Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-07 / 183. szám

3 2007. AUGUSZTUS 7., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Egy rossz trafó miatt füstöltek a háztartási gépek Csanádapácán Csanádapácán ismét gond volt az elektromos hálózattal. Mint megírtuk, nemrég a 40 fokos kánikulában maradtak áram nélkül, minap pedig a Rákóczi út 1. szám alatti trafójuk hibá- sodott meg. Fodor József polgár- mester elmondta, a 220 helyett ■ Az áram újabb ká­rokat okozott a településen. 420 volt érkezett százhatvan házba, csoda, hogy nem történt komolyabb baj. Tűz nem kelet­kezett, ám a háztartási gépek meghibásodtak, kifüstölődtek. Volt, akinek a házimozi-rend- szere, másnál a fagyasztóláda, a televízió, a számítógép mond­ta fel a szolgálatot. Az önkor­mányzat a kárfelmérés után úgy segítette a lakosságot, hogy mikrobuszaik is szállították a szervizekbe a berendezéseket. Aki még nem nyújtotta be a kárigényét a szolgáltatóhoz, az hívja a 06/40-82-22-82 telefon­számon az ügyfélközpontot vagy felkeresheti a legközelebbi Démász-irodát. A leggyorsabb megoldás, ha írásban elküldi a kárbejelentést (a kár leírásával, a számlák vagy a másolatok csatolásával) a következő' címre: Démász Hálózati Elosztó Kft. ügyfél- és kereskedelmi kapcso­latok osztálya, 6720 Szeged, Klauzál tér 1. ■ Cs. I. Gyarmat: igen az összevonásra A közoktatási intézmények át­szervezését tárgyalva a képvi­selők úgy döntöttek, hogy szep­tembertől közös igazgatás alá vonják a Kossuth Lajos Általá­nos és Alapfokú Művészeti Is­kolát, illetve a város óvodáit. Amint azt Várkonyi Imre pol­gármester kifejtette, alapvető­en költségtakarékossági okok miatt döntöttek az integráció mellett, hiszen így éves szinten 7-8 millió forintot takaríthat meg az önkormányzat. Az ösz- szevont intézmény vezetésével egy évre Bánfi Attila jelenlegi iskolaigazgatót bízták meg. A sárszigeti iskolatelep bezárásá­ról már korábban elöntést ho­zott a grémium. ■ B. I. Idén kevesen kaszálnak aratás Az aszály a termésátlagra és az árakra is hatással van A kukoricások bajban vannak. A vetésterület 20—30 százalékán visszafordíthatatlan károsodás történt, 60 százalékán közepes termés várható. Országszerte befejeződött az aratás, Békés megyé­ben is leálltak a kombáj­nok. Az egyes területek között mennyiségben és minőségben is óriási a különbség. Ilyen magas árakra viszont még nem volt példa. Kovács Erika ________ Az ászályos hetek, hónapok igencsak éreztetik hatásukat a gabonatermésben. A kalászo­sok megyei termésátlaga elma­rad a tavalyelőttihez képest.- Az őszi búza termésátlaga éppen meghaladta a hektáron­kénti 3,86 tonnát. Az aszály ál­tal leginkább sújtott észak- és északkelet-békési területeken csupán 1,5-2 tonna termést arattak hektáronként. A jobb termőadottságú területeken kivételesen viszont 5-ó ton­na is előfordult. Számított az is, hogy a termelők mennyire tartották be az agrotechnikai szabá lyokat. Kapott-e a talaj megfelelő előkészí­tést, milyen volt a ve­tőmag, illetve a táp­anyag-utánpótlás. I Ahol ezeken spóroltak, sokat romlott a hozam. Termé­szetesen olyan területek is vol­tak, ahol mindent megkapott a növény, „csupán” esőt nem - mondta lapunknak Szabó Ist­ván, a Békés Megyei Mezőgaz­dasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója. Az ősziárpa-termelők jellem­zően jó eredményt értek el. Ez a növény hamarabb érik, így nem