Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-18 / 193. szám

2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT orgonák Korszerűsítésük, javításuk sok tízmillió forintba kerülne. Az egyházaknak rangsorolniuk kell, és jó néhány helyen a templomfelújítás a legsürgősebb feladat. Kodály és Bartók országában egyre kevesebb idő jut a zenekultúra ápolására. r n / A „KIRÁLYNŐK” GYENGELKEDNEK Szent István ünnepe sok településen kezdődik szentmisével vagy isten- tisztelettel. Talán a szoká­sosnál is több helyen szó­lal meg a hangszerek ki­rálynője, az orgona. Bach, a legismertebb evangélikus zeneszerző, orgonista azonban való­színűleg szomorúan látná a magyar templomi orgo­nák mai állapotát. Magyar Mária Szakemberek szerint a békéscsabai evangélikus nagytemplom méreteihez képest ez az orgona kicsi, Zima Hajnalka kántor azonban nagyon büszke rá. Az evangélikus egyháznál az idei év többszörösen is emléke­zetes. Az egyház világszerte most emlékezik a 400 éve szü­letett német énekköltő lelkész­re, Gerhardt Pálra, akinek dal­lamait orgonaműveiben Bach is G feldolgozta. Az evangélikus | egyházon belül a kelet-békési | egyházmegyében szolgáló Né- g meth Mihály evangélikus lel- | készt kérdeztük a területükön £ lévő orgonák állapotáról. Mint mondta, a templomaik többsé­gébe az építkezés idején kerül­tek be az orgonák. S bár több helyen sikerült kisebb-nagyabb ráfordításokkal felújítani vagy javítani ezeket a hangszereket, a tendencia mégis az, hogy in- k^J)b elektromos hangszert, vá­sárolnák a gyülekezetek, 'mert az olcsóbb, mint a régiek teljes Vamus Xavér - mint nyilatkoz­ta-5 és fél éves kora óta az orgonák rajongója, nem vélet­len, hogy ma az ország egyik legnépszerűbb orgonaművésze. A magyar orgonák állapotáról szóba elmondta, hogy a Soros Alapítvány által egy-két évtize­de készített felmérés siralmas képet mutatott alig volt az or­szágban használható orgona. Az okok elsősorban abban ke­resendők, hogy a második vi­lágháború után megszűntek azok a neves orgonagyárak, amelyek korábban e hangsze­felújítása. Közép-Európa legna­gyobb templomában, a békés­csabai nagytemplomban talál­ható orgona egyike az ország legnagyobb evangélikus orgo­náinak. A 3 manuálos, 36 re­giszteres, csaknem 3000 síppal rendelkező hangszert 1975-ben Trajler Gábor orgonaművész tervei alapján átépítették, majd az államalapítás millenniuma alkalmából hatmillió forintból felújíttatta az egyházközség. A művészek és az építők egybe­hangzó véleménye szerint azonban a templom méreteihez képest ez az orgona kicsi. A re­giszterek számát 50-re kellene rek szakszerű építésével foglal­koztak. Az 1980-as években fel­tűntek Magyarországon az or­gonajavítók, sajnos, sok eset­ben nem hozzáértők. A váci ze­neiskola orgonájának megépí­tése új korszakot nyitott a ma­gyar orgonatörténetben. így most vegyes a kép. Vannak na­gyon jó (Művészetek Palotája), és pár méterrel arrébb nagyon rossz állapotií orgonák. Békés megyében a legszebb hangzá­súnak a tótkomlósi evangéli­kus templom késő barokk stí­lusú orgonáját tartja. emelni, ennek összege viszont több tízmillió forint lenne. Ezt onnan is könnyen kiszámolhat­ták, hogy 2002-ben, amikor az erzsébethelyi orgonájukat han­golták, 15 millióért vállalták volna a hangversenyigényeket is kielégítő átalakítását. (Ez pe­dig az előzőnél kisebb, 2 manuálos, 18 regiszteres orgo­na.) Az egyházközség legfiata­labb orgonája a telekgerendási. A 2,5 milliós hordozható orgo­nát az Országos Evangélikus Egyház adományozta a gyüle­kezetnek. Említésre méltó még a mezőberényi szlovák egyház- község orgonája, mely mecha­nikus csúszkaládás szerkezete miatt az egyik leértékesebb me­gyei hangszer, s mivel legin­kább ez hasonlít a Bach korá­ban használt barokk orgonák­ra, itt készítette a Magyar Televízó Bach életrajzi filmjé­nek orgonás jeleneteit. A katolikus egyház nevében Salamon László plébános, a Szeged-Csanád egyházmegyei zeneigazgató szólt a Békés me­gyei orgonáikról.- Sajnos hiába nyilvánítottak sok orgonát műemlékké, ha a plébánosnak döntenie kell, hogy a tetőt foltoztassa-e be, vagy az orgonát újíttassa-e fel, az előbbi lesz az első — mondta. — Utoljá­ra az 1980-as években készült felmérés egyházmegyénk orgo­náiról. Nagyjából az országos helyzetkép jellemzi Békést is. Elegendő pénz híján sok helyen elektromos orgonákat vásárol­nak, s a régi használaton kívül marad. Sajnálatos az a tény is, hogy Kodály és Bartók országá­ban egyre kevesebb időt fordíta­nak az iskolákban az énekórák­ra, s kisebb a támogatás a művé­szetekre is. Az utóbbi években a hívek éneklési kedve is meg­csappant. A szegedi kántorkép­zőben, ahol tanítok, sokszor el­mondom: most nagyon nehéz időket élünk. Lelkes atyákra és kiváló kántorokra van szükség a templomi értékeink megőrzésé­hez és a hívek megtartásához. Sokszor nyúltak hozzá nem értő kezek ehhez a rendkívüli zeneeszközhöz Varnus Xavér október 21-én Gyoma- endrodon ad koncertet. Nem szűnik meg a szak A békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Zeneiskola is képez orgonistá­kat. Igaz, hogy a több mint 700 tanulójuk közül csak ke­vesen választják az orgona tanszakot, de annál lelkeseb­bek. Az iskolát vezető Csajányi Melinda elmondta, most ép­pen orgonatanárt keresnek, mert az előző kollégájuk elköl­Csajányi da: ink az evangé­likus nagy­templomban vizsgáznak.” tözött a városból, jelentkező­jük azonban van, úgyhogy az orgona tanszak léte miatt nem kell aggódni. A közelmúltban evangélikus lelkésszé avatott, kondorosi származású Labossáné Kővá­gó Anita szerint is nagyon fon­tos á' templomi orgönászó (fér­je családjában többen is lelkes orgonisták), ám úgy gondolja, Istent más hangszerrel is lehet dicsérni, s ha a fiatalok ezt gi­tárral vagy dobbal teszik, el kell fogadni. Labossáné Kővágó Anita más hangszert is elfogad a ban. A hangszert a hőmérséklet-ingadozás is rongálja Az orgonák állapotáról sok­kal több pozitívumot nem tu­dott elmondani Péter-Szarka Lászlóné, a Békési Reformá­tus Egyházmegye énekügyi előadója sem. Férjével a szeg halmi gyülekezetben szolgál­nak, négy gyermekük van, s valamennyien játszanak orgo­nán. Úgy gondolják, a temp­lom kincse az orgona, aminek dallamán megnyugszik az em­ber szíve, lelke. Kár, hogy ez a kincs folyamatosan romlik. Nyáron a nagy' meleg miatt ki­száradás fenyegeti a fasípokat és a bőröket. Ez ellen még csak lehet tenni -A férjem állandóan párolog­tat - mondta Péter-Szarka Lászlóné -, de a téli fagy el­len már nem tudunk megol­dást. Télen nem is tartunk is­tentiszteleteket a templomban, annyira hideg van. A gyüleke­zeti teremben egy kis harmó- niummal kísérjük az éneke­ket. Szerencsére a mi gyüleke­zetünkben legalább az éneklé­si kedv megmaradt. Sípos Tas Töhötöm református esperes sajnálkozva tette hoz­zá, hogy az októberben Gyomaendrődön koncertező Vamus Xavér sem tud játszani a református nagytemplom or­gonáján, hoznia kell a saját­ját. Mint a legtöbb helyen, ná­luk is „nagyrejbrmálásra ” len­ne szüksége e hangszernek. A több mint 150 éves orgonát utoljám 1980-ban javították. A néhány éve kért újabb áraján- lat szerint pedig minimum 12 millió forintm lenne szükség a teljes rekonstmkcióhoz. Gyermekkorában szívéhez nőtt az orgona, felnőttként több helyen is elősegítette a beszerzését A katolikus egyházon belül, Bé­kés megyében Szigeti Antal plé­bánost emlegetik a leggyakrab­ban, amikor orgonáról van szó. A Békéscsabán szolgálatot tel­jesítő atya ugyanis több helyen is bábáskodott az orgona meg­születésénél. Mint elmondta, e hangszer iránti szeretetét még gyermekkorából hozta. A kondorosi orgona hangián nőtt fel, aztán maga is megtanult játszani. Bachot a világtörténe­lem isteni csodájának tartja. Járt Lipcsében, Bach utolsó munkahelyén, a Tamás-temp­lomban. Hallhatta azt az orgo­nát, amelyen a neves zeneszer- ß ző is játszott. Az éneklésre, ze- fj nére maga nagy hangsúlyt fék- | tét, meggyőződése, hogy egy-egy | szép damb örök nyomot hagy- | hat az ember életében. £ Az orgonák iránti szeretete vezet- Szigeti Antal plébános maga is kántori szinten játszik az orgonán. te Paulus Frigyes budapesti or­gonaépítő mesterhez, akinek se­gítségével már több helyre sike­rült ezt a gyönyörű hangszert be­szerezni O építette néhány éve a szabadkígyósi templom 4 regisz­teres orgonáját, amely e kis ká­polna liturgikus céljait maximá­lisan szolgálja. Ugyancsak az ő nevét dicsérhetik a békéscsabai erzsébethelyi katolikus templom­ban is, ahová 10 regiszteres or­gonát építhetett. Ez már hang versenyek tartására is alkalmas. Szigeti Antal közreműködésével került Szegedre, a piarista temp­lomba egy 20 regiszteres, Német­országból származó orgona is. További terve az 1858-ban épített újkígyósi orgona felújítása (27 évig szolgált a községben), mely­re a Kulturális Örökség Minisz­tériumához pályázott Ez még fo­lyamatban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom