Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-25 / 198. szám

4 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT T> $8 [IBBlllflllllOllilil illB • f $ 7 jg Hajba kaptak a guberálók kukaőrület Békéscsabán felosztották a területet, mégsem egyeznek Csurár István örül, hogy ruhákban gazdag kukára lelt Csabán, a Lencsésin. Nem az ő mérete, ráadásul női a holmi, de valamennyit csak adnak érte. Véletlen vagy véletlenül? Véletlenül, hogy pont Hor­váth elé került a labda. Vajon van hiba e mondatban? Való­színű, hogy nem mindenki válaszolna igennel erre a kérdésre, pedig a nyelvtan szabályai szerint helytelen a „véletlenül” és a „hogy” szó együttes alkalmazása. A he­lyes megoldásra kétféle lehe­tőség is adódik: Véletlen, hogy pont Horváth elé került a labda. A másik: Véletlenül pont Horváth elé került a lab­da. A két szó között az a kü­lönbség, hogy az előbbi (a vé­letlen) melléknév, s •mellette használható a „hogy”; az utóbbi (a véletlenül) viszont határozószó, s vele nem. Nyelvünkben se szeri, se száma az ilyen szópároknak, és ezek használatában (mon­dat belsejében is) az előzőek­ben felvázolt szabályt kell követnünk. Most már talán nem is olyan nehéz eldönte­ni, hogy a következő monda­tok, közül melyik a helyes: Nyilvánvaló, hogy ez volt a mérkőzés utolsó támadása; vagy: Nyilvánvalóan ez volt a mérkőzés utolsó támadása. Természetes, hogy mindkét mondat helyes. Másképpen: Természetesen mindkét mondat helyes. Remélhető, hogy sokan rájöttek: a szópárokból a melléknév az összetett mondat főmondatá­nak állítmánya lesz. Remél­hetőleg azt is többen látják, hogy a határozószó az egy­szerű mondatban a módha­tározó szerepét tölti be. Az alábbi szópárok közül mindig az első a „hogy”-os: bizonyos - bizonyosan, ma­gától értetődő - magától érte­tődően, egyszerű - egyszerű­en, feltehető — feltehetően, előrelátható — előrelátható­lag, egyértelmű - egyértel­műen, gyanítható - gyanítha­tóan, vitathatatlan — vitatha­tatlanul, tagadhatatlan - ta­gadhatatlanul stb. Várható, hogy (vagy netán várhatóan) ezután keveseb­ben hibáznak e szavak hasz­nálatában? Nehéz pénzkereset a ku­kásoké, ők valóban az az­napi betevőért dolgoznak. Ráadásul most Csabán egymásnak estek, mert már vagy kétszázan gu­berálnak, és a felosztott piac ellenére nem tiszte­lik a másik területét. Román—magyar villon­gásról is beszélnek. Nyemcsok László „Saválló, saválló!” - mutatja uj­jongva legújabb kukás szerze­ményét, egy alumínium moso­gatót Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen a battonyai Csurár István. Leszögezi, azért lényeges, hogy saválló, mert 200 forintot is kaphat kilójáért. Megemeli, majd odaadja a ke­zembe a mosogatót, saccoljam meg, mennyit nyom. Mindket­ten három kilóra tippelünk. És hogy mit keres a 35 éves férfi Csabán? Ahogy mondja, na­gyon keveset, azt viszont elköl­ti ételre, italra.- A tréfát félretéve: munka- nélküli vagyok, valamiből meg kell élnem, és hallottam, hogy itt, Csabán jó a felhozatal a lakó­telepi konténerekben — ecseteli. — Nem is csalódtam, találtam már 20 kiló rézkábelt, kilóját megvették 600 forintért. Kidob­nak tévét, rádiót, üvegeket, pa­pírokat, ezeket is hasznosítom. Előttünk végbevitt első kuká­ba nyúlása is eredményes, női fürdőruhát, egyéb ruhaneműt emel ki. A legjobban egy taka­rónak örül, mert általában az utcán, pádon alszik, és egyre hidegebbek lesznek ősszel az éjszakák. Szintén a Lencsésin, egy sa­rokkal odébb a 43 éves Jóskába botlunk, aki a vezetéknevét nem árulja el, mert ha megtudnák, mit beszélt, meglincselnék.- Az a legnagyobb gond, hogy biciklivel, autóval jönnek be a határhoz közeli települé­sekről a románok és szétdűr- ják, szétdobálják a szemetet, sokszor útközben, hazafelé me­net. A lakosok mindezt ránk Kevés a szemétgyűjtő Abban a lakosok és a kuká­sok is egyetértenek, hogy ke­vés a szemétgyűjtő edény Csa­bán, főként a lakótelepeken Ha megtelik egy konténer, az emberek vagy keresnek egy másikat, vagy a szeméttel teli zacskót leteszik a kuka mellé. Sok esetben veszélyes hulladé­kot - hűtő, tévé, számítógép -is a konténerek mellé helye­zik. Innen elviszik az alkalmi lomtalanítók, de miután ki­szedték az értékes alkatrésze­ket, szétdobálják a holmit. fogják - magyarázza. Szerinte a helyi guberálók módszeresen kukáznak, és nem hagynak maguk után csatateret. Ezt erősítik a közelben lakók is, akik hozzáteszik: sokan autó­val idehozzák a szemetüket, lete­szik a kuka mellé, aztán elhajta­nak. Később egyes guberálók vagy a kutyák szétszedik a zacs­kókat, és innentől kezdve felfor­dul a gyomra annak, aki a kony­hai hulladékot szeretné kiönteni. Pál, aki a motorját a konténe­rekben vagy mellettük talált al­katrészekből eszkábálta össze, kifejti, lassan azok is a kukából kénytelenek megélni, akik ma még lenézik őket. Az ötvenedik születésnapját a napokban ün­neplő András elismeri, felosz­tották egymás között a területet és megállapodtak abban is, hogy ki kukázik reggel, dél­után vagy este. Specializálód­tak a guberálók, van, aki az üres üvegeket, más a ruhát, a fémet, megint más a papírt és a száraz kenyeret gyűjti. Ahogy András mondja: nem meggazdagodni akarnak a ku­kázásból, hanem életben ma­radni. Ő azt is nagy eredmény­nek tartja, hogy most már való­színűleg megéri az ötvenet. Még az is lehet, hogy a kerek évforduló napján beruház egy üveges borra a műanyagflako­nosok helyett. BüCSATÓL... Bucsa. VENDÉGEK. Három neves professzor vendégeskedett a kö­zelmúltban Bucsán. Dr. Kuba Gel- lért építészprofesszor mellett dr. Kontra Jenő épületenergetikai és épületgépészeti kérdésekben, dr. Árpási Miklós pedig a geoter­mikus kutatásokról adott hasznos tanácsokat a község vezetőinek. Bucsa. neveztek. Bucsa is be­nevezett a Virágos Magyarorszá­gért elnevezésű közterület-szépí- tő versenybe. A településen járt, a döntésben segédkező szakem­berek tényként állapították meg a község arculatának változását. Dévaványa. gyógyászat. A strandfürdőhöz 1999-ben gyógyászati részleget kapcsoltak. A hivatalosan is elismert gyógyvíz kiválóan alkalmas az ízületi és gerinckopásos betegségek, az ideggyulladás, az idegfájdalmak, az idegbénulás, sorvadt izmok kezelésére és gyógyítására. Füzesgyarmat üzemeltetés. A város önkormányzata üzemelte­tésbe szeretné adni a helyi közte­metőt. Kedvező elbírálás esetén az új bérlő kegyeleti közszolgálta­tási szerződés birtokában jövő év elejétől 2012 végéig üzemeltet­hetné a temetőt. Gerendás, utak. Elvégezték az elmúlt napokban a község belte­rületi útjainak a kátyúzását. El­kezdődött a Luther utca aszfalto­zása is. Annak részeként elké­szült a vízelvezető árok. Gajdács János polgármester lapunknak elmondta, a több mint tízmilliós fejlesztéshez 3,5 millió forint pá­lyázati forrást nyertek. Kertészsziget rendezési terv. A közelmúltban összeállították Kertészsziget rendezési tervet. A dokumentum elfogadásáról a tes­tület később alkot rendeletet. Kertészsziget közmunkások. Az önkormányzat közcélú, illetve közhasznú munkások foglalkoz­tatásával igyekszik segíteni a munkanélkülieknek. Jelenleg három álláskereső irtja a parlag­füvet Kertészszigeten, nemsoká­ra újabb négy személy végez lombtalanítást, köztéri rendezést. Kevermes. módosították. Kevermes képviselőtestülete fe­lülvizsgálta az Általános Művelő­dési Ház és Könyvtár alapító ok­iratát. A törvényi előírásoknak megfelelően egységes szerkezet­be foglalt, módosított alapító ok­iratot fogadtak el. Vidékfejlesztési iroda Szeghalmon, Keresztúron Szeghalmon a Tildy Zoltán utca 9. szám alatt, Sarkadkeresz- túron a Rákóczi utca 22. szám alatt nyitotta meg kapuit a na­pokban a helyi vidékfejlesztési iroda (HVI). A működtető szervezet mind­két szóban for­gó iroda eseté­ben a szeghal­mi Kardos László nevével fém­jelzett Együttműködés a Közös­ségért Egyesület. Amint azt a megnyitón Amb­rus Szilvia, a Szeghalom kistér­ségi helyi vidékfejlesztési iroda vezetője beszédében kifejtette: a HVI-k a szaktárca, illetve a kistérségi önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek közötti kommunikáció kulcs- fontosságú szereplői lesznek az Új Magyarország Vidékfejlesz­tési Program során. Szavaiból mindemellett az is kivilág­lott, miszerint 2007-2013 vidék- fejlesztésre 260 milliárd forint jut. Ennek az összegnek minél hatéko­nyabb felhasználását is segítik tevékenységükkel a vidékfej­lesztési irodák. A Sarkad- keresztúron otthonra lelt Sar­kad kistérségi helyi vidékfej­lesztési irodát Triffa Edit Szil­via vezeti. ■ B. I. I ■ A vidékfejlesztésre rendelkezésre álló források felhasználá' sában segítenek. között Nem oszlott fel a Rotary Club civilek Problémák vannak a békéscsabai szervezetnél Az a hír járja a megyeszékhe­lyen, hogy feloszlott a Békés­csabai Rotary Club. Kozma Já­nos, az egyik alapító elmondta, működik a szervezet, igaz, nem zökkenőmente­sen. A jelenlegi tizennyolc tag közül ugyanis nem mindenki veszi ki megfe­lelően a részét a munkából és ez fennakadáso­kat, súrlódásokat okoz. A Békéscsabai Rotary Club szeptemberben lesz négyéves, 2003-ban dr. Huszár Ildikó, Bá­náti Márta, Csernók Éva, Éber Tamás, dr. Farnas József, dr. Ferenczi Attila, Gábriel János, A Rotary-mozgalom 1905-ben indult az USA-ban, a békés­csabai klub hazánk 29. szervezete volt. Halmágyi Szabolcs, Harangozó Ilona, Kozma János, Novák Atti­la, Nyári Attila, dr. Pethő Attila István, Pethő Katalin, dr. Pécsi Huszár Zoltán, dr. Rózsa Ár­pád, Sajben Pálné, dr. Son­koly Iván, Szend- rei Jánosné, dr. Ladislav Tisch­ler, Tóth József, Ulbert Zoltán alapította. A Rotary világ­szerte olyan üzletemberek, szakemberek szervezete, akik hisznek az ' emberbaráti segítség fontosságában. Éppen ezért több jótékonysági estet rendezett már a megyeszékhe­lyi szervezet. ■ F. G. K. Kozma János: „Nem denki dolgozik.” Húsz biharugrai állhat munkába jövő januártól Biharugrán súlyos gondot jelent a munkanélküliség, s az önkor­mányzat minden tőle telhetőt megtesz a probléma orvoslása érdekében. Karöltve a füzesgyarmati székhelyű Ös­vény Esélynövelő Alapítvánnyal munkahelyteremtésre pályáz­tak, s nyertek a Dél-alföldi Regi­onális Munkaügyi Központtól 20 millió 661 ezer forintot Eh­hez saját erőként az alapítvány több mint 7 millió forintot társít, így a jövő évtől 20-22 csökkent munkaképességű dolgozhat Biharugrán - tudatta Vígh Ilo­na, a település polgármestere. A csökkent munkaképességű biharugraiak toroid tekercseket gyártanak, külföldre. aB. I. A konténerek melletti csata­térért a guberá­lók és a szeme- J tét máshonnan Ji kocsival ideho- Jjj zók is felelősek.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom