Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-23 / 170. szám

2007. JULIUS 23., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 §&3L Császármetszés rendelésre a román Útépítők szülés A társadalom egyre kevésbé fogadja el a sérült gyereket Előznek a románok: jelen állás szerint Elek és Ottlaka (Graniceri) között hamarabb készül el a szilárd burkolat odaát, mint nálunk. A határkő­nél rozsdálló piros-fehér-zöld ■ Jelen állás szerint a magyar oldalon csak később készül el az útburkolat. sorompó másik oldalán a ro­mán munkások ugyanis ke­mény tempót diktálnak. Ottlakától a majdani, remény­beli átkelőig elkészült a kavi­csos útalap, s az ottani szakem­berek szerint egy, másfél hóna­pon belül meglesz a betonút is. Iosif Matula, a szomszédos Arad megyei tanács elnöke ép­pen ezért arra biztatta Pluhár László eleki polgármestert, hogy csapjanak a lovak közé. — Mindent megteszünk azért, hogy egy év múlva már nekünk se kelljen szégyenkez­nünk. Az engedélyes tervek hamarosan elkészülnek, s azon leszünk, hogy nemcsak út, hanem határátkelő is erősít­se a kapcsolatot az itt élő embe­rek között — fogalmazott Pluhár László. ■ Cs. Á. Tetőcsere,festés a békéscsabai Vöröskeresztnél A Vöröskereszt belső pályáza­tán 2,4 millió forintot nyert épületfelújításra a szervezet Békés megyei csoportja. — A megszerzett források mellett támogatóink nagylelkű hozzájárulása is kellett ahhoz, hogy megújulhasson békéscsa­bai székházunk - tájékoztatott Priskin János. A Vöröskereszt megyei igazgatója elmondta, a tetőcserétől kezdve a hőszigete­lésen át egészen a festésig min­den munkára találtak magán- vállalkozókat, akik segítenek az épület megszépítésében. — A beruházás, ha minden a tervek szerint alakul, nyár vé­gére fejeződik be. Igazán ráfért már az épületre a karbantartás, örülünk, hogy megújult kör­nyezetben fogadhatjuk majd vendégeinket. ■ M. P. M. Egyre több nő szül Békés megyében is császármet­széssel. Az orvosok azt állítják, csak akkor vág­nak, ha erre tényleg szükség van. Nem min­den anya látja ezt így. Fekete G. Kata Világszerte megnőtt a császár- metszések gyakorisága. Brazíli­ában minden második gyerek­nek nem kell keresztülvereked­nie magát a szülőcsatornán. Magyarországon minden ötö­diknek könnyítik meg a dolgát az orvosok, de akad olyan vá­ros, például Szeged, ahol a nők 45 százaléka császárral szül. Békéscsabán ez az arány csak 19-20 százalék. Egy békéscsabai származá­sú anya is azt tervezi, hogy műtéti úton hozza világra gyer­mekét Szegeden.- Nem értem, miért kell hős- ködni. A császármetszés idő­pontja programozható, a szülés maga nem jár fájdalommal és attól sem kell félnem, hogy a baba megsérül — mondta a 29 éves Rita. - Az egyik kolléga­nőm kizárólag természetes úton akart szülni, de semmi nem alakult jól. Nem tágult, a gyereket fogóval „szedték ki”. A terhesség ötödik hónapjában megbeszéltem a szegedi orvo­sommal, hogy majd császárral szeretném világra hozni a lá­nyomat. Abban is megállapod­tunk, melyik napon. A doktor már regényt is írhatna arról, hivatalosan miért kellett ne­kem és sok más nőnek császár­ral szülnöm. A békéscsabai Nagy Emese viszont kudarcként élte meg, amikor nem hozhatta világra gyermekét természetes úton. — Amikor azt mondta az or­vos, hogy a fiam nyaka köré te- keredett a köldökzsinór és az egészsége érdekében császá- rozni kell, összeomlottam. Úgy éreztem, nem vagyok igazi £ nő, mert még arra is ki ptt len vagyok, hogy egyedül világra hozzam a magza- i tóm. Második fiamat tér- ’ mészetes úton szültem M és akkor helyre állt a lel- \ ki békém. Azokat, akik ké- * rik a császárt, mindig lustá­nak éreztem. Minden ötödik babának nem kell keresztülverekednie magát a szülőcsatornán. (Felvételünk illusztráció.) Ez az egyik legkomolyabb hasi műtét, amely szövődményekkel járhat Dr. Boros Zol­tán: „Magyar- országon nem az anya dönt.”- Megrendelésre senki nem szülhet császármetszéssel - szögezte le dr. Boros Zoltán. A békéscsabai Réthy Pál kórház szülész-nőgyógyásza ki­fejtette: egy-egy országban, pél­dául Angliában választhatnak a nők, hogy hüvelyi úton vagy császármetszéssel szeretnék vi­lágra hozni a gyermeküket. Hazánkban nem az anya dönt és a szakmai kollégium sem szeretné, ha így lenne.- Békéscsabán a kilencvenes évek elején a gyerekek 8-10 százaléka született császár- metszéssel, az elmált években 19-20 százalék - mondta dr. Boros Zoltán. - Az arány való­színűleg azért emelkedett, mert a szakma és a társada­lom egyre kevésbé fogadja el a sérült gyerekeket. Egyesek sze­rint az on'osok egy része azért is támogatja jobban a csá­szármetszést, mint a hagyo­mányos szülést, mert ezért többet fizet a társadalombizto­sító. A finanszírozás valóban magasabb, de a kezelésre is jóval többet kell költeni, hi­szen ez az egyik legkomolyabb hasi műtét, ami szövődmé­nyekkel is járhat. JEGYZET FEKETE G. ■ KATA Ezt egy életen át kell vállalni ÉVEK ÓTA VITATKOZNAK a SZÜ- lők az interneten, hogy csá­szárral vagy természetes úton kell-e világra hozni a gyermeket. Az anyukák egy­mást oktatják (ki), néha irigységgel vegyes lenézéssel fogalmazzák meg a hüvelyi úton szült nők a műtétbe menekülőkről a véleményü­ket. Úgy beszélgetnek, mint­ha Magyarországon meg le­hetne választani, hogyan szüljünk. Hivatalosan ugyan­is nem lehet. Amikor azon­ban ez az apró akadály felve­tődik, a kismamák csak le­gyintenek, mondván, ebben az országban pénzzel min­dent el lehet intézni. Én ugyanakkor hiszem és remé­lem, hogy ez nem minden kórházban igaz. EGYRE KEVÉSBÉ FOGADJA EL a szakma és a társadalom a sérült gyerekeket — állítják a nőgyógyászok, akik éppen ezért nem kockáztatnak. Ha kell, azonnal szikéhez kap­nak. De itt nem csak az or­vosok aggodalmáról, a szomszédok és barátok saj­nálkozásáról van szó egy beteg gyerek láttán. Elsősor­ban a szülő és a csecsemő sínyli meg, ha rosszul ala­kul a szülés. egyszer egy beteg gyerekek szüleinek tartott fórumon megkérdezték a résztvevő­ket, ha tudták volna, hogy a fiuk vagy a lányuk így jön világra, vállalták volna-e a babát. Körülbelül tíz száza­lékuk nyújtotta fel a kezét, hogy igen. Tiszteltem őket, ahogy felnéztem azokra is, akik nem jelentkeztek. Ők ugyanis a véleményük elle­nére egész életen át nem adják fel azt a küzdelmet, amit egy testi vagy értelmi fogyatékos fiatal jelent a családban. Nem költöztetik intézetbe a magzatukat, egyedül kínlódnak vele éj­jel-nappal. És ezért cserébe havonta 21-35 ezer forintot kapnak ápolási díj címen. Én inkább alamizsnának nevezném az összeget. Félezren vonultak fel a szarvasi civil parádén A körösszögi civil találkozók történetében az idei év is tarto­gatott meglepetést. Szarvason minden eddiginél nagyobb ese­ményre készül­tek a szervezők. A kistérségi iro­davezető, Miha- leczné Kovács Mária a szombati nap végén elárulta, több mint 45 szervezet félezer résztvevő­je vonult fel a parádén.- Civil parádénk főpróbája volt szombaton reggel, melynek a gyomaendrődi Színfolt mazsorettcsoport táncosai ad­ták meg a lendületét. Nyitó programunkon ötszáz hélium­mal töltött lufit engedtünk az A kistérségi kezde­ményezés lehet, hogy jövőre régiós szintűre bővül. égbe, zászlókkal demonstrál­tuk, van értelme a civil összefo­gásnak. A vidám, színes felvo­nuláson és a nap többi prog­ramján is ve­lünk tartott Ma rc-An d re Salamin, Svájc magyarországi nagykövete. A fesztiválsátorban estig zajlott az amatőr művészeti csoportok fel­lépése. A Körösszögi kistérség díját a legcivilebb civileknek az idén is átadtuk. A szarvasi nagycsaládosok példaértékű munkája elvitatathatatlan, őket az Aranykor Nyugdíjas-egyesü­let, valamint a kishegyesi civil küldöttség követte. ■ Cs. I. Új gyermekparadicsom Békéscsabán fafaragók Minden évben különleges ajándékkal lepik meg a megyét Fa elemekből készült játszóte­ret avattak tegnap a békéscsa­bai református templom udva­rán. Az új gyermekparadicso­mot a tizenhete­dik megyeszék­helyi felnőtt és if­júsági népművé­szeti tábor fafara­gói készítették. Az egyhetes programsorozat szombaton ért véget.- Az elmúlt tizenöt évben mindig valamilyen figyelemre méltó alkotással leptük meg Bé­kés megyét. A hintából, libikó­kából, homokozóból és favárból álló játszótér tíz ember egyhetes megfeszített munkájának ered­ménye — mesélt a kezdeménye­A fa elemekből álló játszótér tíz ember egyhetes munkájá­nak eredménye. zésről Szél János etnográfus, a mű egyik megálmodója. Hozzá­tette, dr. Illés Károly ötletei alap­ján láttak munkához és az erdé­lyi Nagy József vezetésével való­sították meg az embert próbáló vállalkozást. — Ahogyan a Biblia is írja, a gyermek Isten ajándéka. Feladatunk, hogy mind testben, mind lélekben segítsük a fejlődésüket. Ez a ját­szótér gyermekeink testi kikap- § csolódásához nyújt segítséget - 1 köszönte meg a tábor résztve- | vőinek ajándékát Marti Miklós J Nándor megyeszékhelyi refor- I mátus lelkész. ■ M. R M. Az átadás után a gyermekek rögtön a birtokukba vették a játszóteret. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom