Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-27 / 226. szám

FUZESGYARMAT BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Álomhintók otthonában mesterség Kenyában is kelendő volt a Galambosék-féle kocsi Az öreg kontinensen, az Újvilágban, de a fekete földrészen is ismerik a füzesgyarmati hintókészítő kovácsmester, Galambos Sándor nevét. Kétszer nyertek Arany Páva díjat a füzesgyarmati aranytorkúak Füzesgyarmaton Sári Ferenc tanár vezetésével a község női aktivistáiból és a téeszben dol­gozó női tagokból 1972-ben ala­kult meg a népdalkor. A kez­detben csak Füzesgyarmaton fellépő pávakör később Buda­pesten, Egerben, Nádudvaron, Abasáron is hallatta hangját. Sári Ferenctől Eke Jánosné vette át a pávakör szakmai irá­nyítását. A népdalkor első meg­mérettetése 1976-ban volt Gyomán, ahol a pávakör orszá­gosan jó, a citerazenekar kivá­ló minősítést kapott. A füzes­■ A Sárrét 100 tagú együttese tíz éve, 1997-ben Arany Páva minősítést szerzett. gyarmati népdalkor 1980 óta vesz részt minősítő versenye­ken, s mindig arany minősítés­sel térnek haza. A népdalkor életében kiemelkedő esemény volt az 1999. február 21-én megrendezett Népdalkörök és Népzenei Együttesek X. Orszá­gos Minősítő Versenye. Itt Arany Páva díjat, majd 2004. márciusban ismét Arany Páva díjat kaptak. A 26 tagot számláló együt­test idestova 24 esztendeje Györfi Gyula karnagy irányít­ja. Hozzáértése, szakmai ráter­mettsége és egyénisége nagy­ban hozzájárult a csoport sike­réhez. Györfi Gyula munkája elismeréséül 1998-ban Köl- csey-díjat vehetett át. A népdal- körnek öt rádió- és két tévéfel­vétele volt már. lártak Erdély­ben, ott is megszólaltatva a gyönyörű népdalokat. Füzes­gyarmat, Körösladány, Szegha­lom, Vésztő a „Sárrét 100 tagú együttese” néven 1994-ben népdalkört alapított. A Sárrét 100 tagú együttese 1997-ben Arany Páva minősítést kapott. A csoport feladatának tekinti a hagyományőrzést, a régi nép­dalok megismertetését, meg­szerettetését. Fellépéseikkel, színes, hangulatos műsoruk­kal emelik a rendezvények színvonalát. Előadásukból su­gárzik a népdalok iránti szere­tet és elhivatottság. A népdal­kor 30 éves tevékenységét 2002. március 15-én Füzes­gyarmat képviselő-testülete Pro Űrbe díjjal ismerte el. Muzsikál a kalapács az üllőn, amikor Füzesgyar­maton a Baross utca 1/1. alá bekanyarodom. A cé­gér pedig hirdeti, hogy Galambos Sándor hintó­készítő mester műhelye várja a betérőt. Magdolna asszony hellyel kínál majd azzal indít, hajnalban mentek el székelyudvarhelyi vendégeik. Aztán rögvest kide­rül, hogy lovas dinasztia a Ga­lambos család.- Nagyapámnak 260 lova, ménese volt. A családban jelen­leg is mindenki tart lovat, s va­lamilyen szinten a lovassport­hoz is kötődik - mondja a köz­ben csatlakozó gazda, mélyet szippantva cigarettájából.- Férjem édesanyja Nagy Er­zsébet volt, de mindenki csak Csikós-Nagyként emlegette a faluban - támasztja alá egy újabb bizonyítékkal a család lóbarátságát Galambos Sándor- né. Arra a kérdésünkre, ő mi­ként viszonyul a lovakhoz, azonnal jön a válasz: tulajdon­képpen az ő családjukban is mindenki lórajongó. Az édes­apja anno fogatosként kereste a kenyeret, de öccsének, húgáék- nak most is van lova, húga fiai pedig szintén kötődnek a lovas­sporthoz. — Rita lányunk településfej­lesztési szakmérnökként is ak­tívan részt vesz a lovas életben, Nándi fiunk A kategóriás hajtó, s a műhelyben segít a férjem­nek. Az pedig egyértelmű, hogy kötőelem a házasságunkban, de a tágabb családban is a lovak, a hintók szeretete, imádata - tu­datja Magdolna asszony. — Galambos Sándorék tovább tökéletesítették a világhírű Cziráki-kocsikat. Galambosék a Füzesgyarmati Lovasbará­tok Egyesületének meghatáro­zó tagjai, ismeretségükkel, nyitottságukkal, közvetlen ba­rátságos természetükkel nagy­ban elősegítik a füzesgyarma­ti lovas rendezvények sikerét, öregbítik a füzesgyarmati lo­vas élet hírnevét - méltatta a hintókészítő kovácsmester és családja érdemeit Várkonyi Imre polgármester.- Pontosan negyven eszten­deje, 1967. augusztus 1-jén mentem el inasnak a füzesgyarmati Járműkészítő és Javító Ipari Ktsz-hez. A szak­mát Szécsi József kocsigyártó mestertől tanultam, onnan sza­badultam fel 1970-ben. Mást nemigen csináltam, végig a szakmán belül dolgoztam — frissíti fel a múltat, jelezve, hogy mindvégig kitartott a „kaptafánál”. Nyolcvantól igaz már saját műhelyben „gyűri az ipart”, s ■'91-től teljesen maszek lesz. Döntése helyességét az idő iga­zolja, hiszen ma már a magyar fogathajtó élvonal s az amatőr lovasvilág egyaránt ismeri a Galambos-műhely nevét. Sőt Európa-szerte, de az Újvilágban is futnak Galambos-kocsik. Az öreg kontinensen Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Romániában, de a ködös Albionban és az Egye­sült Államokban is kedvelik a füzesgyarmati mester által ké­szített kocsikat. Az idei eszten­dő már a fekete földrészre is el­röpítette a Galambos-kocsik hírnevét. Májusban a mestert Kenyába, egy ezer fős lakoda­lomba invitálták. A Victoria ne­vű kocsi - stílszerűen - győzel­met aratott a négy fehér lipicai­val, s kelendő volt a kelet-afri­kai köztársaságban is. — Egy Cziráki versenykocsi oldaltáblájának kivésése 12- 15 ezer kalapácsütés - káp­ráztat el egy statisztikai adattal már a műhelyben Dengi Imre bognármester. A műhelyben dohog a fúj­tató, vörösen izzik a parázs. Kiss György kovácsmester csengeti a vasat. Székely kapu Sepsiszékről, az unitáriusoktól a sárréti városba Füzesgyarmat központjában fennen hirdeti a nyitottságot immár az a gyalog székely kapu, amelyet a sepsiszéki, árkosi testvérek adományoz­tak a Balázsi László lelkész, püspökhelyettes vezette Fü­zesgyarmati Unitárius Egyház- községnek. Szívhez szóló adományleve­lükben az árkosiak kifejtették: „Valakik bezártak valamit - a határok átrajzolásával egy né­pet —, minket akartak meg­fosztani a nyitottságtól, a test­vériség, a jogos barátság fogal­mától, értelmétől. A kapu nyi­tott, minként nyitott kell le­gyen egymás felé szívünk, lel­künk, értelmünk, gondolata­ink, cselekedeteink és megnyi­latkozásaink...” Füzesgyarmat vezetése a kö­szönet hangján szólt az árkosiak adományáról, s amel­lett is hitet tettek, miszerint: „Az egyházak között fennálló testvérkapcsolat ápolásában az önkormányzat a jövőben is támogatólag vállalja a közre­működést.” Elismerések, Pro Űrbe kitüntetések A város vezetése idén is állam- alapító királyunk, Szent István ünnepén ismerte el a település érdekében sokat tevő fiizes- gyarmatiakat. Pikó Sándorné, a napközi konyha nyugdíjba vonuló veze­tője az önkormányzati minisz­tertől Köz Szolgálatáért Érdem­jel ezüst fokozata kitüntetést kapott. A lakosság érdekében hosszú ideje végzett gyógyító tevékenysége elismeréséül Pro Űrbe kitüntetésben részesült Godóné dr. Pikó Eszter házior­vos. A város vezetése posztu­musz Pro Űrbe kitüntetést ado­mányozott Szőke István néhai tanácselnöknek is. A megyei és országos versenyeken kimagas­ló eredményeket elért diákokat és tanáraikat is köszöntötték. Az oldal megjelenését Füzes­gyarmat Város Önkormányza­ta támogatta. írta és szerkesztette: Both Im­re. Fotó: Kovács Erzsébet. Galambosék élen járnak a lovas hagyományápolásban Jó Papp, aki bevallása szerint holtáig tanul a faragásban alkotás A fa mindig él, tiszta és szép, a szarut viszont csak vízben áztatva lehet domborítani, s nem karcolgatni El se téveszthetném. A sötét el­lenére a faragott gyalogkapu jelzi, hogy jó helyen járok, ha Papp Ferencet keresem. Kere­kes székben fogad a kapuban a gazda, s Swety a formás, fehér labradorkeverék „kézcsókkal” hálálja meg simogatásom. A műhelyben faragott széktám­lák, ezernyi véső, kés. Amikor megszólaltatom a mívesen fara­gott szarukürtöt, a gazda elis­merően bólint.- Hosszú ideig fogalmam se volt róla, hogy van kézügyessé­gem a faragáshoz. Vári Mihály szerettette meg velem a fát. A téeszben a szárítóüzemben dol­goztam műszakvezetőként, s állandóan néztem, amikor fara­Legnagyobb öröm, amikor az unokáim kérdezik: „Na, papa, faraghatunk?” gott. Egyszer aztán a kezembe nyomott egy darab fát és azt mondta: ne csak nézzed, farag­jál! - elevenítette fel az emléke­ket Papp Ferenc. S bár az idő homokóráján az­óta 30 esztendő pergett tova, a szerelem a fával egyre mélyült. — Ma már az a legnagyobb öröm számomra, amikor jön a három kisunokám, ülnek sor­ban mint a verebek, s azt hajto­gatják: „Na papa, faragha­tunk?” A fa mindig él, tiszta és szép. Leginkább a gyümölcsfá­kat szeretem faragni — részlete­zett a tavaly óta kerekes szék­hez kötött fafaragó.- A faragás segítette át a holt­ponton a műtétje után is. Tudta, hogy dolga van, akkor még csak félkész állapotban volt a város központjában felállított székely kapu - kapcsolódott be a be­szélgetésbe Mária asszony. ■ Tudta, hogy dolga van, akkor még csak félkész állapotban volt a központban fel­állított székely kapu. Visszakanyarodva a szaru vadászkürthöz megtudom: jó pap is holtáig tanul, s a szaru­faragó is.- Hát még ha kétszer Papp a szarufaragó - csavar bele egy szójátékot házigazdánk. S ma­gyarázatképpen előadja, hogy az alkotótáborokban is hiába kérdezte az öreg mestereket a szarufaragásról. Azok féltve őrizték a titkot, mígnem a vélet­len egyszer tálcán kínálta fel a megoldást. Egy dühében már kidobott darabra vizes vászon­zsák került, s amikor újfent a kezébe vette, megdöbbenve ta­pasztalta, hogy a csontkemény anyagot, mint a gumit képes összenyomni. így már a kés is másképpen járta.- Addig, amíg akad egy da­rab fa, addig nincs velem baj. Annak is rendkívüli módon örülök, hogy Gábor fiam min­den bizonnyal a nyomdokomba lép - bizakodott búcsúzóban Papp Ferenc. * i f I i «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom