Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-30 / 202. szám

7 2007. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GYULA Az Európai Unióhoz pályázik Gyula a múlt értékeinek továbbviteléért Híres gyulaiak új élete örökség A tudomány és a művészet nagy alakjait adta a szülőföld Nem világkarriert, a honi zenei élet megteremtését választotta Erkel Gyula a Pénzforrás és Tanács­adó Iroda segítségével készíti pályázatait. - Jelenleg két pá­lyázatot adtunk be - nyilatkoz­za Lindenbergerné dr. Kardos Erzsébet, a polgármester kultu­rális tanácsadója. - Elsőként Albrecht Dürer halálának 480. évfordulója alkalmából, a ta­vasszal megjelenő „Dürer és a nyitott ajtó” című, magyar­német nyelvű kiadvány 500 tiszteletpéldányára pályáztunk a Külügyminisztériumhoz. Az emlékkötet Gyula és Nürnberg történelmi fejlődését, a Dürer- család magyar és német szár­mazási gyökereit, környezetét mutatná be. Érintené a magya­rok és a németek helyzetét Né­metországban, Magyarorszá­gon. Bemutatná Gyula és Nürnberg jelenét. A kiadvány szerzői és munkatársai: dr. Er­dész Ádám, dr. Dusnoki-Dras- kovich József, dr. Szabó Ferenc, Niedzielsky Katalin, dr. Perjési Klára, Nürnbergből dr. Matt­hias Mende, dr. Peter Fleisch­mann, dr. Rozmán Lajos és Monika Wiedemann. Riport­alanyok Bálányi Mónika, Oro- ján István, Steigervald József, Sofia Franki, Michel Lassel és Simona Fenyves. A kötet lekto­ra és külső szakértője dr. Árpási Zoltán. A nyomdai mun­kákat a Tipografika Kft. és a. Dürer Nyomda munkatársai végzik. A másik benyújtott pá­lyázatunk az Európa a Polgáro­kért Program 2007-2013 test­vérvárosi kiírására készült. Két pályázattal készülünk az EU kultúraprogram 2007—2013 ki­írásaira. Címük: Európa Ma­gyarországon, Gyulán - Gyula Magyarországon, Európában - A reneszánsztól a nemzeti kul­túrákig. Linden­bergerné dr. Kardos Erzsébet. Dr. Perjési Klára polgármester az ajtósfalvai Dürer-emlékhely tervével. Az emlékhelyen az üvegfalú „épületszobrot” Dürer-metszetek díszítik. Gyulán gazdag az épített és szellemi örökség. A vá­ros mindenkor nevezetes volt sokszínű kulturális életéről - mondja dr. Per­jési Klára polgármester. Az utóbbi évek jelentős ered­ményeként sikerült felújítania a gyulai várat az önkormány­zatnak a műemlékvédelemmel, a Kincstári Vagyoni Igazgató­sággal közösen, a Széchenyi II. Terv támogatásával. A 600 éves téglavárat 2005. május 20-án adták át. A város működési gondjai ellenére 2005. január elsejével létrehozta saját múze­umi szervezetét, a Corvin János Múzeumot. Mindkettőnek nagy a közönségsikere — nyilatkozza a polgármester.- Gyulának számos híres szülötte van. A zeneszerző Er­kel Ferenc, a festőművész Alb­recht Dürer, a csillagász Bay Zoltán és a festőművész Kohán György évfordulóihoz az Euró­pai Kultúra 2007-13-ra szóló pályázatainak segítségével a le­hető legtöbbet szeretnénk elér­ni. Ehhez a képviselő-testület által biztosított tanácsadói munkakörökből egyet a művé­szeti tanácsadás céljára hasz­nálok fel. Ezt a feladatkört Lindenbergerné dr. Kardos Er­zsébet tölti be. Fő tevékenysége, hogy segítse az önkormányzat, a polgármesteri hivatal kultu­rális osztálya és intézményei munkatársainak művészeti el­képzeléseit, terveit - közli dr. Perjési