Békés Megyei Hírlap, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-17 / 114. szám
2007. l./dt. SZÁM A TARTALOMBÓL Juhos János, a kamara alelnöke A szakképzés átalakítása, a piaci igényeknek való megfelelés a legfontosabb Juhos János szerint. Mi. oldal Befektethetünk Romániában A projekt célja, hogy bemutassa a Románia által felajánlott befektetési lehetőségeket. Kérték a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-román Tagozatának segítségét. Ml. OLDAL Innovációs központ a megyében? Nem adottak a feltételei a megfelelő információ megszerzésének, ha innovációról van szó. A kamaránál azért dolgoznak, hogy változás történjen ezen a területen. Ni. oldal Reformkonyhától a gépkezelésig A ROP-program OKJ-s, szakmai képzéseket, továbbképzéseket, mesterképzéseket támogat 60, illetve 80 százalékban. Az egy jelentkezőre jutó támogatás 250 ezer forint lehet. mii. oldal Egyre több a munkájuk Évről évre egyre több a munkája a Fogyasztóvédelmi Békéltető Testületnek megyénkben. ► Ili. OLDAL Díjakat adtak át a küldöttgyűlésen A kamara megyei küldöttgyűlésén díjat vehetett át Dupsi József, Nemes Gyula, a Mezőhegyesi Fémipari Kft. és a Szarvas Coop Zrt. MV. oldal cím: 5600 Békéscsaba, Penza-ltp. 5. TEL: (66) 324-976, (66) 451-775 HONLAP: www.bmkik.hu E-MAIL: bmkik@bmkik.hu A vállalkozókat képviselik kamara Felvállalják a gazdaság szereplőinek széles körű érdekvédelmét Több mint 1100 tagjával a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a megyében a legnagyobb, vállalkozókat tömörítő szervezet. Hódsági Tamás elnök szerint ugyanakkor sok vállalkozó még ma sem érti, miért éri meg a kamarai tagság. Pocsaji Richárd- Címszavakban hogy tudná összefoglalni munkájukat?- A kamarák 2000 óta önkéntes alapon működnek, legfontosabb feladatuk a gazdasági szereplők érdekvédelme, képviselete. Emellett még számos egyéb területen segítünk: például a szakképzésben, források szerzésében, pályázatfigyelésben, pályázat- írásban. Nem akarom részletesen ismertetni valamennyi tevékenységi körünket, hiszen erre még lesz majd alkalom a jövőben a Körösvidéki Cégér hasábjain. Sok vállalkozó még ma is azt hiszi, hogy nem tudunk segíteni, pedig ha eljönnének hozzánk, akkor kellemesen csalódnának.- Úgy tudom, a gazdasági jogszabályok kidolgozásakor is ki kellene kérniük a döntéshozóknak a kamara véleményét... — Szívfájdalmunk, hogy ma a jogszabálytervezetek vagy csak az utolsó pillanatban vagy el sem jutnak hozzánk. Nem hallathatják a vállalkozók a hangjukat a gazdasági stratégiák kidolgozásakor.- Sokat hallunk arról, hogy komoly pénzek szerezhetők az uniós pályázatok révén. Ennek tükrében kijelenthetjük, hogy minden vállalkoHódsági Tamás: „A Viharsarok mezőgazdasági terület, csak az itt megtermelhető termékek és melléktermékek feldolgozása, értékesítése lehet a cél." zó a maga szerencséjének kovácsa?- Ha minden forrást lehívunk, akkor 2007-2013 között mintegy 8000 milliárd forintot költhetünk el, de ennek csak 13—14 százaléka szól közvetlen gazdaságfejlesztési célokra. A többi az állami és az önkormányzati szféra részére elérhető. Ezt kifejezetten nehezményezzük, legalább 30 százalék körüli összeget kellene közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítani. Ma nem kiszámítható a hazai gazdaság, az adórendszer. Úgy néz ki, mintha kifejezetten úgy találták volna ki a jogszabályokat, hogy a vállalkozók ne igazodjanak el, s utána meg lehet őket bírságolni, ami plusz- bevételt jelent az államkasszában. Elhiszem, hogy az állam- háztartási hiányt rendbe kell tenni, de ezt nem a vállalkozók okozták. Arról nem is beszélve, hogy a pályázati feltételek szinte teljesíthetetlenek. Akkor kellene évente 10—15 százalékkal növelnie az árbevételt, amikor csökken a fizetőképes kereslet. Ráadásul 70 százalékos önerőt kell felmutatni. Akiknek nincs elég tőkéjük, azok gyakorlatilag nem tudnak előrelépni. — Megyénknek mindig az élelmiszer-ágazat volt a hú zóereje, az utóbbi években azokban több nagy cég bezárt. Feltámaszható még ez az ágazat?- Ezt befolyásolja, hogy az Európai Unió milyen agrárpolitikát folytat. A kilencvenes években Magyarországon intenzív privatizáció történt, azok kerültek helyzetbe, akiknek volt tőkéjük. Ők zömében külföldiek, akik nem egy esetben piacot vettek, majd bezárták a boltot. Az élelmiszer-feldolgozásnak ugyanakkor meghatározónak kell maradnia. A Viharsarok vitathatatlanul mezőgazdasági terület, csak az itt megtermelhető termékek, illetve az ezekhez kapcsolódó melléktermékek feldolgozása, értékesítése lehet a cél. Három különálló tagozat a kamarán belül A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának 1100- nál több önkéntes tagja van. Három tagozat működik: az ipari, a kereskedelmi és a kézműipari. A kamara legfőbb döntéshozó szenében, a küldöttgyűlésben az ipari tagozatból 39, a kereskedelmiből 43, a kézműipariból 14-en dolgoznak. Az elnökség 34, az ellenőrző- és etikai bizottság 7-7 tagú. Az elnökség szabja meg az ügyintéző szervezet tevékenységének irányát Ebben segítségére vannak az elnöki munkabizottságok (szakképzési, idegenforgalmi, gazdaságpolitikai és területfejlesztési). A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásai sokrétűek A pályázati lehetőségek felkutatásától az üzleti kapcsolatok kiépítéséig mindenben kaphatunk segítséget alapvető feladatok: a kamarák feladataikat kötelezően a gazdaság fejlesztésével, támogatásával összefüggésben, az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából végzik. Az év során a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - a megyei kamarák javaslatait összegezve - számos kérdésben nyilvánított véleményt, megfogalmazva a kamarák és ezáltal a vállalkozók javaslatait, elvárásait. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltató típusú kamara. KONZULTÁCIÓS ÉS SZAKMAI tanácsadás: ezt heti átlagban 40-50 cég, vállalkozás veszi igénybe. A telefonon történő tanácsadás jellegénél fogva rövid idejű, célratörő, általában egy konkrét kérdés köré épül, hatékonysága a legnagyobb. szakmai előadások: általában a vállalkozókat érintő jogi szabályozási környezet változásaihoz igazodnak. ELEKTRONIKUS HÍRLEVELEK, hírcsokrok: ezekben a fontosabb heti eseményekről, rendezvényekről, jogszabályváltozásokról olvashatunk. honlap: általános és szakmai híreket, információkat, aktuális tudnivalókat tartalmaz. NEMZETKÖZI HÁLÓZAT: Üzleti partnerek felkutatása, információgyűjtés külföldi cégekről, alkalmanként kapcsolatfelvétel fizetési hátralékos cégekkel. A közös cselekvésre képes és hajlandó kamarai hálózat jelentős presztízsnövekedést okoz, olyan kapcsolati tőkét jelent, amelyet a vállalkozók amúgy csak igen nagy idő és pénz ráfordításával tudnának pótolni. kiállítások, vásárok: bemutatkozás több hazai és külföldi kiállításon. PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSE, MENEDZSELÉSE: pályázatírás igény szerint vállalkozások részére, saját pályázatok elkészítése, menedzselése. oktatóközpont: a kamara tetőterében található, összesen 190 négyzetméter alapterületű. Képzéseken 34, konferenciákon 60-70 ember elhelyezésére alkalmas, bérbe vehető. IPARJOGVÉDELMI INFÓPONT: a Magyar Szabadalmi Hivatallal kötött megállapodás alapján heti nyolc órában működik. Ingyenes tanácsadással, kutatással, valamint szabadalmi ügyintézéssel foglalkozik. EMAGYARORSZÁG PONT: a vállalkozók ingyenesen böngészhetnek az interneten, európai uniós, illetve hazai gazdasági honlapokon. Alkalom nyílik emellett pályázati dokumentációk letöltésére is. fedezetigazolás: a TIR Biztosító Egyesülettel kötött megállapodás alapján. ata carnet: a külkereskedelmi származási bizonyítványok és az ideiglenes kiviteli vámokmányok hitelesítése. szakképzés: mestervizsgára való felkészítés és mestervizsgáztatás, tanulószerződések gondozása, gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése és akkreditá- ciója, gyakorlati szintvizsgák lebonyolítása. SZÉCH ENYI-HITELKÁRTYA PROGRAM: a kamara a regisztráló szervezet feladatát látja el, a végső bírálatot és a folyósítást a programhoz csatlakozott pénzintézetek végzik. 2006 áprilisától az addigi 10 milliós hitelkeretet 25 milliósra emelték. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MAGYAR-ROMÁN tagozat: cél az üzleti kapcsolatok felkutatása, létrehozásuk elősegítése és ösztönzése. Lehetőség nyílik a partnerország kiállításain és vásárain való megjelenésre, konferenciák, szakmai napok, üzletember-találkozók megszervezésére az új piacok feltárása érdekében. FOGYASZTÓVÉDELMI BÉKÉLTETŐ testület: a cél a fogyasztóvédelmi jogviták bíróságon kívüli intézése. A testület megpróbál a fe- ■ lek között egyezséget elérni, ennek hiányában javaslatot tesz a probléma megoldására.
