt fejezte ki, hogy hat évvel ezelőtt már nálunk is valószínűsítették a marhakor jelenlétét, noha azt eddig egyetlen jószágon sem mutatták ki. A tudományos grémium azt vizsgálta, hogy az illető országok hoztak-e be élő marhát vagy csontos marhahúst azokból az EU-tagállamokból, ahol a marhakórt kimutatták, illetve etettek-e kérődző állatokat emlősökből származó hús- és csontliszttel. A hírt akkor megdöbbenéssel fogadták a magyar szakemberek. Tiltakoztak is a döntés ellen, amely hazánkat ugyanabba a csoportba sorolta, mint Svájcot, ahol viszont abban az időben is találtak fertőzött marhát, kimutatták a gyilkos priont. „Örömmel jelenthetem, hogy hamarosan átsorolnak minket az »ellenőrzött« kategóriába, így javulnak piaci pozícióink is” - mondta el tegnap Süth Miklós. A helyzet azonban távolról sem rózsás: Romániában és Horvátországban a sertéspestis, Szlovákiában még a BSE-fertő- zés is hozzájárul ahhoz, hogy ne unatkozzunk a környező országokból érkező termékek miatt. A legegzotikusabb kórokozó, amellyel szembe kell néznünk, a kéknyelv-betegség. Ezzel szeptemberben találkoztak először, Betegségek a határon A sertéspestis elsősorban Békés és Nógrád megyében jelent veszélyt: Nógrádban a szlovák erdőkből tévednek át rendszeresen fertőzött vaddisznók, így ott állandóan figyelik és ritkítják az állományt. Békésben most erősödött fél a veszély, miután román oldalon, Arad közelében több mint negyvenezer sertést kellett leölni. A betegség elsősorban gazdasági veszéllyel jár, állatról emberre nem terjed, de gyorsan megfertőzi az egész állományt Ezenkívül előfordulhat az is, hogy eg\'es országok, mint legutóbb Japán, leállítják a teljes mag}’ar sertéshúsexportot. mint azt süth Miklós elmondta, a hatóságok felkészültek arra is, hogy most ősszel, amikor megint kezdd dik a madárvonulás, újra felbukkan a madárinfluenza- fertőzés. Folyamatosan folyik a vonuló állomány megfigyelése, és vizsgálják a baromfi- állományt is. „Szerencsére - lekopoghatom - eddig még nem találtunk fertőzöd madarat, ám ez bármelyik percben megváltozhat" - tette hozzá a főállatorvos. a vizsgálatok szerencsére kimutatták, hogy a Németországból érkezett marhák csak találkoztak ezzel a betegséggel, vérükben kimutathatók voltak az ellenanyag nyomai, ők maguk nem hordozzák a vírust. Ez a betegség csak a kilencvenes évek végén jelent meg Európában, addig nálunk teljesen ismeretlen volt. Ha Magyarországon is diagnosztizálnánk, komoly gazdasági következményei lennének: mivel szúnyogok terjesztik, meg kellene vizsgálnunk a kis vérszívók állományát és ki kellene irtani a fertőzött populációt. A fertőzött marhákat a madárinfluenzához hasonló karantén alá vennénk, ezen belül, illetve az ezt körülvevő biztonsági zónában le kellene vágni az állományt. Mivel erre nincsenek anyagi forrásaink, a költségvetés tartalékából kellene finanszírozni az intézkedéseket - tudtuk meg Süth Miklóstól. Ezen a gyöngyösi vágóhídon ölték le a Szlovákiából érkezett marhát Bezárás előtt a gyöngyösi vágóhíd másfél éve nehéz napokat élnek át a gyöngyösi Falcotrade Zrt. dolgozói. A vágóhíd 2005 decemberében csődeljárás alá került, majd 2006 júniusától felszámolás alad áll. A heves megyei bíróság Pintér Benedek személyében fel- számolási biztost nevezed ki a válságos helyzetbe került társasághoz. A marhavágó üzemet jelenleg egy vállalkozó bérli. A FELSZÁMOLÁSI eljárás várhatóan 2008 júniusáig tart. Ezt követően a cég minden valószínűség szerint megszűnik. A hátralévő egy év során csoportos elbocsátásra, nagyobb létszámleépítésre nem kerül sor. A kergemarhakór és az emberre veszélyes Creutzfeldt-Jakob-kór Európában (esetek) □ Kergemarhakór Kergemarhakór és Creutzfeldt?Jakob-kór T Írország j-.’ I Nagy-Bfitanruá Hollandia Belgium FranciaországÁV / / í X Finnország jt-y. S ' i \ A f M ® 1 | 'Svédország í : _ DénM/~ i- 1 k Luxemburg Svájc Németo. Len§yel°- Cseho. Szlovákia Ausztria hagyató. Szlovénia Portugália Spanyolország Olaszország Görögország if-- X , 400 km , Ciprus Málta FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS - EURQPRESS-GRAFIKA í Ország Kergemarhakór Creutzfeldt-Jakob-kór Ausztria 5 0 Belgium 125 0 Ciprus 0 0 Csehország 9 0 Qánia 15 0 Észtország 0 0 Finnország 1 0 Franciaország 900 íl 11 Németország 312 0 Görögország 1 0 Olaszország 117 1 Lettország 0 0 Litvánia 0 0 Liechtenstein 2 0 Luxemburg 2 1 Hollandia 75 1 Lengyelország 21 ................r Ma gyarország 1 1 Málta 0 0 Portugália S75 2 Írország 1353 Á..............4 Sz lovákja 15 0 Szlovénia 7 0 Spanyolország 412 2 Svédország 7 0 Svájc 453 0 Nagy-Brüannia 183823 160 A hosszú lappangási idő a legnagyobb veszély A fertőző szivacsos agyvelfr bántalmak (TSE) szarvasmarháknál előforduló formáját, a kergemarhakórt (BSE) először 1986-ban diagnosztizálták az Egyesült Királyságban. A megbetegedés által leginkább érinted szigetországban azóta 179 ezer állat fertőződöd meg, és megelőzésként több mint 4,4 millió példányt öltek meg. a KUTATÓK TÖBBSÉGE úgy tartja: az embereknél gyógyíthatatlan Creutzfeldt-Jakob-kór kilencvenes években felbukkanó új változatát (vCJ) a BSE-vel fertőzöd marhahús fogyasztása okozhatja. Mindkét kórt egy módosult fehérje, a prion okozza, ez felelős például a juhok surló- kórjáért is. AZT MÁIG NEM sikerült megállapítani, honnan indult a megbetegedés valamikor a hetvenes években. Feltételezések szerint az egyébként növényevő marhák fehérjepótló takarmányozására szolgáló, nem ritkán fertőzöd, elpusztult állatok húsából és csontjából előállítod liszt elfogyasztásával terjedheted el az európai állomány körében. A KÓR AZÉRT KÜLÖNÖSEN veszélyes, mert hosszú a lappangási ideje: általában 4-6 év. Ezért a 30 hónaposnál idősebb állatokat ellenőrzik. Becslések szerint a nyolcvanas évektől több mint négyszázezer fertőzöd állat húsa kerülheted be az emberi táplálékláncba.