Klára. Gyula 2008-tól jelentős ese­mények helyszíne lesz. Testvér- városi konferencia és fesztivál kapcsolódik az V. Gyulai Rene­szánsz Karnevál nagyszabású programjaihoz. Jelentős ese­mény Albrecht Dürer halálá­nak 480. évfordulója, melyre magyar—német nyelvű kiad­vány megjelentetésével készül a város. Nemzeti emlékév lesz 2010-ben, Erkel Ferenc születé­sének 200. évfordulóját ünnep­li Magyarország és Gyula. Ek­■ Az uniós pályázata­ink sikerén múlik, hogyan adózhat nagyjainak Gyula. kor kezdődnek Pécsnek, Euró­pa kulturális fővárosának prog­ramjai is. Ezt követi 2011-ben Albrecht Dürer születésének 540. évfordulója. Ekkorra sze­retne Gyula Dürer-emlékparkot és -alkotóházat létrehozni egyik városrészén, Ajtósfalván. (A források szerint Dürer ötvös ap­ja innen vándorolt Németor­szágba, Nürnbergbe.) —Az új gyulai termálparkban, 2011-ben szeretnénk megnyitni az Erkel Ferenc Zenepalotát és Konferenciaközpontot is — foly­tatja dr. Perjési Klára. — Bay Zol­tán világhírű csillagász emléké­re miniplanetáriumot és csillag- vizsgálót tervezünk. Évek óta rendelkezésre áll a Márki-Zay Lajos csillagász, iskolaigazgató, tanár által készíttetett díjnyer­tes terv. Kohán György művé­szetét is szeretnénk meg- és el­ismertetni Európában. Hagya­tékának rendezése kiemelt fel­adatunk, a Kossuth-díjas festő­művész számos alkotása ugyanis még mindig ismeret­len a nagyközönség előtt. A város önkormányzati kül­döttsége a közelmúltban Nürn- bergben járt, ahol a Gortka Ist­ván által készített Dürer-emlék­hely tervei elnyerték a vendég­látók tetszését. Az emlékhely kiemelkedő látványa lesz a Dü- rer-metszetekkel díszített üveg­falú épületszobor. A képviselő- testületnek és kulturális bizott­ságának már készülnek az elő­terjesztésekhez szükséges do­kumentációk. A városhoz kötődő kiemelkedő alkotók és legfőbb adataik Albrecht Dürer ____________Nürnberg, 1471 - Nürnberg, 1528_____________ Erkel Eerenc______________Gyula, 1810 - Budapest, 1893________________ Bay Z oltán_______________Gyulavári, 1900 - Washington, 1992____________ Koh án György Gyulavári, 1910 - Gyula, 1966 Méltón szeretnék megünnepelni az Erkel-évfordulót A 20l(Ees Erkel-évfordulót Gyula a legméltóbb módon kí­vánja megünnepelni. Gyulán a költségek előteremtésén fá­radoznak pályázatokkal és azzal, hogy' meghatározott kö­rű ajándéktárgyakat szeretné­nek levédetett Erkel-emblémá- val ellátni. A nyertes pályázó, Csikós Henrietta grafikus munkáját dr: Perjési Klára to­vábbfejlesztette a művésszel.- Gyulán született Erkel Fe­renc, nemzeti imádságunk ze­neköltője - emlékeztet dr. Erdmann Gyula kulturális al­polgármester. — Amellett, hogy Erkel megalkotta a világ egyik legszebb Himnuszát Kölcsey Ferenc versére, a magyar nem­zeti opera, a Filharmóniai Tár­saság megteremtője, a dalárda­mozgalom atyja, kiváló zongo­raművész. Liszt Ferenchez ha­sonlóan világkarriert csinálha­tott volna, de ő a honi zenei élet megalapozását, sokszínűvé té­telét^ világszínvonalra emelé- séfíartotta fő feladatának. Ter­mészetes, hogy a szülőváros Erkel születésének 200. évfor­dulóján alapvető szerepet kí­ván betölteni az ünnepi meg­emlékezések között. Gyula még tavasszal indítványozta országos Erkel-bizottság létre­hozását, amely meg is alakulf és ősszel kibővül. A gyűl ‘ programtervezet kedvező visszhangot váltott ki a bizott­ság előtt. Jövő márciusban Er­kel ária- és dalverseny nyitja a sort, a Gyulai Várszínház Er- kel-operát mutat be nyáron, a Bánk bánt vagy a .Hunyadi Lászlót. A tervek között szere­pel Erkel-monográfia, vándor- kiállítás Brüsszeltől Kolozsvá­rig, az Erkel-emlékház megúju­lása. A várszínház 2010-ben be­mutatja a másik Erkel-operát is, amelyet már utaztatni sze­retnénk a Kárpát-medencében és Európában. Tervezzük Euró­pa himnuszainak bemutatását egy koncerten és himnuszmú­zeum létrehozását is Gyulán. Az oldal Gyula város önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Szőke Margit. Fotók: Kiss Zoltán. Dr. Erdmann Gyula alpolgár­mester. Jelmezes tárlatvezetéstől a kisvonatos városnézésig Barátságot hoznak a testvérvárosok küldöttségek Egymás kultúrájának megismerése a legjobb összekötő kapocs A Kérdezz engem! Információs és Segítő Animátori Szolgálat a projekt augusztusi lezárásával nem szűnt meg, a Thermal Ide­genforgalmi Köz­alapítvány újabb ■ Iskolák, óvodák, intéz­félévre foglalkoz- mények, magánszemé­tatja a fiatalokat. lyek egyaránt élhet­A nyári idegen- nek a lehetőségekkel. forgalmi szezon végeztével az animátori szol­gáltatások egy része az igé­nyeknek - és az időjárásnak - megfelelően működik. Zajla­nak még a tornák, a sportprog­ramok, a mobil játszóház szol­gáltatásai a várfürdőben, és igénybe lehet venni animátori közreműködéssel a kisvonatos városnézést. Később a várbeli jelmezes tárlatvezetés, az osz­tálykirándulások, a konferenci­ák szabadidős programjainak szervezése, a gyermekmegőrző és -foglalkoztató programok je­lentik elsősor­ban az animáto- rok munkáját. Az animátorok iskolakezdéskor vagy az őszi szünetben szórakoztató és hasznos programokat nyújthat­nak a tanulóknak, az óvodások­nak. Jelmezes tárlatvezetésen ismerhetik meg a gyerekek a gyulai vár történetét. Ehhez tár­sulhat még a nevezetességeket is megismertető játékos vetél­kedő, kézművesfoglalkozás. Az olaszországi Budrió 1963, a németországi Ditzingen 1991, a romániai Csíkszereda 1993, Arad 1994, Kovászna 2006, a lengyelországi Wagrowiec 2002 óta Gyula testvérvárosa. Baráti szálak fűzik Gyulát az ausztriai Krumpendorfhoz 1994, Schenkenfeldenhez 1996 óta, míg a moldáviai Baltihoz 1993-tól. A testvérvárosokkal és az együttműködő városokkal főként a kultúra és a sport terü­letén épültek ki a kapcsolatok. Szeptember elején Ulrich Bahmer ditzingeni polgármes­ter hívta meg a gyulai küldött­séget a hagyományos Cseréptö­rő Fesztiválra, míg Zsuffa Le­vente polgármester a Kovászna Napokra várja Gyula delegáció­ját a hónap közepén. Ké­szülnek a Gyula—Arad focimeccsre és szakmai ta­lálkozóra is szeptember máso­dik felében, mindkét városban. Augusztusban gyulai kül­döttség járt a Csíkszeredái vá­rosnapokon, ahol Kohán-kiál- lítást is bemutattak. Simo- nyifalván, a Regionális Simo- nyi-napokon, az Aradi Városna­pokon szintén ott volt a gyulai küldöttség. ■ Wagrowiec és Gyula ötéves testvérvárosi kapcsolatát erősítet­ték meg a városházán. Szabó Árpád alpolgármester és Waldemar Plechowiak főtanácsos: folytatás. » I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom