Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-13 / 240. szám

2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 13., SZOMBAT jövőkép Huszonegyedik századi összeköttetésre várnak a települések. Az évszázados létesítmények szűk keresztmetszetei a közlekedésnek, az ipartelepítésnek is gátjai. Öt építmény felújítására 4,3 milliárd forint érkezhet pályázatból. FALJA AZ IDŐ A BÉKÉSI HIDAKAT Megérett a felújításra, a szélesítésre, átépítésre az egyáltalán nem modern közlekedési viszonyokra tervezett Békés megyei hidak jelentős része. A súlykorlátozások miatt a Sárrétet például napja­inkban is kifejezetten ne­héz megközelíteni. Both Imre-Csiszér Áron­Papp Gábor Különleges helyzetben van Szeghalom, ahol a Sebes-Körö­sön, illetve a Berettyón átívelő közúti, valamint vasúti hidak mellett az önkormányzat is ren­delkezik hét híddal. Ezek közül mindenképpen ki kell emelni a helyiek által Temesvári vagy Szabadság tűdként ismert, Be­rettyó felett feszülő hidat. S aligha akad az önkormány­zati tulajdonú Berettyó-híd tör­ténetének avatottabb ismerője, nagyobb szakértője, mint Tóth Gyula, a szeghalmi polgármes­teri hivatal műszaki irodájának főmunkatársa. Nem véletlen, hiszen a nagyapja tanyája is a varjasi részen volt, s e terület­rész mezőgazdálkodóinak lét- fontosságú volt anno a híd meg­születése. A Békés megyében ma második legnagyobb, több mint húszezer hektár közigaz­gatási külterülettel rendelkező sárréti fővárosban a terület egy tizedét ez a híd köti össze a tele­püléssel. Arról nem is beszélve, hogy a téeszvilág megszűnése óta is jelentős agrárvállalkozá­sok székelnek a varjasi major­ban. Tóth Gyula még Lajos nagy­apjától hallotta, hogy már a szá­zadforduló előtt is létezett fahíd a jelenleg betonszerkezetű mű­tárgy helyén. Azt azonban min­den tavasszal megviselte az esetenként jeges áradás. így a község elöljárósága már a XX. század fordulóján elhatározta a hídépítést. Ezt igazolja a buda­pesti székhelyű Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rész- vénytársáság 1911-es keltezésű, A Temesvári István híd az érdekében legtöbbet fáradozott országgyűlési képviselőnek, a névadójának állít emléket - mesélt a múltról a felújítandó létesítmény mellett Tóth Gyula. „Szeghalom község tekintetes Elöljáróságának” címzett ár­ajánlata is. Ebben a kivitelező arra tett ajánlatot, hogy: ....az eg y darab 70 méter össznyí- lású, 4 méter széles és 12 tonna megterhelésre méretezett, egy­szerű, vasrácstartós, körülbelül 800 métermázsa súlyú közúti híd...” megépítését „...métermá­zsánként 46 korona ötven fillé­rért” vállalja. Valószínű, hogy a 37 ezer 200 korona előkerítése nem volt egyszerű feladat, mert még tizenöt esztendő pergett to­va az idő homokóráján, amikoris 1926-ban végre meg­épült a híd. A második világhá­ború aztán, Szeghalom más hídjaival együtt, a Temesvári hidat is elsöpörte a föld felszí­néről, egyedül a Sebes-Körös vasúti hídját kímélte. így 1948- ig a varjasiak újfent komppal keltek át a Körösön. Ezt követő­en született egy újabb híd, ame­lyet 1966-ban átalakítottak, hogy jelenlegi formáját több mint 3 millió forintos beruhá­zást követően '72-ben nyerje el.- Nagyon elkelne egy kiadós felújítás e hídon, csak a szüksé­ges, legkevesebb 50-80 millió forintot nem tudja a város előte­remteni — ecsetelte az egyre égetőbb problémát Nagy István, A közútkezelő és a megyei önkormányzat is megpróbálja előrelendíteni a fejlesztések ügyét mas-Körös felett futó híd fel­szerkezetének, valamint Gyu­lánál, a Fehér-Körös felett át­ívelő építmény pályalemezé­nek a cseréje. E körbe tartozik még a dobozi, a körösladányi és a köröstarcsai híd.-A megye gazdasági verseny- képességének javítása érdeké­ben további hét építmény sor­sát, s ezek által a munkahely- teremtés lehetőségeit szeret­nénk előmozdítani - jelentette ki Farkas Zoltán. A megyei ön- kormányzat alelnöke elmond­ta, hogy a szomszédos, romá­niai Arad és Bihar megyékkel együtt több -a Viharsarkot érintően hét — híd felújítását, újjáépítését viszik a novembe­ri, közös magyar-román kor­mányülés színe elé. így közvet­lenül Békés, Ecsegfalva, Gyu­la (2), Mezőberény, Szegha­lom és Szarvas, közvetlenül pedig ezen települések környe­zete lehet sikeresebb. Adott esetben, vagyis ha a DAOP ke­retein belül a korábban emlí­tett öt híd pályázata nem kap zöld utat, ezek is a kormány­ülés elé kerülhetnek. Öt olyan híd van Békés megyé­ben, amelyek korszerűsítésére a Magyar Közút Kht. viharsar­ki szakemberei a megyei ön- kormányzat közreműködésé­vel pályázatot nyújtottak be nemrég. ,4 regionális ope­ratív program (DAOP) keretein belül, az anyag sikere esetén, összesen 4,3 milliárd forintos pályázati forrás segít­heti a jövendőbeli munkálatokat. A projektben érintett az Endrédnél, afíár­Farkas Zoltán: „Arad és Bihar megyével együtt dolgozunk a hidak felújításán.” a polgármesteri hivatal műsza­ki irodájának vezetője. Macsári lózsef polgármester minden hídfelújítási programot üdvözöl, s lelkes támogatója az ötletnek. Mint mondta, az ides­tova évszázada épített hidak szűk keresztmetszetei a közle­kedésnek, s valamelyest gátjai az ipartelepítésnek, a gazdaság élénkítésének. Azt azonban hozzátette, hogy az utóbbi esz­tendőkben a Sebes-Körös fok­közi, illetve a Berettyó-híd fel­újításával lényegesen javult Szeghalom közúti megközelít­hetősége. Tóth Gyula műszaki főmun­katárs meglátása szerint a vas­úti hidak is megértek a felújí­tásra. Igaz ugyan, hogy a Sebes- Körösön lévőt '89-ben felújítot­ták, de a Berettyó vasúti híd esetében ez sajnos még várat magára. Félő, hogy ennek sorsa azonban megpecsételődött, hi­szen a vonal szerepelt a meg­szüntetésre szánt vasútvonalak jegyzékében. Csók és Erzsébet áll közel a hidak városában nyék nagyon jelentősek. - Bé­kés a vizek mellé épült, így nem csoda, hogy számos híd található a területén - fogal­mazott elöljáróban Izsó Gá­bor. A polgármester szerint nagyon jelentősek a kifejezet­ten a gyalogos- és a kerékpá­ros-forgalom számára emelt építmények is. Éppen a közel­múltban adták át a város két új hídját: a piac környékén található stílusában és ne­vében is a múltat idézi.- Annak idején a diákok gyakran jártak oda ran­devúzni, s bizony gyak­ran egy-egy csók is el­csattant - idézte meg a Csók híd történetét. Néhány száz méterrel odébb az Erzsébet híd nyújt érdekes látnivalót. Békés a hidak városa - tart­ják sokan a településen és megyeszerte. Persze a város­ban nem csak a közúti forga­lom számára készített építmé­Izsó Gábor: „Jelentős a gyalogos- és kerék- párforga lom.” Két éve kétszázötvenmillióból újult meg a Fekete-Körös kilencvenöt esztendős remetei hídja A Magyar Közút Kht. munka­társai 2005. május 17-én 22 órakor észlelték, hogy átlyu­kadt a Fekete-Körös remetei hídjának pályalemeze. A felújí­tási munkálatok kivitelezési jo­gát 250 millió forint vállalási ár ellenében a Hídtechnika Kft. nyerte el. A vasbeton pá­lyalemezt acélszerkezetűre cse­rélték. A beruházás eredmé­nyeként megszűnt a hídon a 20 tonnás súlykorlátozás, s kétirányúvá vált a forgalom. A remetei híd 1912-ben, a Magyar Királyi Államépíté­szeti Hivatal megbízásából készült, építési költsége 209 ezer 364 korona volt. A vas­szerkezet anyagát az ózdi vasműben, míg az úgyneve­zett „zórés” vasakat és az acélöntvényeket a korompai vasműben gyártották. Két éve a pályaszerkezet lemezének átlyukadása miatt lezárták a Fekete-Körös remetei közúti hídját. ? A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom