Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-08 / 235. szám
2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 8., HÉTFŐ emlékezés Kétszáz esztendeje fektették le az épület alapjait. Milos Klatik püspök bízik a csabai szlovákok és a lutheránus gyülekezet gyarapodásában. Bátran vállalták a terheket az evangélikus nagytemplom megálmodói. Emberfeletti tettet hajtottak végre az itt élők kétszáz esztendővel ezelőtt Németh Mihály: „Minden szinten szükséges az összefogás.”- Egyháztagjaink számában nagyjából ott tartunk, ahol 200 évve/ ezelőtt. A kérdés csupán az, képes lenne-e nemzedékünk egy nag}'- templom méretű épületet emelni saját erejéből. Attól tartok, hogy sem a gyülekezet, de Békéscsaba városa sem tudná megvalósítani ezt a nagyszabású építkezést. Ezért van szükségünk egyházi, önkormányzati, országos összefogásra, sőt akár európai uniós támogatásra, hogy felújítva templomunkat, tizenhét esztendő múlva, 2024. június 29-én méltóképpen ünnepelhessük meg a felszentelés 200. évfordulóját is. Hogy így gyülekezetünknek ne csupán múltja, hanem reményteljes jövője is legyen -fogalmazott Németh Mihály, a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség lelkésze. Kutyej Pál Gábor 2000Kondor Péter 2001- _5" FO RRÁS: BÉKÉSCSABAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG A békéscsabai lutheránus gyülekezet létszáma 11 1745 1807 1949 2001 FORSÁS: BÉKÉSCSABAI EVANG&BCDS EGYHÁZKÖZSÉG Emléktáblával tisztelegtek Táborszky László előtt 1978-ban földrengés rázta meg Békéscsabát, ami jelentős károkat okozott a templom boltozatában. Az épület megújulását emberfeletti munkájával segítette Táborszky László, néhány évvel ezelőtt elhunyd esperes. A templomén és a helyi gyülekezetért végzett szolgálatát ezentúl emTÁBORSZKY LÁSZLÓ LELKÉSZ, ESPERES • 1927-2004 • GYÜLEKEZETÜNKBEN SZOLGÁLT 28 ÉVEN ÁT léktábla hirdeti hőn szeretett városában.- Táborszky László 28 esztendőn keresztül gondoskodott a csabai gyülekezet lelki életéről. 1959-ben került a megyé be, egyházi, közéleti és társadalmi szerep- vállalását elismerték - méltatta Táborszky' László munkásságát Németh Mihály. Erős vár a mi Istenünk — így köszöntik egymást világszerte az evangélikus hit követői. Hétvégén Kö- zép-Európa egyik „legerősebb várának”, az evangélikus nagytemplom alapkőletételének kétszázéves évfordulóját ünnepelte a békéscsabai gyülekezet. Molnár Pál Márton- Egy alapkő az erő és a bizalom jelképe. Az erőé, hiszen egy ilyen sziklára fel lehet építeni egy egész templomot. Ezenkívül a bizalomé, hogy a kő nem marad egyedül, újabb és újabb kövek épülnek mellé - kezdte igehirdetését Gáncs Péter evangélikus püspök tegnap azon az ünnepi istentiszteleten, melyet a két évszázaddal ezelőtt élt templomépítők emlékének szenteltek Békéscsabán. Az egyházi vezető egyebek mellett méltatta a XVIII. századi hősöket, a lutheri hitvallás jobbára szlovák ajkú követőit, akik bátran vállalták a terheket Isten hajlékának megépítésekor. Gáncs Péter kitért a magyar és a szlovák nép jelenleg fagyos politikai viszonyára is. — Közösen, a keresztény ösz- szetartozás jegyében kell törekednünk a békességre. Egymást kiegészítve, egymást gazdagítva, testvéri hidakat építve kell ápolnunk a kapcsolatokat. Gáncs Péter (jobbról) evangélikus püspök többek között a nagytemplom építéstörténetét is elmesélte szlovák kollégájának, Milos Klatiknak. Békéscsabán szolgáló evangélikus lelkészek Konik (Konicsek) Tamás 1718 Az istentiszteleten szolgálatot teljesített Milos Klatik, a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház elnök püspöke is, aki szintén tisztelgett az elődök cselekedetei, monumentális alkotása előtt. Milos Klatik magyar kollégájával egyetértve bízik abban, hogy az evangélikus gyülekezet és a szlovák közösség egyaránt gyarapszik és tovább él hazánkban, illetve Békéscsabán. — Nincs új a nap alatt — idézett a Prédikátor könyvéből Kutyej Pál Gábor, a megyeszékhelyi lutheránus egyházközség igazgató lelkésze. A csabai evangélikus nyáj egyik pásztora szombaton szólalt fel azon az ünnepi ülésen, amit az évforduló alkalmából tartottak a Viharsarok székhelyén.- Aki ellátogat Békéscsabára és nyitott szemmel jár-kel a városban, számos építkezéssel találkozhat. Mostanság is a kétszáz évvel ezelőtt használt módszereket alkalmazzák a mérnökök, cölöpökre építik a házakat. A mai gyülekezetnek, nekünk is hasonló feladataink vannak, mint elődeinknek, oszlopok vagyunk, akikre Isten mindig építhet - mondta Kutyej Pál Gábor. Suhajda János 1718-1726 Szalay János 1725-1728 Burian Sámuel 1728-1744 Tessedik Sámuel id. 1744-1749 Vandlik Márton 1749-1753 Gyurcsek (Georgiades) János 1753-1780 Drozdik Sámuel 1780-1785 Gyurcsek András 1780-1798 ekkortól már két lelkésze van a gyülekezetnek Draskóczi Milecz Mihály 1785-1815 Uhrin András 1799-1841 Boszi Mihály 1815-1818 HaanJános 1815-1855 Broszman Dániel 1841-1853 Dr. Szeberényi Gusztáv Adolf 1853-1890 Haan Lajos 1855-1891 Under Károly 1871-1920 harmadik lelkész! poszt, erzsébethelyi gyülekezet Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond esperes 1890-1941 Koren Pál esperes 1892-1921 Csepregi György 1900-1918 Knyihár Károly 1904-1934 Szeberényi Gusztáv 1918-1941 Linder László 1920-1960 Jakabfi György 1922-1939 Francisci (Francziszty) Mihály 1934-1946 Rohály Mihály 1939-1951 1957-1959 Dedinszky Gyula 1942-1972 Mekis Ádám 1942-1980 Kiss György 1948-1974 Deme Károly 1961-1972 Táborszky László 1972-2000 Kutyej Pál 1973Povázsay Mihály 1975-1985 Kovács Pál 1980-1994 Aradi András Péter 1986Németh Mihály 2000A megyeszékhelyi lutheránus közösség csak saját anyagi erejére, a hívők adományaira támaszkodhatott az építkezésnél- Ti Isten temploma vagytok és Isten lelke lakik bennetek - kezdte egy bibliai idézettel a nagytemplom alapkőletételének és építésének történetéről tartott előadását Kovács Pál. A nyug díjas békéscsabai evangélikus lelkész, hitsorsosai társaságában szombaton egy ünnepi ülés keretein belül emlékezett meg az akkori eseményekről. A XVIII. század végére a kedvező demográfiai hatások - bősé ges gyermekáldás, betelepülések- következtében a békéscsabai evangélikus gyülekezet lélekszá- ma meghaladta a tízezret. „Minekutána az ótemplom építése óta 60 év eltelt és Csabának evangélikus lakossága annyira megszaporodott, hogy abba vasárnaponként a hallgatóság nem fért, szükségessé vált egy új templom építéséről gondoskodni” - hangzanak Haan Jánosnak, a gyülekezet akkori lelkészének papírra ve- tett gondolatai. Mivel tehát a 620 férőhellyel rendelkező, korábban épített kistemplom ekkorra már kicsinek bizonyult, a város lutheránus hitéletének vezetői merész lépésre szánták el magukat. Bátor vállalkozás volt, hogy mindössze csak a saját anyagi erejükre és a hívők adományaira támaszkodva döntöttek egy minden eddiginél nagyobb A nagytemplomban 3500 ülőhely van, ám az állóhelyekkel együtt közel hatezer embert képes befogadni. templom felépítése mellett. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek vezetésével kezdődtek meg a beruházás munkálatai. A „protestantizmus alföldi várának" alapkövét 1807-ben tették le, és 17 év megfeszített munkát követően, 1824-ben szentelték fel a békéscsabai nagytemplomot. A végeredmény minden várakozást felülmúlt, az impozáns méretű, egyszerűségében is lenyűgöző épület méltán nevezhető Békéscsaba legértékesebb európai léptékű kincsének. Érték, mely 76 méteres tornyával, 52 méteres hosszúságával, 3500 ülőhelyével a történelmi és a mai Magyarország, sőt egész Közép- és Kelet-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Költségeinek végelszámolásánál a kiadások összege félmillió, 1824-es forint. Szigorú ülésrendben A korabeli időkben a lutheránus elöljáróság által pontosan meghatározott ülésrend szerint kellett helyet foglalnia a nagytemplomban a gyülekezetnek. A hívek Isten házában elfoglalt helyének rendjét a társadalmi szokás és az egyházi szabályok együttesen alakították ki. A földszinten az időskorúak ültek, az oltárral szembe nézve jobbról a férfiak, balról a nők. Az oltár körül és a közlekedőkben álltak a leányok legtöbbször népviseletben. Az első karzaton, a rendes padokban a középkorúak, a másodikon pedig a legények helyezkedtek el a kevésbé kényelmes lócákon. ERŐS VÁR, MELYRE ISIINK .ÉPÍTHET
