Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-07 / 209. szám
2007. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 ■SSr Feneketlen kincsesládák délre vonultak önkormányzatok Megoldások a riogató adósságcsapdák ellen A természet mozgalmas időszakát éli a Körös-Maros Nemzeti Park területén. A szikes tavak kiszáradása miatt a madárvilág a halastavak környékére vonult. Tirják László igazgató elmondta, egy nyertes EU-s pályázat magyarországi gazdáiként 11 helyszínen számláltak kékvércséket az elmúlt napokban. ■ A kékvércséket számlálják a nemzeti park munkatársai az őszi gyülekezés idején. — Az őszi gyülekezés időszakában, működési területünkön nyolcszáztizenkét madarat regisztráltunk. Míg a vízimadarak most gyülekeznek, Dévaványa és Kardoskút térségében is megjelentek a pusztai ölyvek, a kígyósi pusztában pedig a kígyász- ölyv. Ez utóbbi ritka, fokozottan védett madarunk — sorolta megfigyeléseik tapasztalatát a szakember. Fehér gólyával már csak elvétve találkozni Békés megyében, mert megkezdődött a költöző madár vonulása. A telelőterületek irányába tartanak a vadgerlecsapatok is. ■ Cs. I. A békési iroda célja: minél több pénzt fejlesztésre Megnyílt a vidékfejlesztési iroda tegnap délelőtt Békésen. Babos Lászlóné irodavezetőtől megtudtuk, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozók munkáját, összefogását kívánják segíteni. Hozzátette, az együttgondolkodás azért is nagyon fontos, mert a fejlesztési pénzeket a következő hét évben csak közösen, a megfelelő elképzelések kidolgozásával lehet lehívni. Babos Lászlóné arra is felhívta a figyelmet, hogy elkezdődött a LEADER vidékfejlesztési programmal kapcsolatos regisztráció.- Legfontosabb célunk, hogy minél több forrás érkezzen a Békési kistérségbe - hangsúlyozta az irodavezető. ■ P. G. Kötvényben bíznak egyes önkormányzatok ha tartoznak, vagy fejleszteni akarnak. Másutt összevonnak, társulnak. A közösségi kincsesládába pénz kell. Fekete G. Kata-Papp Gábor-Szőke Margit- A kétmilliárd forintról szóló kötvényt augusztus 27-én írtuk alá — mondja dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere. — Ebből 650 millió forintot működési hitel kiváltására kellett fordítani. Ezzel rövid lejáratú hitelünk nincs. A fejlesztési hitel 20 millió forint. Gyulán kistérségi társulásban működtetnek szociális feladatokat. Nyolc oktatási intézményt és óvodákat vontak össze. Ősszel dől el, hogy a szervezeti átalakítást folytatják-e a kulturális intézményekkel, a közüzemi, közterületi feladatokkal. A polgármester a kötvénykibocsátás előnyét a jóval magasabb kamatú működési hitel kiváltásában, a fel nem használt rész befektetésével a kamatnyereségben, az európai uniós pályázati önrész létében látja. Egy év alatt a kétmilliárdos kötvény- kibocsátástól többmilliós többletbevételt várnak. A városnak jelentős önként vállalt feladata van, melyeket nagyrészt meg akarnak tartani. Gyula kulturális életétől, rendezvényeitől, virágos közterületeitől az, ami. Kötvényből fejlesztenek Szarvas gazdálkodása stabil, költségyetési hiánya nincs. Ezért nem a túlélést, hanem a vagyongyarapítást és a fejlesztési pályázatok önerejének megteremtését szolgálja, hogy az önkormányzat okt& bér végére évmilliárd forint összegben kötvényt bocsát ki. Dr. Melis János jegyző lapunknak elmondta, a képviselő-testület hétfőn rendkívüli ülésen négy bank ajánlatából választotta ki a legkedvezőbbet a kötvénykibocsátásra, pénzpiacon forgalmazására. Cs. R. Ehhez pénz kell, de a vendégek számának emelkedése biztató, megtérülhet a befektetés. A polgármester szerint költségvetési egyensúly a tervezett turisztikai nagyberuházás után, 2-3 év múlva várható. Békéscsabán nyáron elsősorTarhosnak nincs hiteltartozása. A költségvetés forintban Békés megyei településeken A költségvetés főösszege Hitel Kötvénytartozás Békéscsaba 20 milliárd 2,57 milliárd — Gyula 8 milliárd 600 millió 20 millió kétmilliárd Szarvas 3 milliárd 138 millió — egymilliárd Tarhos 124,39 millió — ~ ban az önálló kollégiumokat vonták össze iskolákkal. Az ön- kormányzat csak beruházásokra és fejlesztésekre vesz fel hitelt, a napi kiadásokra nem. A tőkehitel 2 milliárd 570 millió forint, kamata 524 millió forint. A tartozás 2017-ig áll fenn. A szocialisták szerint a mintegy húszmilliárd forintos éves költségvetéshez képest a három- milliárd forint adósság nem sok. A fideszes városvezetés ellenben úgy értékelte, hogy az összeg nagyon sok, már riogató adósságcsapdában van a város. Amíg nem muszáj, nem vállalnak fel újabb kölcsönt, elég a korábbiakat visszafizetniük. Tarhos 124 millió 391 ezer forintos költségvetése a büdzsé elfogadásakor 31 millió 419 ezer forint forráshiányt mutatott. Mérséklésére sikeresen pályáztak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek kiírt lehetőségre. Mintegy 11 millió forintot nyertek. A község több szolgáltatást - iskola, szociális szféra — kistérségi társulásban lát el. Ez olcsóbbá teszi a szolgáltatásokat, plusznormatívákat is jelent. Az intézményekben a legszükségesebb felújításokra futotta a keretből. Tarhosnak nincs hitel- tartozása. JEGYZET NYEMCSOK LÁSZLÓ Cserépgyár és poros út VISSZAJÖTT A HITEM, tudunk lelkesedni mi, magyarok is. Végre egységesen ünnepelt az ország, igaz nem egy nemzeti nap alkalmából, hanem azért, mert futballcsapatunk legyőzte az olaszokat vagy Szávay Ági az amerikai teniszbajnokságon bejutott a legjobb nyolc közé. Mindehhez jött még az örömteli helyi hír: Békéscsabán új cserépgyár épül. Végre nem megszüntetés, leépítés, bezárás miatt kell siránkozni, örülhetünk egy termelőüzemnek, mely 60 embernek ad majd munkát. Az sem másodlagos, hogy egy hagyományos csabai iparág bővül. Ha ez nem jött össze a baromfi- és textiliparban, legalább sikerül a cserépgyártásban. A lelkesedésem némileg lelohadt, amikor hallottam néhány reagálást. A szállítás során tönkreteszik majd az útjainkat, porolnak a járművekkel, és megrepedeznek a házfalak a nagy teherforgalom miatt. A cégnél mindezt cáfolták, főként azzal, hogy leginkább vasúton szállítanak. ami tény, végre milliárdokat hoznak termelőüzemre a városba. Ezt akartuk, és szerintem a többség szeretné, ha a cserépgyár példáját még sokan követnék. Hozzáteszem: egy versenyt nyertünk meg, hiszen külföldön és más városokban is tárt karokkal fogadták volna e beruházást. A tapasztalt munkaerő, az agyagkészlet és a cserépgyártás múltja miatt döntöttek Békéscsaba mellett. Korábban hasonló verseny után egy pénzintézet hozta Csabára a bankműveleti központját, és ez is több száz munkahelyet jelent. a felvirágzáshoz, persze, mindez még kevés, és tény-, leg sok a poros, a gidres-göd- rös meg a földút. Egy kicsit örülni és bízni azért lehet. Még ha néhányan meg is köveznek ezért. Európa legnagyobb kemencéjében készül a csabai cserép félelmek Nem égetnek el veszélyes anyagot, és amikor csak lehet, nem közúton, hanem vasúton szállítják a termékeket Békéscsaba mellett két város és több környező ország versengett azért, hogy a Tondach náluk építse meg az új, 8,8 milliárd forintba kerülő cserépgyárát. A legnagyobb vetélytárs- nak Románia bizonyult. Végül a tapasztalt munkaerő billentette Békéscsaba felé a mérleg nyelvét, de az is fontos szempont volt, hogy a városban az agyagkészlet akár száz évre elegendő. A Kétegyházi úti, öt futball- pálya nagyságú üzemre az építési engedély már megvan. A létesítményt decemberre építik fel, és miután májusban felszerelik a két gépsort, indulhat a termelés. Évente 30 millió tetőés kétmillió idomcserepet égetnek ki Európa legnagyobb kapacitású H kazettás alagútke- mencéjében. Á gyár további hatvan embernek biztosít állást, ami azért is előnyös, mert itt jóval többet keresnek a fizikai munkások, mint máshol a megyében. Igaz, a munka is kemény. A városvezetők sikertörténetnek tekintik, hogy a Tondach Békéscsabán terjeszkedik, többen mégis úgy érzik, a beruházás árt a megyeszékhelyen élőknek. A beol.hu fórum egyik megszólalója például attól tart, hogy veszélyes hulladékkal, például rácsszeméttel és iszappal készült cserepet égetnek ki. Mások félnek, hogy az árut szállító kamionok miatt repedeznek majd a házak és tönkremennek az utak. A Tondach Magyarország Zrt. békéscsabai műszaki igazgatója elmondta, a cserép agyagból és vízből készül tűzzel és levegővel, vagyis nem kevernek bele semmit, hiszen minden más csak rontaná a minőséget. Felegyi Mihály arra Is kitért, hogy amit csak leBékéscsaba belvárosán keresztül mennek a kamionok A kamionokra neheztel dr. Szeberényi Andor is. A Közlekedéstudományi Egyesület megyei területi szervezetének tiszteletbeli elnöke szerint éjszakánként Békéscsabán át hajtanak a többnyire szlovák és cseh teherautók. Szeberényi Andor úgy véli, a sofőrök ki akarják kerülni az elkerülőn gyakran razziá- zó rendőröket. Ha viszont a belvárosban is fokozottan ellenőriznének az egyenruhások, a szerelvények vezetői csak akkor jönnének be a városba, ha tényleg itt van dolguk. hét, vasúton visznek, mert ez gazdaságosabb, mint a közúti szállítás. A cég főleg Romániában, Ukrajnában és Bulgáriában értéke siti a békéscsabai árut. ■ Fekete G Felegyi Mihály: „Szó sincs rácsszemét égetéséről.” Sikeres uniós pályázataiból sok látványossággal gazdagodott Gyula. A város tetszik az embereknek szökőkutastul, virágostul, világórástul.
