Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2007-06-15 / 138. szám
7 2007. JÚNIUS 15., PÉNTEK GAZDASÁG A légkondicionálók terjedése és az egyre forróbb idő miatt nyáron is minden korábbinál nagyobb áramfogyasztással számolnak a szakemberek Míívita a nyári áramkrízis? energia A nagy fogyasztás miatt halasztani kell a karbantartást Költségvetési hivatalt alapítanának a liberálisok Egyszerűbb adórendszer, a feketegazdaság és adóelkerülés visz- szaszorítása, a foglalkoztatást és a versenyképességet előtérbe helyező szerkezeti átalakítások - ezeket tekinti stratégiai irányoknak a koalíciós tárgyalásokra a Liberális Gazdasági Tanács az adórendszer átalakításával kapcsolatban. Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ elnöke a testület ülését követően arról is beszélt: támogatják egy költség- vetési hivatal felállítását, hogy egy független, valódi ellenőrzési jogosítványokkal rendelkező intézmény alakuljon ki. Kóka kérdésre közölte: megindítja a szükséges jogi eljárásokat, sajtópereket a számlaügyben. Korábban a Manager Magazin arról írt, hogy egy magas rangú politikus egy étteremben számla nélkül, zsebbe próbált fizetni - később ezzel az értesüléssel a liberális minisztert hozták hírbe. ■ Z. M. Fidesz: jé pénzért megvette a szakszervezetek vezetőit a MÁV A Fidesz azt követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a, MÁV és a reprezentatív szakszervezetek közötti titkos megállapodásokat, amelyekkel „megveszik” az érdekképviseleti vezetők hallgatását. Ezt(Kontur Pályáz ellenzéki párt munkástagozatanak vezetője közölte. Az ellenzéki politikus hozzátette: miközben a vasút évről évre hatalmas veszteségeket termel, szárnyvonalakat zárnak be, és 11 ezer embert bocsátottak el, „sokszázezres fizetéssel akarják megvenni a szak- szervezeti vezetők hallgatását”. A Magyar Hírlap szerdán írt arról, hogy titkos megállapodást kötött a MÁV Zrt. és három reprezentatív vasutas szakszervezet, amely szerint két szakszervezetnél 30 vezető havi 700 ezer forintjövedelemben részesül. A MÁV illetékesei azt mondták: a vezetők javadalmazása a MÁV- nál a humánpolitikai csoporthoz tartozó főosztályvezetők alapbéréhez igazodik, és nyilvános megállapodások szabják meg. ■ Z. M. A légkondicionálók terjedése miatt nyári áramkrízis fenyegethet, ha a villamosenergia-rendszer nem alkalmazkodik a megváltozott fogyasztási szokásokhoz. Vég Márton „A magyar villamosenergiar rendszer biztonságos. Idén iwáron legfeljebb csak úgy lehetne áramkrízis, ha a rendszerből hirtelen eltűnne körülbelül háromezer megawatt kapacitás” - mondta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor hozzátette: az igaz, hogy az egyre szaporodó kereskedelmi központok, valamint a módosabb családok lakásait hűtő klímaberendezések miatt egyre inkább növekszik az energiaigény. Hegedűs szerint azonban elvileg még bőven kell lennie tartaléknak, hiszen a beépített áramtermelő kapacitás mintegy nyolcezer megawatt (MW), egy kánikulai nyári napon pedig mindössze mintegy 5500 MW az ország áramszükséglete. A klíma- berendezések miatt pedig csak 60 MW-tal nőnek az igények évente, ami egy nagyközség fogyasztásának felel meg. A klímakatasztrófa vízióját szerdán a Magyar Villamosener- gia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) vázolta fel, mondván, egyre csökken a téli és a nyári napok legnagyobb teljesítménye között a különbség. A növekvő megawattéhségre pedig a tartalék^ bővítésével kell felkészülnie, a ,)j|ndszernek, különben megismétlődhet az a májusi eset, amikor egy órára lakossági korlátozást is el kellett rendelni. „A nyár a karbantartások időszaka is, mert sok olyan munka van az erőművekben és a hálózaton, ami télen nem végezhető el. Ráadásul a tartalékokat csökkenti, hogy megnőtt Magyarországról a délszláv térségbe irányuló áramexport” - áll a Mavir intézkedési tervében. Vinkovits András Mavir-elnök szerint egyre inkább érezni azt, hogy kevés a napon belüli fogyasztásváltozás követését segítő, jól szabályozható erőmű. „Nagyon nehéz pontosan meghatározni a klímaberendezések által okozott fogyasztásnövekményt. Az elmúlt évek alapján megállapítható, hogy a nyári terhelés tendenciaszerűen növekszik, de erre alapozva kár megkongatni a vészharangokat” - mondta lapunknak Grabner Péter. A Magyar Energia Hivatal villamosenergia-engedélyezési és felügyeleti osztályának vezetője hozzátette, hogy vannak napok, amikor a szükségesnél több, gyakrabban kevesebb tartalék van a rendszerben. Egy biztos: a Mavir felhatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy az esetleges átmeneti hiányokat pótolja Magyarországról vagy külföldről. Míg a gazdasági tárca annak törvénybe iktatásán gondolkodik, hogy üzemzavar esetén tilos légyen áramot exportálni. Ezt viszpnt elsősorban a Magyar Villamos Művek (MVM) nem tartaná célravezetőnek, főképp talán diplomáciai okokból. Lehetséges ugyanakkor, hogy a nyári áramkrízisről szóló nézetkülönbség mindössze álvita, amely az érdekeltek pozícióinak védelmét szolgálja. Tudni kell ugyanis, hogy a kormány már benyújtotta a parlamentnek a hatósági árazást megszüntető új törvényt. Viszont