Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-10 / 237. szám
2007. OKTÓBER 10., SZERDA GAZDASAG 7 Általános adóvita: jövőre a közepes jövedelműek jobban járhatnak Egyszerűsítések, az adórendszer stabilitásának megőrzése, a feketegazdaság visszaszorítása - ezekben jelölte meg az egyes adótörvények módosításáról szóló javaslat céljait Tátrai Miklós pénzügyi államtitkár tegnap a tervezet országgyűlési vitáján. A nyolcórásra tervezett általános vita több mint a fele zajlott le kedden. A kormány javaslatot tesz arra, hogy az szja-ban a közepes jövedelműek kiemelkedően, igazságtalanul nagy adóterhe lényegesen csökkenjen. Ezt szolgálja az adójóváírás rendszerének változása. Módosulnak egyes kedvezmények is, így például az szja területén megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, viszont rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles a lakások átruházásából származó jövedelem. A helyi építmény- és telekadózásban a számítottérték-ala- pú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület szerinti vagy korrigált forgalmi érték szerinti adóalapot 2009-től. A luxusadót nemcsak a magánosoknak, hanem a szervezeteknek is fizetniük kell. ■ Az építmény- és telekadóban a számítottérték-alapú adóztatás jön. A feketegazdaság fehérítése végett az APEH például be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásánál becsléssel állapíthatja meg az elmaradt köztgrheket. Kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások húsz százalékát ki fogják választani ellenőrzésre. Ugyanakkor nem ragaszkodik a három kis adó (innovációs járulék, rehabilitációs, valamint szakképzési hozzájárulás) összevonásához a szocialista frakció. Az MSZP-frakció módosítaná az építési telkek illetékmentességével összefüggő hasznos alapterület mértékét is, mivel azt túl magasnak tartják - közölte Végh Tibor szocialista ország- gyűlési képviselő tegnap. Ezért kezdeményezik, hogy az illeték- mentességhez a telek maximális beépíthetőségének ne a felét, hanem a húsz-harminc százalékát érje el a hasznos alapterület. ■ Tóth M. Felfújták a mentőövet lex mol Az OMV nem esett kétségbe, éveket is várhat a felvásárlásra Az unió máris vizsgálja a lex Molt, amelyet tegnap fogadtak el szinte ötpárti konszenzussal, hogy megakadályozzák a magyar olajcég felvásárlását. Éber Sándor Az Európai Bizottság már megkezdte a magyar Országgyűlés által hétfőn lex Mól néven elfogadott törvény tanulmányozását, hogy megfelel-e az olyan uniós alapértékeknek, mint a tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadsága - nyilatkozta tegnap Oliver Drewes, a brüsszeli testület illetékes szóvivője. Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős biztos már korábban jelezte, Magyarország ellen eljárás indult az aranyrészvények ügyében, és ezt folytathatják, ha a magyar hatóságok megakadályozzák a részesedésszerzést stratégiainak tekintett vállalatokban, így a Mólban. A parlament azonban hétfőn megszavazta a lex Molt. A törvény célja, hogy a közellátás szempontjából jelentős vállalkozások esetében megteremtsék a védekezés lehetőségét a nyilvános vételi ajánlattal szemben. Továbbá, hogy kizárják az áttörési szabály alkalmazását azokkal a céltársaságokkal kapcsolatban, ahol a magyar államnak elsőbbségi részvénye van. A jogszabály nemcsak a magyar olajipari céget védi, de azért hívják lex Mólnak, juert a Mól felvásárlását akarták megakadályozni az osztrák OMV ■ Az unió más országoknál is kifogást emelt ilyen vitatott ügyekben.- vagy esetleg az orosz Gazprom- által. Az OMV így hiába vásárolná meg a Mól részvényeinek 75 százalékát, akkor sem tudná irányítani a céget. Sőt a 75 százaléknyi tulajdon nem jelentene egyben 75 százaléknyi szavazatot sem, mivel ezt is korlátozhatják a közgyűlések. A törvény lehetővé teszi, hogy a cégek alapszabályban rögzítsék, mekkora szavazati aránnyal hívhatók vissza az igazgatósági tagok. A részvények magas hányadát bíró tulajdonos sem tudja elmozdítani a menedzsmentet, ha nincs „kéznél” az alapszabályban Hiába venné meg az OMV a Mól részvényeit, nem tudná irányítani a céget Katari céggel működik együtt a Mól a MQt nyrt. és a Quatar Petroleum International (QP1) október 8-án együttműködési megállapodást írt alá - közölte az olajtársaság a BÉT honlapján kedden. A közlemény szerint az együttműködés főként új és meglévő gáz-, illetve kőolajmezők feltárásában és kiaknázásában, a petrolkémiában, a kutatásban és a környezetbarát megoldások fejlesztésében képzelhető el. meghatározott szavazati arány. A törvény a következő energiacégeket érinti: Mól, Magyar Villamos Művek Zrt., regionális gáz-, valamint áramszolgáltatók, Paksi Atomerőmű, Pannonpower, Dunamenti, Vértesi, Bakonyi, Mátrai, Tiszai, Budapesti Erőmű, Országos Villamos Távvezeték és Mavir. Egy módosító indítvánnyal kiegészült a lista a vízellátás biztonsága szempontjából fontos vállalatokkal. Eltörölték azt a szabályt, amely tíz százalékban maximálja a megszerezhető sajátrészvény-arányt, igaz, saját részvény továbbra is csak az adózott, osztalékfizetésre szolgáló eredményből vásárolható. ■ A kisbefektetők attól tartanak, hogy a lex Mól leülteti a részvények árát. A javaslat ellen három szocialista - Hajdú Attila, Szabó Zoltán, Szanyi Tibor - és egy fideszes képviselő - Aszódi Pál - szavazott, hárman pedig az MSZP-frak- cióból tartózkodtak - Borenszki Ervin, Keller László, Molnár Albert. Szanyi szerint a jogszabály üzenete fél éven belül „leülteti" a hazai részvénypiacot, a külföldi befektetők elriasztásával ágyékon szúrja a magyar gazdaságot. A tőzsdei kisbefektetők érdek- védelmi szövetsége is tiltakozott a törvény ellen, amit szerintük az OTP és a Mól harcolt ki, és a magyar tó'zsdepiac halálát jelenti. A cégvezetők a részvényesek feje felett átnyúlva megszerezhetik a cégek örökös irányításának lehetőségét, így korlátlan ideig biztosíthatják maguknak az évi több száz millió forintos juttatásokat. A záróvitában Orbán Viktor azt hangoztatta, felelőtlen, provinciális módon a közvagyon tárgyait privatizálták, azok külföldi tulajdonba jutottak, most menteni kell a menthetőt, pártja igen szavazata egyben vagyonvédelmi döntés is. A Fidesz elnöke úgy vélte, a törvény illeszkedik az uniós törvényekhez, de lesznek, akik majd megtámadják. „Az OMV szívesen vár akár két évet is a Mólra" - mondta tegnap az osztrák cég vezérigazgatója. Wolfgang Ruttenstorfer továbbra is együtt képzeli el a két cég jövőjét. „Semmi nem sürget senkit” - mondta. Öt-tíz százalékkal drágul az áram januártól A magyar Energia Hivatal (MÉH) öt-tíz százalékos fogyasztói áramár-emelést javasol januártól, mivel az árampiaci szereplők költségei öt százalékkal emelkednek - közölte a MÉH elnöke egy konferencián. A gazdasági szakállamtitkár pedig azt mondta: jövőre a teljesen liberalizált árampiacon is lesz elegendő áram. Nem lesz több sztrájk Ferihegyen februárig A BUDAPEST AIRPORT képviselői és a szakszervezetek 6,5 százalékos béremelésről állapodtak meg. A felek abban is megegyeztek, hogy 2008. január 31-ig nem kezdeményeznek sztrájkot. A sztrájkbizottság megszüntette működését. Az alap- béremelés két lépcsőben valósul meg. Állami kézben marad a Magyar Posta 2013-íg biztosan nem kerül magánkézbe a Magyar Posta Zrt. Az uniós piacnyitásig az elkövetkező hat évet átfogó stratégiában nem szerepel a vállalat privatizációja. A