Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-12 / 213. szám
2007. SZEPTEMBER 12., SZERDA KÖZÉLET 7 Célba ért a vagyontörvény privatizáció Több állami tulajdonú cég eladhatóvá válik 2008-tól Csökkenhet az állami tulajdonrész a postában is. A kormány szerint ez jót tesz a versenynek, az ellenzék azonban a vagyon kiárusításáról beszél. Nem mondhatta le a telefont: szóbeli szerződésre hivatkoztak gúzsba kötve Olvasónk szülei le akarták mondani a vezetékes telefont, mert keveset használják. Azt a választ kapták, hogy a múltkor szóban egyéves akciós szerződést kötöttek velük. A vezetékes telefont üzemeltető cégnél azt mondták: amikor a múltkor felhívták az érintetteket, és egy évre szóló kedvezményüket ismertették velük, ők igent mondtak. így a céggel kötött szerződés egy évig érvényes. Olvasónk már azt is furcsállja, hogy édesanyja beszélt a céggel, miközben az előfizetés a férfi nevén van. Hogy lehet tehát így egy beszélgetésből szerződés? Sehogy. A szóbeli beszélgetés nem írásbeli szerződés. Márpedig a telefonos cég csak azáltal érvényesítheti szándékát. Ha írásban nincs szerződés, amely az egyéves akció igénybevételéről szól, nem kötheti magához a fogyasztót. Ezt Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének osztályvezetője mondta el. A levélíró hölgy jelentse be panaszát a fogyasztóvédelmi hatóságnál - tanácsolta a szakember. Ők megvizsgálják, valóban köttetett-« szerződés a két fél között. Ismételjük: a telefonon való szóbeli előzetes megállapodás nem tekinthető annak, de a szakembereknek minden papírt látniuk kell. Látatlanban nem lehet az ügyről konkrétan nyilatkozni. A kedves olvasó tehát szedje össze a dokumentumokat, amelyek a telefontársasághoz kapcsolják őt. Ezután vegye útját a területileg illetékes fogyasztóvédelemhez, azaz a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság adott fogyasztóvédelmi felügyelőségéhez. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A koalíciós pártok hétfőn újra megszavazták a va- gyontörvényt. Az ellenzék az állami tulajdon kiárusításától tart. Vég Márton Név szerinti szavazással hétfőn késő este az Országgyűlés elfogadta a köztársasági elnök által július elején visszaküldött, az állami vagyonról szóló törvény módosított változatát, amely szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökét, a korábbi változattal szemben, nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Az először június 25-én elfogadott törvény szerint összeolvad az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, helyükbe a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lép. Az új szervezetet egy héttagú tanács irányítja, amely teljes tulajdonosi jogokat gyakorol az állami vagyon felett. A törvény lehetőséget ad, hogy több jelenleg állami vagy többségében állami tulajdonú cég eladhatóvá váljon 2008-tól. „Ha hatályba lép a vagyontörvény, akkor az megteremti Magyarország kiárusításának, ki- semmizésének lehetőségét” - hangsúlyozta Varga Mihály. A Fidesz alelnöke szerint a Gyurcsány-kormány csak egy szempontból közelített az állami vagyonhoz: hogyan leli ét minél gyorsabban túladni rajta, és az államháztartás lyukait lehet be- tömködni az érte kapott pénzzel. Veres János ellenben azt mondta: a köztársasági elnök személye garanciát jelent a tanács megfelelő működéséhez. A pénzügyminiszter szerint a jogszabály „lelke” tulajdonképpen az, hogy az állami vagyon még mindig igen jelentős, ezért a törvény azon elvre épül, hogy a túlméretezett állami vagyon csökkenjen. A vagyontörvény célja, hogy javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás átfaf- hatósága. További cél az is, hogy a vagyongazdálkodásért felelős egyetlen szervezet az állami vagyon teljes körére egységesen működjön. A törvény hatálya nem terjed ki például a területi, helyi, települési, kisebbségi ön- kormányzati tulajdonra, az állam pénzvagyonára, az állam- adósságra, a Magyar Állam- kincstárra, valamint a társadalombiztosítási rendszer vagyonára sem. Értékesíthető lesz több regionális vízközművállalat, vagyis a magyarországi ivóvízkészletet is privatizálhatják. Felmerülhet a Budapest Airportban, a Nemzeti Tankönyvkiadóban, a Nemzeti Autópálya-kezelőben lévő állami részesedés eladásának a lehetősége is. A Magyar Villamos Művekben és a Magyar Postában a 99 százalékos tartós állami tulajdon 75 százalék plusz egy szavazatra csökkent. Nem lehet eladni viszont a MÁV-ot, a Szerencsejáték Zrt.-t, valamint egyetlen erdőgazdaságot sem. Az Élőlánc Magyarországért Közéleti Mozgalom már jelezte, hogy a döntés kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Abban azonban hiába reménykednek, hogy Sólyom László másodszor sem írja alá a törvényt, mert az államfőnek erre csak egyszer van joga. HÍRSÁV Egyre többen vásárolnak balatoni ingatlant EGYRE TÖBB MAGYAR és külföldi vásárol telket, nyaralót vagy házat a Balaton partján. A szakemberek szerint a magyarok vásárlókedve egyre nő, a tavalyi adatokhoz képest idén már fele-fele arányban vesznek külföldiek és magyarok is ingatlant. A sármelléki reptér charterjáratai miatt egyre több a külföldi, a nyugatnémet és az angol befektető. Az élelmiszerek miatt magas az infláció A fogyasztói árak augusztusban nem változtak júliushoz képest, és 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a KSH. Az év első nyolc hónapjában 8,5 százalékkal emelkedtek az árak. Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,1 százalékkal emelkedtek, az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 9,9 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 1,5 százalékos árnövekedése miatt. Csomag a fehérebb gazdaság érdekében sziKORA Jánost az adóhatóság, Sipos Jenőt a vámhatóság, Pálfalvi Andrást az OEP és Papp Istvánt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség részéről együttesen kérte fel a kormányfő, hogy szeptember végéig készítsenek egy intézkedéscsomagot, amely a fekete- gazdaság visszaszorítására irányul. Becslések szerint ha egy-három százalékponttal fehérülne a gazdaság, már százmilliárd többletbevétele lenne az államnak. Az APEH-elnököt is felkérték A történet a spontán privatizációval kezdődött AZ ÁLLAMI VAGYON központi kezelésének szükségességét a rendszeiváltást megelőző spontán privatizáció hívta életre. Még a Németh-kabinet hozta létre 1990-ben az Állami Vagyonügynökséget. Két évvel később az állami tulajdon kezelésére, részleges magánosításra megalakult az Állami Vagyonkezelő (ÁV) Rt. A két szervezet jeladatait vette át 1995-ben az ÁPV Rt. Az akkori hivatalos nyilatkozatok háromnégy évre tették a magánosítás befejezését és a cég megszűntét Azóta azonban a cég szervezete mit sem változott túlélte a Horn-kormány megszüntetési elképzeléseit, áti’észelte a magánosításellenes Fidesz-kor- mányt, és a Medgyessy-, valamint a Gyurcsány-kormány alatt sem esett bántódása. Kóka a Nabuccót támogatná Képviselők: zsebbe vágó vita energia A stratégiai tároló negyede idén rendelkezésre áll f?ll A gazdasági tárca adatai alapján Európa gázigénye 2030-ig előreláthatólag 20 százalékkal, mintegy kilencvenmilliárd köbméterrel, Magyarországé ezen belül hárommilliárd köbméterrel nő - mondta tegnap Kóka János annak kapcsán, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint a Financial Times pénteken nemzetközi konferenciát tart Budapesten a Nabucco vezetékről, amely az Európai Unió gázbeszerzési lehetőségeit hivatott szélesíteni. A magyar állam pénzzel nem kívánja támogatni a kiemelt projektet, azt pedig 2030-ra húsz százalékkal nőhet Európa gázigénye. egyelőre nem tudni, hogy az unió biztosít-e támogatást. „Demonstratív céllal tartjuk a rendezvényt, ezzel is jelezve, hogy elkötelezettek vagyunk a Nabucco ügyében” - mondta el tegnapi tájékoztatóján a gazdasági miniszter. A tárcavezető szerint nincs eltérés a GKM és a kormányzat álláspontja között, de szükség lenne Gyurcsány Ferenc konkrét állásfoglalására. A stratégiai gáztárolókról elmondta, az 1,2 milliárd köbméteresre tervezett tároló negyede idén már rendelkezésre áll. Kóka János állásfoglalást vár reform Az érintettek nem tárgyalnának költségtérítésről Bár a miniszterelnök hétfői beszédében felkérte az Országgyűlést, hogy a képviselői költségtérítést alakítsák át, sem a kormánypárti, sem az ellenzéki frakciók nem tartják ezt aktuális kérdésnek, így feltehetőleg megmarad a jelenlegi rendszer. A Világgazdaság úgy tudja, hogy Gyurcsány Ferenc annak ellenére tette a kérdés rendezésének igényét a 48 pontos reformteendők közé, hogy a szocialisták - már aki tudott a tervről - külön kérték, „felejtse el” ennek a vitapontnak az újbóli megnyitását. Jelenleg nem folynak tárgyalások a frakciók között a költségtérítésről, és nem is terveznek ilyet - mondták fideszes képviselők. A képviselői díjazás két elemből áll, a tiszteletdíjból és a költségtérítésből, utóbbit egy átalányösszeg és a szállásköltség teszi ki. A szabályok 2006-ban már A honatyák illetménye és az átlagkereset euróbán ty á $|f F ' v S? Havi átlagparlamenti kereset fizetés Norvégia 3 600 6213 Svájc 2 748 2 629 Ausztria 2 580 7 905 Csehország 633 2071 Lengyelország 592 2493 Magyarország 583 861 Románia 275 1573 FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS szigorodtak: a költségtérítés megállapítása a választókerületi központ Budapesttől mért távolsága alapján történik, ez százmillió forintos megtakarítást hoz évente. Megszűnt a képviselők ingyenes utazási lehetősége is. A legtöbb európai országban a képviselői munka díjazása az államigazgatás felső szintjéhez igazodik, és mindenhol van költségtérítés. A honatyáknak általában biztosítják az ingyenes belföldi utazást, a kilométerpénz sok esetben a lakóhely és a Parlament közötti távolság függvénye. Szinte minden országban létezik szállásköltség-térítés nem fővárosi képviselőknek, számla ellenében. ■ T. E. A 1
