Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-08 / 184. szám

7 2007. AUGUSZTUS 8., SZERDA A NAP TÉMÁJA guargumi Dioxinos teszteredmény csütörtökön. Háromszáz cég önként jelentkezett vizsgálatra. Az élelmiszer-biztonság nem vicc. Ne fogyasszunk E412-es anyagot tartalmazó élelmet. / / / / PANIK NINCS, AZ ÓVATOSSÁG NEM ART Süth Miklós országos főállator­vos megerősítette: egyelőre nem tudnak arról, hogy lenne a ma­gyarországi boltokban a rákkel­tő anyaggal szennyezett élelmi­szer, mégis azt javasolta, egyelő­re ne fogyasszunk olyan étele­ket, amelyeken az E412-es ada­lékanyag-jelzés szerepel, ugyan­is ez a szám a guargumi kódjele. Időközben az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgató­ság tájékoztatott arról: az Euró­pai Bizottság értesítése szerint az India Glycols Ltd. által forgal­mazott tételeket érinti a magas szennyezettség, de ha vegyi kör­nyezetszennyezés során vagy növényvédő szerek használata miatt került méreg az élelmi- | szeradalék-anyagba, nem zárha- £ tó ki más indiai gyártók érintett- | sége sem. (Az ázsiai ország a tej- J termékekbe, húgkészítmények- £ be, pékárukba, jégkrémekbe ke­vert, de gyógyszerek kötőanya­gaként vagy állatok takarmányo­zásához is használt guargumi- termelés 80 százalékát adja.) A lapunk által megkeresett kereskedők eddig még nem ta­pasztaltak forgalom-visszaesést, a termékvizsgálat viszont téte­lenként 440 ezer forintjukba ke­rül majd. Tegnaphoz képest meghárom­szorozódott azoknak a felelős vállalkozóknak a száma, akik bejelentették, hogy forgalmaz­nak vagy felhasználnak olyan adalékanyagot, amely tartalmaz guargumit. így már 300 cég vár­ja a vizsgálati eredményeket. A pékárukat gyártó és forgal­mazó Fornetti elsőként vitte ter­mékeit a mezőgazdasági hivatal­hoz vizsgálatra, ezért a cég ügy­vezetője, Szabó József abban bí­zik, hogy már ma megkapja a teszteredményt „Súlyos milliók­ba fog kerülni a vizsgálat, de az élelmiszer-biztonsággal nem vic­celünk” - mondta lapunknak a Egyre többen vannak, akik nézik az információkat, s jóllehet csak nehezen látják, ám saját érdekükben mégis Sherlock Holmesként próbálnak olvasni a parányi betűkkel nyomtatott adatokból cégvezető, ugyanakkor nincs kétsége afelől, hogy az ered­mény negatív lesz dioxinra. Sze­mes Gábor, a Don Pepe Kft. ügy­vezetője pedig arról számolt be lapunknak: sok megrendelőjük kért tájékoztatást, termékeikben használnak-e guarlisztet, illetve E412-es adalékanyagot. Pizzáik közül csak a light tartalmaz guarlisztet, és beszállítójuk nem az érintett indiai cégtől vásárol, a guarliszt dioxinmentességéről egyébként kapott is tanúsít­ványt, ettől függetlenül be­vizsgáltatta az adalékanyagot. A Coca-Cola és az Uniyer pedig arról tájékoztatta őket: folyama­tosan bevizsgáltatják alapanya­gaikat, és azokban nincs mérge­ző anyag. A www.oevi.hu honlapon is kaphatnak friss információt a guargumiról, s az érintett cégek termékeiről. Guargumi, az E 412 - sokféle módon használják A guargumi fő termőterülete Északnyugat-India. Az adalék­anyag a guarbab nevű növény megőrölt magjából készül. A termést napon szárítják, a magokat ledarálják, áztat­ják, extrudálják és őrlik. Fel­használási területei: olaj­bányászat, papírg}'ártás, textil­ipar, robbanóanyagok, élelmi­szer- és gyógyszeripar. A termé­keken guargumi vagy E412 néven szerepel leggyakrabban. Megtalálható öntetekben (ma­jonéz, ketchup, szószok), tejter­mékekben (tejitalok, sajtok, sajtkrémek), üdítőitalokban, húskészítményekben (felvágot­tak), lekvárokban és gyümölcs­zselékben, péksüteményekben, mirelit termékekben (jégkré­mek) és állateledelekben. Első­sorban állagjavító, de sűríti például a tejet, és növeli a pék­áruk eltarthatóságát. A guar­gumi hatóanyagként hashaj­tókban és éh'ágycsökkentők- ben is jelen lehet. Krémekben, kenőcsökben, rázókeverékek­ben stabilizálóként van jelen, és fontos szerepet játszik a hid- rvgélek létrehozásában, mikrokapszulák előállításá­ban, a tabletták feloldódá­sának elősegítésében. A guarbab magjából készült anyagot hashajtókban is felhasználják Hogyan került a dioxin a lisztbe? - Az India Glycols kizárja, hogy náluk szennyeződött a guarbab A DI0X1NNAL SZENNYEZETT guar- gumi-szállítmányok az India Glycols Limited Új-Delhiben lévő gyárából kerültek a svájci Unipektin cégen keresztül a magyar termékekbe. az INDIA glycols elsősorban a Punjab és Radzsasztán tarto­mányból származó guarbab- (Cyamopsis tetragonaloba) ter­mést dolgozza fel. A THE TIMES OF INDIA napilap a dioxinbotrány kapcsán meg­szólaltatta a cég vezetőit, akik szerint elképzelhetetlen, hogy a szennyeződés az ő üzemük­ben került az Európába szállí­tott guarlisztbe. „Az üzem telje­sen automatizált, és minden szabványnak tökéletesen meg­felel” - emelte ki a napilapnak adott interjújában Lalit Kumar Sharma, a cég egyik igazgatója. Szerencsétlen módon azonban az üzem területén növényvédő szerek, rovar- és gombairtók előállításával is foglalkoznak. A cég saját honlapja szerint is állítanak elő a helyszínen DDT-t, azt a növényvédő szert, amely­nek a dioxin az egyik fő alkotó­eleme (és Európában már vagy harminc éve betiltották). svájci lapértesülések szerint maga az indiai üzem figyelmez­tette az importőr svájci Uni­pektin menedzsmentjét, hogy a gyár területén az egyik dioxintartály meghasadt, és nagy mennyiségű mérgező anyag keveredett a guarlisztbe. AZ ÜZEM VEZETŐI AZONBAN állít­ják: a szennyeződés a fel­dolgozott guarbabbal került a lisztbe, miután az ültetvények közelében hulladékot égettek. Az India Glycols Limited Új-Delhi mellett lévő üzeme (légifelvétel) Hunyorognak a vevők - alap lenne a jól olvashatóság ÖSSZNÉPI SPORTTÁ VÁLT azE412 utáni nyomozás a magyar fo­gyasztók körében, a dioxinos guargumitól rettegők azonban nincsenek könnyű helyzetben. Sokszor ugyanis minimum na­gyító kell ahhoz, hogy a termé­kek csomagolására nyomtatott mikroszkopikus betűhalmazból kiolvassuk az adott élelmiszer összetevőit. A parányi méret mellé rendszerint még az is hozzájön, hogy tucatnyi nyelv között kell megtalálnunk a ma­gyarszöveget. Érkeznek is rend­szeresen panaszok a fogyasztó- védőkhöz a hunyorítva is alig olvasható jelölések miatt. „semmilyen minimális betű­méretet nem ír elő a szabályo­zás, csupán a jól olvashatóság a követelmény” - tájékoztatta lapunkat Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség szóvivője. „egy csokipapíron jóval kisebb helyen kell elhelyezniük a gyár­tóknak a kötelező információ­kat, mint egy gyümölcslé dobo­zán. Ami pedig lehetetlen len­ne, ha mondjuk fél centimé­teres karakter alkalmazása len­ne az előírás” - tette hozzá. EZÉRT ha KICSI a rendelkezésre álló csomagolási felület, a szó­vivő szerint a gyártóknak arra kellene törekedniük, hogy kont- rasztos legyen a felirat. Azaz például fehér alapon fekete betűkkel szerepeltessék termé­kük összetevőit. NYILVÁNVALÓ AZONBAN, hogy OZ olvashatóság fogalma mást je­lent egy nyugdíjasnak, mint egy mesterlövésznek, hiszen a fo­gyasztók látásától is nagyban függ, hogy ki milyen típusú, színű és méretű betűkből össze­állított szövegen tud eligazodni. Konkrét paramétereket előíró szabályozást ezért is lenne nehéz hozni a kérdésben. Kathi Attila: jönnek a panaszok ÚGY TŰNIK AZONBAN, lassan a gyártók is kezdenek rájönni, hogy a fogyasztók igenis igény­lik az egyszerű, átlátható és egyértelmű megjelöléseket. A folyamatos élelmiszerbotrá- nyok, a nők körében örök slá­gernek számító fogyókúrák és az egészséges táplálkozás végett ugyanis egyre többüknek fontos, hogy pontosan megtud­ják, mi az, amit elfogyasztanak. nyolc nagy nemzetközi élelmi­szergyártó cég ennek jegyében egy önkéntes, új jelölési rend­szert vezetett be Magyarorszá­gon. Termékeik csomagolásán a jelenleginél teljesebb formá­ban tüntetik fel az adott élel­miszer vagy ital összetételére vonatkozó legfontosabb táp­anyag-információkat. A rendszer lényege: a csoma­goláson látható lesz a termék egy adagra vetített energia- (ki­lokalória) tartalma, hosszabb változatában az energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyisége, és az, hogy ezek a tápanyagok egy felnőtt napi szükségletének (azaz az úgy­nevezett Irányadó Napi Beviteli Értéknek, INBÉ) hány százalé­kát teszik ki. Az oldalt készítették: Bánky Bea, Bohunka Tünde, Farkas Károly, Németh Márk Hamarosan elkészülnek az első vizsgálati eredmé­nyek azokban a laborató­riumokban, amelyekben az Indiából importált guargumi-szállítmányo- kat elkezdték dioxinra tesztelni. Europress-összeállítás ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom