Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-11 / 160. szám

2007. JÚLIUS 11, SZERDA 7 a gyógyintézmény megszűné­sével zárja kapuit az Orszá­gos Pszichiátriai és Neuroló­gia Intézetben működő Tárt Kapu Galéria. A megnyitás óta több mint 15 ezren látták a tárlatot, amelynek célja az volt, hogy enyhítse a pszichi­átriai betegek társadalmi ki­rekesztettségét, bemutassa a művészetterápia eredményeit. Az alkotások további sorsa még bizonytalan, vagy a Ma- g}far Tudományos Akadémia közgyűjteményébe kerülnek, vagy a Semmelweis Egyetem új építésű galériájába. A pé­csi orvosegyetem és a Petőfi Irodalmi Múzeum is érdeklő­dött a gyűjtemény iránt. Önellenőrzés: 21 ezer adózó élt a lehetőséggel 2007 ELSŐ FÉLÉVÉBEN 101 milliárd forintnyi adókülön­bözetet tárt fel az APEH. • A tízezer meghirdetett va- gyonosodási vizsgálat beje­lentésekor, visszamenőlege­sen huszonegyezren végez­tek önellenőrzést, és 44 mil­liárd forintot utólag fizetnek meg. Nagyon sokan voltak minimálbérre bejelentve, akik idén 131 ezer forintra „legalizálták” jövedelmüket. Kirúgta az APEH az üzérkedő rendőrt az APEH fölmentette D. Zsig- mondot, akiről kiderült, az ügyészség már egy ideje hi­vatali befolyással való üzér­kedés miatt eljárást folytat. A volt rendőrtiszt az év ele­jétől dolgozott az adóhiva­talban osztályvezetőként. Megszűnik az ingyenes múzeumi belépő? A kulturális tárca esetleg megszüntetné az ingyenes belépőt az állami múzeu­mokba - jelentette ki teg­nap Bereczky Loránd, a nemzeti galéria főigazga­tója. A tárlatok három éve látogathatók ingyenesen, s ezért a költségvetésből jár kompenzáció. Almunia: összhang és a hiány kockázatai A MAGYAR kormány költség- vetésének összhangba kerü­lése az Európai Unió költ­ségvetési előírásaival 2009- re várható, mondta tegnap Joaquin Almunia, az Euró­pai Bizottság pénzügyi bizto­sa. De vannak kockázatok, például a költségvetési hi­ány nem a megfelelő ütem­ben csökken. Ez késleltethe­ti a kitűzött cél elérését. Almunia: 2009 már jobb lehet. Szeretik a magyar termékeket a magyarok Egyre népszerűbbek a hazai termékek, derült ki egy friss nemzetközi felmérésből. Hat ország lakosait vizsgálta meg a TGI vásárlási szokásaikról, s hogy milyen gyártmányt része­sítenek előnyben. A britekről és a németekről ki­derült, ők azok, akik a legke­vésbé vásárolnak hazai termé­ket. A csehek és a szlovákok kisebb mértékben, ellenben a lengyelek több mint fele előny­ben részesíti a hazai márkákat. Magyarország valahol a két véglet között áll: a vásárlók 23 százaléka lehetőleg mindig magyar terméket vásárol, 20 százaléka pedig törekszik rá. ■ P.Á. A Mól vezetői tegnap igyekeztek még a látszatát is elkerülni an­nak, hogy esetleg megijedtek volna az OMV felvásárlási szán­déka láttán. A vezérkar először állt a nyilvánosság elé egy tegna­pi sajtóbeszélgetésen, és diplo­matikus üzenetekkel hozta a nyilvánosság tudomására: halla­ni sem akar egy esetleges oszt­rák többségi tulajdonosról. Hernádi Zsolt elnök-vezérigaz­gató nem minősítette az OMV lé­péseit (az osztrák társaság tízről tizennyolc százalékra emelte tu­lajdonrészét a magyar multi­ban), de idézte Gyurcsány Fe­renc miniszterelnököt, aki ellen­séges kivásárlási szándékról be­szélt. Hernádi szerint a Mól jól van, partnerekre az egyes üzlet­ágakban szüksége van, de fúzió­ra egy hozzá hasonló karakterű cégre nincs. Hernádi ezzel Ve­res János pénzügyminiszter nyi­latkozatára is reagált. Veres va­sárnap a köztelevízióban úgy fo­galmazott: az osztrák felvásár­lást nem támogatja, de kölcsö­nös megegyezés alapján egy fú­ziót a két cég között nem zár ki. Pszichiátriai ápoltak táncelőadást tartottak tegnap az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet kápolnájában Vivaldi Négy évszak című darabjára ■ Sem a fúzió, sem a fel­vásárlás nem növelné a hatékonyságot a Mol-vezér szerint. Mosonyi György, a Mól vezér- igazgatója úgy fogalmazott, sem egy felvásárlás, sem egy fúzió nem növelné a két vállalat haté­konyságát, és nem szolgálná a versenyt, hiszen a régióban több piacon akár teljesen lefednék az olajijjkf ágait. A vállalat vezetői az 1999-ben elkezdett stratégia folytatása mellett tették le a voksot, és mint mondták, ez önállóan is le­hetséges. A konszolidációnak nevezett politika a szlovák Slovnaft, majd a horvát INA egy részének megvásárlásával tel­jesedett ki. Azt elismerte Hernádi és Mo­sonyi, hogy az OMV június 25-ei bejelentése az újabb nyolc száza­lék megszerzéséről meglepetés­ként érte őket, de mint mondták, a részvény-visszavásárlási akci­ót ettől függetlenül három nap­pal korábban döntötték el. A Mól vezetése a cég saját részvényei­nek visszavásárlásával és rész­vény-kölcsönadási akciókkal ér­te el, hogy szavazati súlya meg­maradjon. ■ Ú. M. A patinás Lipót már csak félgőzzel működik, év végére üres lesz az értékes ingatlan. Bánky Bea „Elvész az itt szervesen kiala­kult, szerteágazó, de integrált szellemi műhely, kárát látják a betegek, az orvosok és a többi gyógyító munkatárs, kárát látja a tudomány” -írja a Lipófbezá- rásával kapcsolatban Sólyom László köztársasági elnök levelé­ben, amelyet az Országos Pszi­chiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Tárt Kapu Galériájának tegnapi búcsúrendezvényén is­mertettek. Az államfő „érthetetlennek” nevezi az OPNI megszűnését. A szaktárca az OPNI 849 ágyából 622-t a Semmelweis Egyetem, az Országos Idegsebé­szeti Tudományos Intézet, hat fő­városi és a kistarcsai kórház kö­zött osztott fel, 227 ágyat meg­szüntetett. Átmenetileg 411 ágyon gondozzák a pszichiátriai, neurológiai betegeket, de a kö­vetkező hónapokban folyamato­san zajlik az épület kiürítése. A megszüntetés melletti egyik érv az volt, „luxus, hogy pszichi­Juscsenko: középpontban az energia és a gáz magyar-ukrán Feltárható lesz az elhurcolt magyar hadifoglyok, internáltak sorsa és nyughelye átriai betegek kószálnak Közép- Európa legértékesebb telkén”, amelyet egyesek 40 milliárd fo­rintra, mások a duplájára be­csülnek. „Nem kell melodrámázni” - mondja lapunknak Nagy Zoltán főigazgató, mikor azt firtatjuk, a művészetterápiás galériához ha­sonlóan elbúcsúznak-e a gyógy­intézmény épületétől, amely 139 évig a pszichiátria centruma volt. „Sokat harcoltűlrkit't’ftlélé- sért, amíg volt esély” - teszi hoz­zá. Nagy Zoltán hangsúlyozza: szerencsétlen megoldás, hogy a 700 ezer lakost ellátó OPNI ágyai kilenc kórházba kerülnek, így szétválik az aktív és a rehabilitá­ciós pszichiátriai ellátás. Az OPNI orvosai közül „meglepően kevesen” tudtak elhelyezkedni a befogadó intézményekben, a pszichiáterek egy része magán­praxisban vagy külföldön kere­sett munkát. A nemzetközi hírű szaktekin­tély, Rihmer Zoltán osztálya az utolsók egyike, amely még mű­ködik az épületben. „Valóban sok krónikus, illetve csak-ápo­lást igénylő beteg terhelte a pszfchtátrtat 'Trsztályokafr de ilyen mértékű kapacitáscsök­kentés azért is aggályos, mert nincsenek meg azok a szociális háttérintézmények, ahol a de- mens betegeket vagy akár a haj­léktalan skizofréneket ápolnák” - mondja. A 19 megépült lakóotthonban csupán kétszáz ember él, miköz­ben csak skizofréniában a lakos­ság egy százaléka, azaz százezer ember szenved. A fizetős ottho­nokban is éveket kell várni a fé­rőhelyekre. A professzor szerint már most túlzsúfoltak a pszichi­átriai osztályok. A kezelésre szo­ruló pszichiátriai betegek töre­dékét látja el a magyar intéz­ményrendszer, a depressziósok­nak ‘dSctíSf a harmadát kezelik, ami a korábbi évekhez képest már jó aránynak számít. Az uniós normák szerint 10 ezer ágynak kellene működnie, ehelyett mindössze 6500 kórhá­zi ágyon folyik szakellátás az or­szág mintegy 60 ellátóhelyén. A minisztérium azzal érvelt az OPNI megszüntetése mellett: a pszicho- és neurofarmakológia gyors fejlődése miatt ma már olyan betegeket is lehet egy-két tablettával kezelni, akiket né­hány évvel ezelőtt még intéz­ménybe fektettek volna. Ez Rih­mer professzor szerint igaz, de figyelembe kell venni, hogy nö­vekszik a mániás depresszióban és a szorongásos betegségekben szenvedők száma, valamint a drog- és alkohol által kiváltott pszichó­zisok is egyre gyakoribbak. Áldozatok listája A két országban elesett hábo­rús áldozatok azonosításáról, nyughelyük feltárásáról, emlé­kük megörökítéséről állapodott meg Juscsenkóval Sólyom Lász­ló államfő. Az ukrán elnök át­adta az Ukrajna területén el­hunyt hadifoglyok és internál­tak nyughelyét rögzítő anyago­kat. Segítségükkel lehetővé vá­lik az exhumálás és azonosí­tás. Juscsenko átadta az ’5áos forradalom után Ukrajna terü­letére hurcolt magyarok listáját is. Sólyom László kollégájának a Magyarországon eltemetett ukrán katonák 48 ezer nevet tartalmazó listáját nyújtotta át. Energetikai kérdésekben állapo­dott meg Sólyom László köztár­sasági elnök meghívására Ma­gyarországra érkezett Viktor luscsenko ukrán elnök és Gyur­csány Ferenc magyar kormány­fő - erről maguk a vezetők nyi­latkoztak tegnapi, parlamenti megbeszélésüket követően. Viktor Juscsenko azt közölte: Ukrajna kész a magyar-ukrán határ térségében nagy mennyi­ségű földgáz tárolására alkalmas területet biztosítani; Gyurcsány Ferenc azt jelentette be, megkez­dődtek az előkészületei egy uk­rán területen épülő, magyar igé­nyeket kiszolgáló, egymilliárd köbméter kapacitású földgáztá­roló építésének. A munka jelen­leg a szakértői fázisnál tart. A ma­gyar kormányfő azt mondta, to­vábbi két energetikai kérdésben egyeztettek: Magyarország ér­deklődik a húsz megawattnál ki­sebb kapacitású vízierőművek felső-tiszai létesítésével kapcso­latban; tárgyalásokat kezdtek egy magyar területen épülő gáz­erőmű ellátásáról és az ezt bizto­sító vezetékkapacitásról Is. A felek egyetértettek abban, hogy a két ország egymás fontos stratégiai partnere. Míg Gyurcsány Ferenc ma­gyar részről Ukrajna „újrafelfe­dezéséről” beszélt, addig Viktor Juscsenko azt hangoztatta: a két ország kapcsolatát újra meg kell tölteni tartalommal. ■ Tibay G. Juscsenko és Gyurcsány. Újrafelfedezés és új tartalmú kapcsolatok. A Mól hallani sem akar fúzióról és osztrák tulajdonosról A melodráma nem segít pszichiátria Sólyom szerint érthetetlen rombolás a Lipót bezárása / v

Next

/
Oldalképek
Tartalom