elhalasztotta az MVM és az erőművek közötti, hosszú távú áramvásárlási szerződésekre vonatkozó döntést, fenntartva ezzel a domináns pozíciót. Az pedig privatizációs szándékot tükröz, hogy a Magyar Villamos Művekben 100 százalékosról 75 százalék alattira csökkentenék az állami részesedést. Egyre drágább lesz a cukorbetegség A cukorbetegség „drámai” terjedése egyre nagyobb anyagi terhet ró a fejlett és fejlődő gazdaságokra egyaránt - áll az Economist Intelligence Unit (EIU) Londonban kiadott, új felmérésében. Az előrejelzés szerint Európában az idei 53 millióról 2025-ig 64 millióra nő a cukorbetegek száma. A Magyar Diabétesz Társaság félmillióra teszi a cukorbetegek számát hazánkban. Kormánybiztost kaphat a parlagfű A GAZDASÁGI TERÜLETEK i parlagfű-mentesítését, kor- í mánybiztos kinevezését, | közmunkaprogram indítá- | sát kezdeményezték a pártok az allergén gyomnövény elleni hatékonyabb küzdelem érdekében Budapesten. Parlagfű-mentesítésre köteleznék a mezőgazdasági földhasználókat, akik európai uniós, területalapú támogatást kapnak. Négy százalékkal több jut a a településeknek idén az elmúlt évinél 4 százalékkal több, összesen 3100 milliárd forint bevétellel gazdálkodhatnak az ön- kormányzatok - mondta Újhelyi István. Az önkormányzati és területfejlesztési tárca államtitkára elmondta: ez évben a központi költségvetésből 1349 milliárd forint jut a településeknek. Szita Károly desz) úgy reagált: a települések még soha nem voltak ennyire kiszolgáltatott helyzetben. Szita kiszolgáltatottságot említ Egyelőre kevés a szélerőmű Magyaroszágon „szélerőműből Magyarországon már 40 darab működik, összesen 61,675 megawatt kapacitással” - mondta Tóth Péter. A Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) elnöke hozzátette: szélkerekek az ország 17 pontján forognak, koncentráltan a legtöbb eg)' 12 turbinás szélerőműparkban, az ország észak-nyugati csücskében, Levél település mellett Az elnök összehasonlító adatként említette, hog)' az országban 2005 végén még csak 17 megawatt beépített kapacitást tartottak számon, és az tavaly szeptember közepén sem érte el a 37-et. Gyurcsány: nem lesz sokkterápia a biztosítási reform egészségbiztosítás Kisebbségi magántulajdont engedne a regionális pénztárakban az MSZP elnöke Az állam többsége maradna „Egy biztosító, több pénztár” - így foglalta össze a nyolcoldalas dokumentumnál is tömörebben Gyurcsány Ferenc saját, pártja felhatalmazására kidolgozott kompromisszumos megoldását a biztosítói modellváltással kapcsolatban. Az MSZP elnöke a koalíción belül is feszültséget okozó egészségbiztosítási reformban hosszú átmenetet javasol, mivel - mint mondta -: „nincs tapasztalatunk arról, hogy az üzleti befektetők hogyan viselkednének többségi tulajdonosként”. „Ha akarnánk sem tudnánk eltitkolni, hogy alig-alig lehetett volna egymástól távolabb a két koalíciós párt eredeti elképzelése” - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: a legpiacosabb megoldásként számon tartott, holland modellt preferáló liberálisok javára engednek annyiban, hogy helyt adnak a versenynek a társadalombiztosításon belül, A LIBERÁLIS PÁRT SZERINT határozott előrelépés, hogy a miniszterelnök által jegyzett szocialista egészségbiztosítási modell a szolidaritás mellett már tartalmazza a szolgáltatók és biztosítók közötti verseny, illetve a magántőke szerepvállalásának lehetőségét. Kóka János pártelde csak „csillapított” módon. Azaz az alapellátás finanszírozásába is beengednék a magánbiztosítókat, viszont szigorúan csak kisebbségi tulajdont szerezhetnének, mivel az az üzleti életből ismert, hogy „kellő kontroll alatt nők úgy fogalmazott: „örülök, hogy a kormányátalakítás után egy évvel a szocialista párt letette egészségügyi programját, még ha ez elsősorban politikai dokumentum is, hiszen szakmai részletekben nyilvánvalóan nem tudtak menni”. javítják a szolgáltatást”. Hozzátette: nem szabad megengedni, hogy a biztosítók árukapcsolás céljából jussanak hozzá az ügyfelek adataihoz. Az MSZP azt várja az SZDSZ-től: „fogadják el, hogy a biztonságos átmenet érdekében a verseny szabályozottan, hosszabb átmenettel induljon el” - jelentette ki Gyurcsány. „Az egészségügy ugyan terápiára szorul, de sokkterápia nem kell” - tette hozzá. A második kikötés: „nincsen többségi magántulajdon, amíg kellő szabályozási tapasztalatot nem szerzünk”. Gyurcsány elképzelése szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hét regionális pénztára szervezné a beteg- utakat, és ezekben a pénztárakban vásárolhatnának legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt a biztosítótársaságok. Ezután lehetővé tennék, hogy más régiók biztosítottjainak is tehessenek ajánlatot. Egy pécsi beteg szegedi biztosítóval is köthetne szerződést, ami nem azt jelenti, hogy csak az alföldi városban jutna hozzá az egészségügyi ellátáshoz. A miniszterelnök szerint a magáncégek „szerény, de azért még elfogadható hasznot” a kiegészítő egészségügyi csomagokkal szerezhetnek, vagy úgy, ha a járulékokból képzett fejkvótából takarékosan szervezik meg a betegutakat. ■ B. B. SZDSZ: határozott előrelépés az új javaslat ti I
