Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-02 / 152. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 2., HÉTFŐ Dévaványa nyert, így többet tehet a gyermekek egészségéért Háromszázötvenezer forintot nyert a dévaványai önkor- | mányzat a Tegyünk Egészsé­günk Színvonaláért Alapít­vány idei pályázatán. Az or­szágban összesen 21 általános iskola, Illetve települési önkor­mányzat részesült hasonló tá­mogatásban. ■ A fogyiprogram célja, hogy csök- kenjen a túlsúlyos emberek aránya. Csatári Teréziától, a helyi polgármesteri hivatal igazgatá­si irodájának vezetőjétől meg­tudtuk, hogy a pályázati forrás­hoz 125 ezer forint saját erőt hozzátéve egész évre szóló, komplex egészségnevelési programot valósítanak meg az óvodások és általános iskolá­sok körében. Január elejére fogyiprogramot hirdettek, melynek célja, hogy csökken­jen a túlsúlyos gyermekek és felnőttek aránya. ■ L. J. Elismerést kapott több Békés megyei APEH-munkatárs A köztisztviselők napja alkal­mából elismerésben részesült az APEH Dél-alföldi Regioná­lis Igazgatóságának több he­lyi munkatársa. Miniszteri el­■ A köztisztviselők napja alkalmából hagyomány a leg­jobbak kitüntetése. ismerő oklevelet kapott Nagyné Jónási Éva a forgalmi- érték-megállapítás és illeték­kiszabás területén végzett munkájáért. Miniszteri elis­merő emléklapot vehetett át Bácsi Erika a köztartozások visszatartásával kapcsolatos feladatok ellátása során nyúj­tott tevékenységéért. A Bezerédj-díj ezüst fokozatát ítélték nyugállományba vo­nulása alkalmából Cseresz­nyés Lászlónénak, aki a ki­utalás előtti áfavizsgálatok és a belső ellenőrzés területén dolgozott. ■ P. R. Nincs gyógyír a bajaikra termesztés Kereslet van, de egyre kevésbé éri meg dolgozni érte Hunya Ince és családja június-júliusban kora reggeltől késő estig dolgozik a földeken. Felvételünkön kombájnos kakukkfűmorzsolás látható. Egyre többen rokonszen­veznek a természetes gyógymódokkal, kereslet tehát van a gyógynövé­nyek, gyógyhatású készít­mények iránt, ám a hazai termelőknek, feldolgozók­nak, forgalmazóknak egy­re kevésbé éri meg... Magyar Mária A kondorosi Hunya Ince 30 éve foglalkozik gyógynövények ter­melésével. Felesége, két lánya és veje számára jelent megélhetési forrást az a több mint 40 hektár­nyi földterület, amelyen külön­böző gyógynövénykultúrákat (kakukkfű, izsóp, levendula) ho­nosított meg. Mivel a gyógynö­vények betakarításának a két legerősebb hónapja a június és a július, csak este nyolc után ta­láltuk otthon. Mint mondta, a család és a szezonban al­kalmazott „kisköny veseik” hajnali fél öt óta dolgoznak kinn a földeken. — Mi a gyógynö­vény-termesztésre építettük fel az éle­tünket, mégis folyton azt érezzük, abba kellene hagynunk, mert belerok­kanunk — mesélte nem túl derűlátóan a házigazda. - Az utóbbi két évünk nem sikerült valami jól. Az idén a sok eső mi­att rohadni kezdett a kakukkfű, tavaly meg a belvíz okozott ká­rokat. De még mindig ez a legki­sebb gondunk. Azzal is megküz- dünk, ha valamelyik növényre éppen nincs kereslet. Elraktá­rozzuk, és akkor adjuk, ha ve­szik. Állami támogatásért sem tartjuk a markunkat (nekünk nem jár nemzeti kiegészítő tá­mogatás), csak annyit várnánk az ország vezetőitől, becsülnék meg azokat a családokat, akik maguknak teremtenek munka- lehetőséget. Jó lenne, ha segíte­nék a piacra jutásunkat, vagy Európában jobban képviselnék a magyar érdekeket. Itt van pél­dául a bíbor kasvirág. Magyar- országon megtermeljük, Német­országban feldolgozzák, és sok­sok kereskedő kezén át, mint il­■ A gyógynövények­ből élők az ország mostohagyermekei­nek érzik magukat. lóolaj, visszakerül hazánkba. Jó drágán hozzá is juthatunk. Mi­ért nem támogatják az itthoni feldolgozást? Hasonló gondokról számolt be Patkós Tibor is, aki feldolgo­zóüzemet működtet Tiszaföld- váron és Dévaványán. A cég ügyvezető tulajdonosa 64 gyűj­Korlátozott lehetőséggel, de még a piacon Krajcsó Lászlóné a legelső volt Békés­csabán, aki nagy- és kiskeresked& ként a A gyógynövé- \ nyék for- galmazá- sóval Krajcsó izlóné hiszi: „Szükség lesz a ! szakboltokra.” J ______________ ke zdett foglalkozni. Mára a három megye, három bolt, öt alkalmazott egyetlen kisbolt­tá zsugorodott. A multinaci­onális cégek megjelenése visszaszorította a lehetősége­iket. Abban bízik, hogy szak­mai tanácsai alapján rá is szükség lesz a piacon, hi­szen ő nem csak eladni tud, de gyógyszertári szakasz- szisztensként minden ter­mékre szakszerű felvilágosí­tással is szolgál. tővel, illetve felvásárlóteleppel áll kapcsolatban, közöttük több Békés megyeivel is. Mint mond­ta, egyre kevesebben gyűjtik a vadon termő gyógynövényeket, mert a legújabb szabályozás szerint, aki segélyt kap az ál­lamtól, nem lehet más jövede­lemforrása. Korábbi gyűjtőik közül sokan (például a kisebb­ségiek) vannak ebben a helyzet­ben. A másik nagy probléma az, hogy' Magyarországon drága a gyógynövényék előállítása, így a feldolgozó (de a forgalmazó is) gyakran nyúl 'áz olcsóbb külföl­di felé. Lengyelországban példá­ul az állam támogatja a gyógy­növénytermesztést. Olcsóbb a távol-keleti gyógynövény is, mert ott más a klíma, és a szárí­tási költségen nagyon sokat meg lehet spórolni. Míg Ma­gyarországon az energiaárak többszörösére nettek az utóbbi években, addig a gyógynövény­piac árai alig mozdultak. A fel­dolgozó számára az is lassítja a piaci forgás sebességét, hogy hazánkban csak a kis kapaci­tással működő budakalászi Gyógy növénykutató Intézet ad­hat engedélyt a forgalomba ho­zásra, így sokszor hetekig rak­táron áll a gyógynövény, miköz­ben a termelőt ki kell fizetni. A felvett hitelek miatt talán a ban­kok járnak a legjobban. Útépítés mellett iskolabuszt is szeretnének Medgyesegyházán Medgyesegyháza már több te­rületen lekörözött jó néhány vá­rosi ranggal rendelkező telepü­lést. Tennivaló azonban akad még bőven. Erről árulkodik a település 2010-ig szóló társadal­mi-gazdasági programja, amely a kistérséget is érinti. Az utak ■ Medgyesegyháza programja megal­kotásakor a kistér­ségre is figyelt. fejlesztése központi szerepet kapott. Közelebb kerülnének a megyeszékhelyhez, ha meg­épülne a Medgyesegyháza- Pusztaottlaka-Újkígyós- Békéscsaba közút. Ugyancsak fontos lenne az öszszekötő út megépítése a Medgyesegy- háza-Kunágota-Battonya sza­kaszon. A program a belterületi utak, járdák építését, felújítását is tartalmazza. Az oktatási centralizáció miatt megnöve­kedett az iskola tanteremigé­nye, iskolabuszra is szükség van. A jelenleg kihasználatlan ipari, szolgáltató épületek reha­bilitációja révén munkahelyte­remtő beruházásokat támogat­na az önkormányzat. Az intéz­mények energiatakarékos áram- és gázellátása, az épüle­tek hőszigetelése is megoldásra váró feladat. ■ K. E. Lépésszámlálóval a természetben A kihívás napi siker (országos első hely) után most újabb, a városlakók egészséges élet­módját szolgáló eredményt ■ Év végéig tizenöt al­kalommal szervez­nek gyaloglónapot a város lakóinak. könyvelhetnek el a dévaványa- iak. Az Általános Művelődési Központ huszonöt lépésszámlá­ló készüléket nyert a Mozdulj Magyarország! 10 000 lépés programban. Vállalták, hogy év végéig tizenöt alkalommal szer­veznek gyaloglónapot különbö­ző korosztályok számára. A szombat délutáni gyaloglások alkalmával a környék neveze­tességeit látogatják meg. ■ L. J. Az elekiek nemhiába hallatták a hangjukat Nem volt hiábavaló az elekiek többszöri erőfeszítése a telepü­lésen átvezető út felújítása ügyében, a tragikus állapotú szakasz tervezé­se már megkez­dődött. Azt koráb­ban Virág Mi­hály, a Magyar Közút Kht. me­gyei igazgatója is elmondta la­punknak, hogy a Gyulától Battonyáig vezető út legkritiku­sabb szakasza Elek belterüle­tén át húzódik. A szakember akkor úgy fogalmazott, hogy igyekeznek mihamarabb meg­oldást találni az ott élők problé­máira, amit az elekiek egyfajta ígéretként is vehettek. Pluhár László, Elek polgár- mestere arról számolt be, hogy a várost érintő négy szakasz közül a belterületi rész ki­emelt szegélyt kap, több parko­ló lesz a város­ban. Mindezen túl fél méterrel megnő az út szé­lessége, valamint minden ka­pubejárónál a járdáig készítik el a burkolatot. A település ve­zetője kitért a romániai Ottlaka felé vezető - egyelőre — földútra Is. A tervek szerint itt 6 és fél méter széles utat lé­tesítenek a város határától, de kiszélesítik a meglévő belterü­leti szakaszt is. ■ Cs. Á. ■ Minden kapube­járónál a járdáig készítik el a bur­kolatot Eleken. Újra borral vigadnak a Békés megyeiek kóstoló A hazai termékek reklámja gyenge, külföldön nem ismerik az italokat A borgasztronómia szerelmesei randevúztak pénteken Békés­csabán, a Munkácsy Mihály Em­lékház udvarán. A kóstolóval egybekötött bemu­tatón a híres egri borász, Gál Tibor nedűit ízlelhették meg a látogatók.- A rendezvény fő célja a borkultúra elterjesztése a megyében. A térségben köztu­dottan nincs bortermő vidék, és világviszonylatban sem nagy borfogyasztó nemzet a magyar, az itt élők körében mégis egyre népszerűbbek a minőségi termé­kek. Már nemcsak az idősebb korosztály fogyasztja a jó évjára­tú borokat, hanem a fiatalok is ­beszélt tapasztalatairól Pap Pé­ter, a találkozó főszervezője.- A magyar borok felveszik a versenyt a világ más tájain ter­mett társaikkal. Az egyedüli problémát az je­lenti a piacon, hogy a hazai ter­mékek reklámja gyenge, külföldön gyakran nem ismerik italainkat. Emel­lett a termelők összefogására is szükség lenne, közösen sokkal _ markánsabban lehetne terjesz- | teni a magyar borok jó hírét — = hangsúlyozta ifj. Gál Tibor, a í Gál pincészet megyeszékhelyre í látogató képviselője. ■ M. P. M. = TOVÁBBI FOTÓK: BEOL.HU ■ A magyar borok felveszik a ver­senyt a világ más tájainak italaival. Ifjabb Gál Tibor (jobbról) Pap Péter meghívására érkezett Békéscsabára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom