Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-24 / 171. szám

■ KOZELET Bemutatták az új európai alapszerződés tervezetét. A145 oldalas szöveget, amelynek alapelveiről júniusban egyeztek meg a tagországok, most jogászok szedik ízekre. Az EU soros elnöke, Jósé Sócrates portugál kormányfő azt re­méli: a szövegről már októberben Lisszabonban sikerül megegyezni. Eszköz nélkül nehéz lesz oltani Újabb feltételek az ápolónők elengedéséért A több száz líbiai gyerek megfertőzésével vádolt öt bolgár ápolónő és palesztin orvos elengedéséhez újabb feltételt szabott a líbiai kül­ügyminisztérium. Tripoli garanciákat kért az EU-tól, hogy tagállamai minden szinten rendezik kapcso­lataikat Líbiával. ORFK: törvényesen használt gumilövedékek az országos Rendőr-főkapi­tányság Budapesti Nyomozó Ügyészséghez elküldött megítélése szerint a gumi­lövedékek rendszerbe állítá­sa és alkalmazása az őszi zavargások idején az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelt. A Társaság a Sza­badságjogokért elnöke, Dénes Balázs július elején je­lentette be, hogy a rendőrség tavaly ősszel olyan fegyvere­ket használt, amelyek nem voltak rendszerbe állítva. Fidesz: korlátozott egészségügyi ellátás a Fidesz szerint a kormány koncepciója alapján a bete­gek korlátozottan férhetneko majd hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Varga Mihály, t— a párt alelnöke hangoztatta: több tb-járulékot kell majd fizetni, hiszen az egészség- biztosítási rendszer 2-3 szá­zalékos adminisztrációs költségszintje a magán- biztosítóknál 20-25 százalé­kosra nő. Varga Mihály: nő az adminisztráció erdőtűz Tegnapig félmilliárd forintba került a harmadfokú hőségriasztás Újra fellobbant a legnagyobb erdőtűz Budapesten még a cipő talpa is olva­dásnak indul a főváros XV. kerületében, a Páskomliget­ben, ahol vasárnap nyolc­van hektáron pusztított tűz. Mindenfelé égett rönkök, hamu, szürkeség és füst­szag. Kissé beljebb, az erdő­ben hajléktalanok egykori szállásának maradványai­ra akadunk, miközben nem messze tőlünk újból fel­csapnak a lángok. A száraz avaron, a tűleveleken gyor­san terjed a tűz, a fák is lángra kapnak. Hamaro­san megérkeznek a tűz­oltók, akiknek egyszer újra kell tölteni a víztartályt, míg végre sikerül megfékez­niük a lángokat. az EGYIK TŰZOLTÓ elmondja: már többször vissza kellett jönniük, de többnyire csak kisebb kigyulladások miatt. „Ilyen nagy erdőtűz még nem volt a fővárosban, teg­nap este is éjszakáig kint voltak a kollégák” - idézi fel. Bár a nagy veszély már elmúlt, amíg nem érkezik egy kiadós eső, addig számí­tani lehet további füzekre, szerencsére a környékbeli lakott területek, a benzin­kút és a gumigyár nincs veszélyben. a kerületi alpolgármes­tertől, Gyurcsánszky János­tól megtudjuk: a leégett terület nagy része magán- terület, de különleges kár­térítést igénylő, vagyoni károk nem születtek, mivel a tűzoltók megakadályoz­ták, hogy a tűz ipari terüle­tekre terjedjen. Az erdő egyébként építési terület­nek van kijelölve, lakópar­kot terveznek oda, így a ta­lajrendező, előkészítő munkálatokon kívül nem terveznek helyreállítást. A fővárosi Páskomligetben szerencsére sikerült eloltani a fel-fellobbanó lángokat. Kérdés, hogy négy-öt speciális kocsival bírnak-e valamennyi tűzzel. Eddig szerencséje volt az országnak, hogy könnyen megközelíthető helyekén csaptak fel a lángok. A tűz­oltók ugyanis mindössze 4-5 speciális erdó'tüzes jár­művel rendelkeznek. Vég Márton - Weszelovits Dániel „Az első becslések szerint eddig 488 millió forint többletköltsé­get okozott a nyolc napja tartó harmadfokú hőségriasztás. A legtöbb pluszkiadása várhatóan a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztériumnak, illetve a tűzoltó­ságoknak lesz” - jelentette be tegnap délelőtt Daróczi Dávid. A kormányszóvivő hozzátette: az összegek egyelőre becslésen alapulnak. Ekkor mégnem lehe­tett tudni, hogy délutánra or­szágszerte visszagyulladnak a vasárnap éjjelre eloltott erdőtü­zek. így a félmilliárd forintos többletköltség még garantáltan növekedni fog. „Avasárnapi ötszáz- után teg­nap mintegy kétszáz kisebb-na- gyobb szabadtéri tűzhöz kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. A Pest megyei Inárcsnál a szél továbbfújta a para­zsat, ezért ismét lángra kapott az er­dő az M5-ÖS autópá­lya két oldalán. A füst ezúttal nem za­varta a forgalmat” - mondta lapunknak Dobson Tibor. Az Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság szóvivő­je hozzátette: jelentős kiterjedé­sű erdőtűz volt a Bakonyalján és a Pilisben is. Emlékeztetett arra, hogy már egy hónapja tűzgyúj­tási tilalom van az országban, ennek ellenére többnyire sze­mét-, avar- és tarlóégetés okozta a tüzeket. Több esetnél nem zár­ható ki a szándékos gyújtogatás gyanúja sem. Az elmúlt tíz évben nem volt egyszerre ennyi erdőtűz az or­szágban. így joggal merülhet fel a kétely: a lakástüzekhez szo­kott tűzoltók vajon sikerrel bir­kózhatnak-e meg a kánikula miatt elszaporodott erdőtüzek­kel. „Az országban mindössze 4-5 da­rab speciális erdőtü­zes gépjárműről tu­dok. Ez valóban nem sok, de folya­matosak a beszerzé­sekre kiírt pályázatok” - mond­ta lapunknak Rajnai Zsolt. A Hi­vatásos Önkormányzati Tűzol­tóságok Országos Szövetségé­nek elnöke hozzátette: a jármű attól speciális, hogy terepjáró képessége jobb, mint a hagyo­mányos vonulós kocsiknak. így szükség esetén nehezebben megközelíthető helyekre is fel tud jutni. Ha a jövőben is a mostanihoz hasonló „erdőtüzes” nyarakra kell felkészülni, akkor jó tudni, hogy Magyarországon jelenleg mintegy nyolcezer hivatásos tűz­oltó van állományban. Ebből a létszámból ténylegesen 6500-an vesznek részt mentési munkák­ban, a többiek irodai munkát vé­geznek. A lánglovagok 112 tűz­oltóságon teljesítenek szolgála­tot, ebből 95-nek van vonulós egysége is. Tehát a napi 200-500 erdőtüzes esethez ennyi helyről érkezhet segítség. A helyzet július 1-je előtt még rosszabb volt, ugyanis akkor állt szolgálatba ötszáz új tűzoltó. így a tűzoltók heti munkaideje heti 54 óráról 48-ra csökkenhet jövő év végére. Ha minden az ígére­tek szerint alakul, akkor 2008- ban újabb félezer ember kikép­zése fejeződik be. Azt pedig döntse el mindenki maga, hogy a 2010-ig eszközfejlesztésre és laktanya-korszerűsítésre fel­használható 12 milliárd forint sok vagy kevés. ■ Egy hónapja tűzgyújtási tila­lom van, mégis sokszor égetés okoz tüzet. Elkezdheti munkáját az „ügynökbizottság” Felkérte a miniszterelnök az ál­lambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság tag­jait - jelentette be tegnap Daróczi Dávid kormányszóvivő. Kenedi János tudományos ku­tató csapata történészekből áll: Varga László 1991 és 1999 kö­zött a Fővárosi Levéltár igazga­tója volt, Ungváry Krisztián az 56-os Intézet munkatársa, Palasik Mária a Történeti Levél­tár tudományos kutatója, Reisz T. Csaba pedig az Országos Le­véltár általános főigazgató-he­lyettese. A bizottság tagja a Po­litikatörténeti Intézet tudomá­nyos tanácsadója és osztály- vezetője, Sipos Levente, vala­mint Ripp Zoltán is. „Függetlenségük garanciája eddigi munkásságuk - jelentet­te ki a kormányszóvivő -, töb­ben közülük más ügyekben is vállaltak kemény konfliktusokat a koalíciós pártokkal”. „C” típu­sú nemzetbiztonsági átvilágítá­suk után napokon belül elkezd­hetik azoknak a rendszerválto­zás előtti titkosszolgálati iratok­nak - köztük a Kádár-rendszer alatt készült jelentéseknek - a listázását, amelyek még nincse­nek az Állambiztonsági Szolgála­tok Történeti Levéltárában. Fel­adatuk továbbá, hogy javaslatot tegyenek: hogyan könnyíthetik meg az állambiztonsági iratok kutathatóságát, illetve az adatok­hoz való hozzáférést. ■ B. B. Kormánypárti győzelem a törököknél. 47 százalékkal a kormányzó, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyerte meg az előrehozott parlamenti választásokat Törökországban. A szavazást a sikertelen államfőválasztás miatt írták ki. Az ellenzék ugyanis attól tartott, hogy a kormányzat az iránihoz hasonló iszlám alapú rendszert akar bevezetni az országban. A választás napján kitört zavargásokban 17-en sérültek meg. OVB-döntés: népszavazás lehet a sziesztáról is Az Országos Választási Bizott­ság hétfői ülésén hitelesítette a szieszta bevezetéséről szóló or­szágos népszavazási kezdemé­nyezést. A testület döntése ér­telmében ugyancsak lehet referendum ar­ról, hogy a földterü­let megművelőjét il­lesse meg elővásár­lási jog termőföld vagy tanya vá­sárlása esetén, valamint arról is, hogy a helyi önkormányzatok dönthessenek egészségügyi közszolgáltató intézményeik, kórházaik működtetésének módjáról. A testület 37 kezde­ményezést tárgyalt, s csak hár­mat hitelesített. Az elutasított kérdések között szerepelt példá­ul, hogy az alkotmánybírák fize­tését a felére csökkentsék, és az is, hogy az államadósság 2009 után ne növekedhessen újabb ál­lami hitelekkel. Az OVB azzal sem értett egyet, ■ Az OVB tű állás- hogy népszavazás foglalást kér döntsön arról: ha a a sorrendről. miniszterelnök-jelölt hazudik, akkor leg­alább öt év szabadságvesztéssel büntessék. Az OVB az Alkotmánybíróság­hoz fordul, mert rosszul szabá­lyozottnak és jogbizonytalansá­got keltőnek tartja a törvény azon rendelkezéseit, amelyek leírják, hogy különböző időpontokban benyújtott kérdések hogyan vi­szonyulnak egymáshoz. ■ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom