Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2007-06-14 / 137. szám
3 2007. JÚNIUS 14., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Postai piacnyitás: a felkészülést hosszabbítsák meg 2012-ig az Unióban Az Európai Unió Régiók Bizottsága a napokban Brüsszelben a közösségi postai szolgáltatásokról tárgyalt. Az EU-s irányelv szerint a postai liberalizációnak 2009-ig meg kell történnie. A plenáris ülésen Varga Zoltán országgyűlési képviselő, a régiók bizottságának ■ A piaci versenyre fel kell készülni, a kevésbé vonzó régiók se szenvedjenek hátrányt. 2010-ig mandátummal rendelkező tagja kezdeményezte, hogy ezt a folyamatot hosz- szabbítsák meg 2012-ig.- Magyarországon és más országokban is monopolhelyzetben vannak a szolgáltatók. Jelenleg sincs pontosan meghatározva az egyetemes postai szolgáltatások köre. Ha a piac megnyílik, szükséges volna, hogy a résztvevők felkészülhessenek. Azzal valamennyi magyar bizottsági tag egyetértett, hogy az elmaradott régiók nem szenvedhetnek hátrányt. A bizottsági álláspont visszhangjából érződött, hogy a döntéshozóknak elfogadható a javaslat - nyilatkozta Varga Zoltán. ■ Cs. I. A baloldali párt reformokkal segíti az ország esélyeit A kormány 13 millió forintot biztosít a megújuló belváros egyes utcaszakaszainak rendbetételére, hogy hiánytalan lehessen az összkép az átadásra - jelentette be tegnap Gyulán Tóth Sándor választókerületi elnök. A város, Békés megye, az ország versenyhelyzetben van, az esélyeket szeretné növelni a baloldali párt — fejtette ki Juhász Ferenc, az MSZP al- elnöke és Veress József, a párt megyei elnöke. Ma Magyarországon olyan hangulat alakult ki, amely azonosítja a reformokat az elvonásokkal. Ha nem alakul ki hatékonyan működő egészségügy, tíz év múlva elvitte volna az állam összbevételét -jelezte többek között Juhász Ferenc. ■ Sz. M. Csuklós helyett szóló jár volán Változhat a menetrend Orosháza, Mezőkovácsháza térségében Békés megyében még sokan választják a buszozást, a Körös Volán Zrt.-nél az utasszámcsökkenés kisebb mértékű, mint az ország más társaságainál. Országszerte egyre kedvezőtlenebb a Volán-társaságok gazdasági helyzete. A legtöbb vállalat járatritkítással, járatmegszüntetéssel, létszámleépítésekkel igyekszik orvosolni az utasszámcsökkenés okozta problémákat. Molnár Pál Márton- A Körös Volán Zrt. által ellátott menetrend szerinti autóbusz-közlekedés területén 2000-től kismértékben, de folyamatosan csökkent az utasszám. A visszaesés az idén felerősödött, és ebben az évtizedben tapasztalható összes utas- számfogyás várhatóan eléri a 10 százalékot - vázolta a jelenlegi állapotokat Szarvas Péter. A Körös Volán Zrt. vezérigazgatója hozzátette, a közösségi közlekedés háttérbe szorulása a Békés megyei társaságnál kisebb mértékű, mint a legtöbb Volánnál. Az utasok számának esésével arányosan csökkent a helyi és helyközi járatok kihasználtsága.- Zsúfolt járatokkal ma már ritkábban találkozhat az utas. Tervezetten csökkentettük és csökkentjük a kibocsátott futásteljesítményt 2006-2007-ben, és több esetben szólóbuszt közlekedtetünk csuklós helyett. Ezt mindig az adott járat, vonal utas- forgalmának felmérése előzte meg — hangsúlyozta a vezető. Legutóbb 2007. május elsejétől vezettek be menetrend-módosítást. A változás elsősorban a Békéscsaba, Gyula, Szarvas környéki forgalmat befolyásolta. A következő nagyobb átalakítás szeptember elsejétől várható, amely Orosháza és Mezőkovácsháza térségét érintené. — A Körös Volán Zrt. gazdálkodását az utazási kedvezmény- rendszer megváltoztatása, illetve az árkiegészítési mértékek alakulása érintette a legérzékenyebben. Ezek a hatások éves szinten 100 millió forintot meghaladó kiesést okoznak. Ezzel párhuzamosan évek óta folyamatosan csökken a dolgozói létszám is. Eddig főleg az adminisztrációs területen foglalkoztatottaktól vált meg a társaság — fogalmazott Szarvas Péter. Nyugdíjazással nem tudták megoldani a csökkentést- Főleg a meggondolatlan kormányzati intézkedések hatására az idei év volt az első olyan esztendő a Körös Volán Zrt.-nél, amikor nyugdíjazásokkal nem tudta megoldani a társaság a létszámcsökkentést. Tizenhat dolgozót rendkívüli felmondással küldtek el, míg huszonnégyen élhettek az előrehozott nyugdíj lehetőségével. Nem értünk eg\’et a döntésekkel, és minden lehetséges fórumon tiltakozunk - nyilatkozott a létszámleépítésekről Zsibrita Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszen'ezet Békés meg}’ei szerzetének elnöke. Perjési Klára nem mond le mandátumáról feszültség Tegnap óta gyászlobogók, plakátok a sarkadi intézményeken- Sem erkölcsi, sem jogi indítékát nem látom, miért kellene lemondanom — mondta dr. Perjési Klára országgyűlési képviselő, Gyula polgármestere a keddi sarkadi testületi álláspontra. Eszerint le kell mondania a képviselőnek mert megszavazta, hogy a Gyulai kistérségnek része legyen a Sarkadi. Dr. Perjési Klára szerint egy kistérség akkor tud fejlődni, ha van megfelelő vonzásterülete, körzetközpontja. Amikor értesült róla, hogy az MSZP megyei képviselői milyen indítványt készítenek elő, tudta, politikai hullámot vethet, ami ellene irányul. Mindeközben tartotta magát rendkívüli ülésén hozott döntéséhez Sarkad testületé: fekete zászlókkal tiltakozik az önálló Sarkadi kistérség megszüntetése ellen. Tegnap délután a köz- intézmények egy részén már valóban gyászlobogók, s transzparensek hirdették: „Ez a bölcsőde/iskola (épület) a gyur- csányi megszorító intézkedések miatt került bezárásra. (2007) Sarkad Város Önkormányzata." A Budapesten tartózkodó Tóth Imre polgármester tüntetéseket helyezett kilátásba Gyulán és Sarkadon. ■ B. I.-Sz. M. JEGYZET POCSAJI RICHARD Drukkoljunk a kagylóknak! tegnap délutánig azt hittem, hogy hülyéskedik a telekszomszéd, aki még vasárnap azt mondta, azért pusztultak el a kagylók a holtágban, mert elöregedtek. Amikor azonban elolvastam kollégám cikkét, rá kellett döbbenem, hogy igaza volt: a túlszaporodás és a nagy hőség vezetett a kagylók halálához. Ismét bebizonyosodott, hogy nem szabad lebecsülni a sokat látott természetbarátokat, a tapasztalat nagy úr e tekintetben is. A hétvégén egyébként az átlagosnál kevesebben voltak a Körös holtágainál, hogy ez a kagylópusztulás vagy más miatt volt, nem tudom. Néhányan fittyet hánytak a tetemekre, az irdatlan bűzre, s ugyanúgy fürödtek vagy lógatták a pecabotot, mint máskor. örvendetes, hogy a Köröst Európa egyik legtisztább folyójaként tartják számon. Erre utal a szakértő szerint a mostani probléma is, hiszen ha nem így lenne, akkor már régen nem élnének a vízben kagylók. Jó lenne, ha ez a pozitív kép a jövőben is megmaradna, hiszen ez az, amire építeni lehet, amivel turistákat lehet idecsábítani. Egy tiszta vizű folyó a maga elágazásaival, holtágaival olyan kincs, amit kár lenne veszni hagyni. Szerencsére már vannak pozitív lépések: épülnek kikötők, készülnek turisztikai tervek. szintén örömteli, hogy ezekben a napokban az Élővíz-csatorna békéscsabai szakaszán rendre találkozhatunk fiatalokkal, akik messziről hallhatóan vidáman eveznek a vizen. Egyetértek az ötletgazda turisztikai vállalkozóval abban, hogy a Körösök völgyében minden adott a vízi sportokhoz. Adjunk esélyt magunknak és a turistáknak azzal, hogy ezeket nem hagyjuk veszni. A Nagy I nf óvadászat A Békés Megyei Hírlap és a BeoLhu közös játéka. KERESSE A BEOLON, KÜLDJE BE A HÍRLAPNAK ÉS OTT LEHET A LEGFONTOSABB NYÁRI ESEMÉNYEKEN. A heti megfejtéseket csak a pénteki lapunkban megjelent nyereményszelvényen tudjuk elfogadni! Az öreg kagylók nem bírták a nagy meleget károk A Peresi-holtágon halászták le a legtöbb tetemet, a pusztulás megállt a vizeken A Körös holtágainak többségét az 1855-95 közötti folyamszabályozás óta nem kotorták. Az iszapréteg helyenként több méteres. Az amúri kagylók pusztulása azonban valószínűleg nem ezzel függ össze. — A Körös nemcsak az ország, hanem egész Európa egyik legtisztább vizű folyója. Meggyőződésem, hogy a holtágain bekövetkezett kagylópusztulás sem szennyezettségre vezethető vissza - szögezte le kérdésünkre dr. Benkő Kiss Árpád, a Szegedi Tudomány- egyetem Mezőgazdasági Karának tudományos munkatársa, az amúri kagylók elismert hazai szakértője. Hozzátette: Nyugat-Európából csupán azért nem hallunk hasonló híreket, mert ott a vizek annyira szennyezettek, hogy nem je■ A holtágakból egyre kevesebb az öntözési célú vízkivétel, emiatt lassú a vízmozgás. lentenek megfelelő életteret a kagylók tömeges elszaporodásához. A szakértő szerint a Körös holtágain tapasztalható pusztulást nem kell dramatizálni, az ok egyszerűen a túlszaporodás és a nagy hőség, amit az elöregedett egyedek már nem bírtak elviselni. A Hármas-Körös holtágainak többségében hét különböző fajta kagyló él, ezek közül az amúri a legnépesebb. Az elmúlt napokban tapasztalt pusztulás töredéke a tavalyinak, akkor ugyanis akadt olyan holtág, ahol több mint húsz tonna tetemet halásztak le. Idén a Peresi-, a Félhalmi- és a Danzugi-holtág érintett a leginkább, a mennyiség azonban itt is csak néhány mázsa. Dr. Csorna Antal, a több mint száz különböző vízfelület (köztük a Peresi-holtág) halászati jogát birtokló gyomaendrődi Körösi Halász Szövetkezet elnöke hangsúlyozta: a kagylópusztulás okáBak Sándor bízik a pályázati sikerben. nak megállapítása a szakemberek dolga, annyi azonban laikusként is látható, hogy a medrek kotrása aligha halasztható. Egyre kevesebb az öntözési célú vízkivétel, lassú a vízmozgás, az iszapréteg nagyon vastag. A rehabilitáció szükségességével Bak Sándor, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője is egyetért. E célból az igazgatóság a Szarvas-békésszentand- rási-, a Félhalmi- és a Peresi- holtágra komplex projekteket dolgozott ki, pénzügyi forrásra a Dél-alföldi Regionális Operatív Program keretében pályáznak. ■ Lipták Judit 4 1 A A A A k