cél, hogy a céget felkészítsék a piaci versenyre és a helytállásra - közölte Szabó Pál, a társaság vezérigazgatója. Szabó Pál: időt nyertünk Uniós ítélethirdetés a magyar ipa ügyében csütörtökön hirdethet ítéletet az Európai Bíróság a magyar iparűzési adó (ipa) ügyében. A luxembourgi törvényszék döntése százszámra megrekedt per számára lesz irányadó, nálunk 400 milliárdos fizetési kötelezettség függ az ítélettől. Mikolának a reform egyszerűen deform több biztosító Az egészségügyi szaktárca szerint lejárt a Fidesz lemeze „A több-biztosítós modellel egy olyan rendszert erőltetnek ránk, ami még sehol sem volt a világon, és ami már nem nevezhető egészségbiztosításnak, hanem csak globális piacnak, amely nemzetközi részvétellel fog működni” - hangsúlyozta tegnap Mikola István. A Fidesz szakpolitikusa kijelentette, inkább „deformnak” nevezhető a reform, a több-biztosítós modell bevezetése számos negatív hatással jár. Duplájára nőnek a biztosítási rendszer működési költségei, emellett - annak ellenére, hogy a kormányzat ezt tagadja - a biztosítók bevételnövekedése érdekében emelkedni fognak a járulékok. A betegek számára biztosított szolgáltatások köre peddig csökken. Mikola szerint mivel az új modellre való áttérés következtében az orvosok csak a biztosító által szerződött intézménybe utalhatják a betegeket, így megszűnik a szabad intézmény- és orvosválasztás. „Nem elhanyagolható az sem, hogy a biztosítók szabadon dönthetnek, mely intézményekkel fognak szerződni, következésképp újabb kórházak és osztályok fognak bezárni” - sorolta az új rendszer problémás pontjait Mikola. Sokadszorra megismételte: ha hatalomra kerülnek, mindent visszacsinálnak. Az Egészségügyi Minisztérium közzétette a reform részleteit: a Bármit mondanak, Mikola nem tágít szabad orvosválasztás a háziorvosi ellátásban megmarad, de az új pénztárak csak ügyfeleik területileg illetékes kórházaival és rendelőivel szerződhetnek. Sürgősségi ellátást viszont mindenki bárhol igénybe vehet biztosítója költségére. Mindez a tárca szerint nem jár járulékemeléssel. „A Fidesznek egyetlen rövid lemeze van az egészségügyi reformról. A lemez slágerei: titkos megállapodás, garantált haszon, teljes piaci rendszer, járulékemelés, államosítás. Nehezen értelmezhető a teljes piaci rendszer vádja, ha tudható, hogy a pénztárakban többségben lesz az állam” - írják közleményükben. ■ V. M. Még újabb M6-os: nem épülnek hidak, alagutak? Miközben várhatóan csütörtökön bejelentik, ki építheti az új 6-os Bátaszék és Pécs közötti szakaszát, kiderült, a nyomvonal egy részére új terv is készül. „Körülbelül egy hónapja kerestek meg az Uvatervtől, hogy az új 6-os út egyes szakaszairól új terveket készítenek - mondta lapunknak Váradi János, Vé- ménd polgármestere. - Itt már nem lennének völgyhidak és alagutak, és az út az eredeti nyomvonaltól négyszáz méterre térne el a Duna iránya felé.” Ez meglepő, mivel már zajlik a magántőke bevonásával (bár befektetők építik és működtetik az új 6-ost, de ezt az állam visz- szabéreli, így a számlát az adófizetők állják) megvalósítandó beruházásra kiírt közbeszerzési eljárás. A lépés hátterében az állhat, hogy az eredeti tervek Véménd és Palotabozsok térségében tíz kilométeren belül négy alagutat és öt völgyhidat is tartalmaznak, ezek pedig túl drágává teszik az építkezést. Kóka János szakminiszter korábban 200 milliárdosra becsülte a 80 kilométer hosz- szú, Bátaszék és Pécs közötti szakasz költségeit, ettől pedig távol esnek az ajánlatok. Kérdéseinkre a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél azt mondták: csak a jövő héten nyilatkoznak, mert most „vezetői tréninget tartanak”. ■ M. B.