sínylette meg annyira a csapadékhiányt. A tavaszi árpa és a zab esetében erősen jelent­kezett ..a csapadékprobléma. A m egyei átlag nem éri el a 3 tonnás hektáronkénti átlagot. A szárazborsó hozta a sokéves átlagot: 2,2 tonna/hektár ter­mett megyeszerte. — Két hete a malmi búzáért tonnánként 44—45 ezer forintot adtak, az ár napjainkra már 50 ezer forint körül mozog. A takar­mánybúza ára is magas: 40 ezer forint/tonna, illetve e feletti. A malmi és a takarmánybúza ará­nya az előző évi 70—30 százalék­hoz képest változott, most fele­fele. A kukoricásók bajban Van­Sok termelőnek az önköltségi ár sem jött vissza Szabó István: „Az aszály mi­att sokan jár­nak rosszul.”- A környező országokban, Nyugat-Európában és Ukraj­nában is hasonlóan aszályos idő volt Azok a búzatermelő gazdálkodók, akik az átlag körül teljesítettek, a területala­pú támogatással együtt sze­rény eredményt értek el. A ki­magasló termésátlagot produ­kálók pedig tisztes haszonra tettek szert Az aszály sújtotta területek termelőinek viszont még az önköltségi ár sem jött vissza - értékelte az idei esz­tendőt Szabó István. Az ön­költségi ár idén egyébként kö­rülbelül 100-140 ezer forint volt hektáronként. nak. A 105 ezer hektáros terület kis részén siló- és vetőmag-ku­koricát, mintegy 97 ezer hektá­ron szemes kukoricát vetettek. A terület 20-30 százalékán visszafordíthatatlan károsodás történt. Előreláthatóan 20 száza­lékos termést ad, ha egyáltalán betakarítják. A terület 60 száza­lékán közepes termés várható, ha kap még valamennyi esőt. Hogy a hozama milyen lesz, elő­re nem lőhet megjósolni, most minden az „égiek” kezében van, vagyis esőre várunk: Termésátlagok a megyében Növény Terület (2005) Termésátlag kg/ha (2005) őszi búza 121059 4526 őszi árpa 14 110 3702 tavaszi árpa 12 800 3610 zab 5 850 2750 kukorica 98 300 7169 Növény Terület Termésátlag (2006*) kg/ha (2006*) őszi búza 113 290 3730 őszi árpa 13 764 3620 tavaszi árpa 8 950 3200 zab 5 850 2910 kukorica 105 600 6500 Növény Terület Termésátlag (2007*) kg/ha (2007*) őszi búza 125 490 3860 őszi árpa 17 180 3890 tavaszi árpa 7 042 2790 zab 4 863 2490 kukorica (egyelőre nincs adat) FORRÁS: KSH, * ELŐZETES, ILLETVE BECSÜLT ADATOK. JEGYZET LÁSZLÓ ERZSÉBET Vándorbotnak nincs keletje A RABSZOLGAMUNKÁTÓL Való félelem, avagy valami más rejtőzhet a háttérben, de a hírek szerint kevés magyar keresi kenyérre valóját kül­földön. Pedig volna kereslet tanárra, fogorvosra, pékre, CNC-forgácsolóra az Egye­sült Királyságtól Svédorszá­gig, ami nem akármi, de leg­alábbis közelít a Kánaánhoz. MARADJUNK A TÉNYÉKNÉL. Londonban a munkaügyi mi­nisztérium nem is jegyzi a magyar munkavállalók rész­arányát, annyira kevesen próbálkoznak hazánkbeliek a szigetországban. Nem ér­demes felemlegetnünk isme­rőseink külföldi sikerszto­rijait, a hivatalos statisztika azt igazolja, nem vándorlós fajta a magyar. Olyannyira nem, hogy hazánkban is ku­darcba fulladt már néhány kezdeményezés. Hiába tele­pedett le egy üzem az ország egyik pontján, nem találtak elegendő szakképzett mun­kást sem közelben, sem távo­labb. Azokkal pedig, akiket összeszedtek távoli vidéken, a biztos kereset, szállás aján­latával sem mentek sokra. A messziről jöttek egykettőre felmondtak, és inkább visz- szatértek otthonukba mun­kanélkülinek. Ä HELYHEZ RAGASZKODÁS hazai törvényéhez egyelőre nincs teljes magyarázat, csupán sejtések. Tudjuk, ná­lunk nemcsak az egyes em­ber, hanem sok család eg­zisztenciája is ingatag lába­kon áll. Aki nekivág az is­meretlennek, fél a kockázat­tól, nem is alaptalanul. A beígért javadalmak idővel apadnak, az otthon mara­dottaknak alig vagy egyálta­lán nem jut belőlük, annak meg végképp nincs hagyo­mánya nálunk, hogy a dol­gozó házastársának is talál­janak munkát, a gyerekek­nek iskolát az új helyen. Jól képzett emberek, keresett szakmával pedig ritkán vesznek példát a hajdani, kalandozó magyaroktól. Tíz kilométer felújítására futja a közútkezelőnek Idén mintegy tíz kilométernyi út felújítására lesz lehetősége a közútkezelőnek megyénkben. Ezt Virág Mi­hály, a Magyar Közút Kht. Bé­kés Megyei Te­rületi Igazgató­ságának igaz­gatója szögezte le a Közlekedés- tudományi Egyesület tegnapi csabai sajtótájékoztatóján. Ki­tért arra is, hogy az Új Magyar- ország Fejlesztési Terv keretén belül több, a Viharsarkot érintő útfelújítás is megvalósulhat. A tájékoztatón a balesetekről is szó esett. Az év első hét hó­napjában jelentősen csökkent a halálos tragédiák száma Békés megye útjain. A január 1. és jú­lius 31. közötti időszakban a ta­valyi huszonkettőhöz képest idén eddig ti­zenhatan vesz­tették életü­ket. Emelke­dett viszont a súlyos sérülé­sekkel járó karambolok száma: 125-ről 161-re. Balesetet 74 al­kalommal okozott ittas ember, amelyekből 10 végződött halál­lal, huszonhét pedig súlyos sé­rüléssel. A legtöbb gondot az el­sőbbségadás elmulasztása és a gyorshajtás okozta - minderről Pelleg József, a megyei főkapi­tányság osztályvezetője szá­molt be. ■ Papp Gábor ■ Az év első hét hónap­jában jelentősen csökkent a halálos balesetek száma. Hamis Csabai lapult a csepeli boltban kolbász Több kisebb eltérés van az eredeti és a másolt címke között A figyelmes szemlélődő nem eshet abba a hibába, hogy a Csabahús Kft. lángolt kolbásza helyett hamisít­ványt vesz. A na­pokban a főváros XXI. kerületében lefoglalt, azono­sító jelölés nél­küli termék címkéje több lé­nyeges szempontból is eltér az eredetitől. Ezen a címkén na­gyobbak a betűk, ráadásul rajta van a cég jelölése. A Csabahús Kft. neve és telephelye az ere­deti címke bal oldalán szerepel. A minőségmegőrzési idő itt kö­zépen és függőlegesen látható a tételszámmal együtt, a hamisí- tottén viszont ugyanez vízszin­tesen és bélyegzővel nyomtatva található. Azt még nem lehet tudni, hogy a fővárosi, 37 kilo- grammnyi le­foglalt áru mek­kora kárt okoz a Csabahús Kft.- nek. Mindez nagyban függ attól, hogy milyen mennyiségű hamis áru került a boltokba. A hamisítókkal a jelenlegi jo­gi szabályozás bonyolult és hosszadalmas keretei között nehéz eredményesen felvenni a küzdelmet. Dékáoy Ferenc üzemigazgató szerint igazából csak akkor sikerülhet ez, ha az Unió is segítő kezet nyújt az ér­tékes, s egy-egy földrajzi terü­■ A hamisítókkal a jelenlegi keretek között nehéz fel­venni a küzdelmet. lethez köthető termékek védel- itteniek gyárthatnak — fogalma- mében. zott a már kilenc kiváló ma­- Akár már idén rá­bólinthat az európai közösség a Csabai és a Gyulai kolbász föld­rajzi eredetvédelmére Ez azt jelentené hogy az ilyen nevű termé­ket csak az gyár termék díjat begyűj­tött Csabahús igazgatója. A viharsarki kolbász tehát hasonló útra léphet, mint a tokaji bor. ■ Cs. Á. Dékány Ferenc: „Az Unióban bízunk.” i i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom