Békés Megyei Hírlap, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-16 / 113. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 16., SZERDA VONALBAN... FEKETE G. KATA ROVATA Véradók vizitdíja Mezőkovácsházi olva­sónk apja eddig negy­vennégyszer adott vért. Azt kérdezte, hogyan tudja ezt bizonyítani, hogy ne kelljen vizitdí­jat fizetnie. Azoknak, akik legalább har­mincszor nyújtották már a karjukat, hogy másokat se­gítsenek, egy új szabályozás szerint nem kell majd vizit­díjat fizetniük. A harminca­dik alkalom meglétét a vér­adók kis sárga igazolványá­val lehet bizonyítani. Mivel az irat most hamisítható, a jövőben várhatóan kicseré­lik. Kérdés azonban, hogy pontos nyilvántartást vezet- nek-e arról, hogy ki hányszor adott vért. Bállá Tibor, a Ma­gyar Véradószövetség elnöke például azért fordult az Al­kotmánybírósághoz, mert ta­pasztalata szerint a Vöröske­reszt nem rendelkezik pon­tos nyilvántartással. Ezt iga­zolja az is, hogy ő maga mintegy 180-szoros véradó, de hogy pontosan hányszor adott vért, azt a korábbi nyil­vántartás hiányosságai miatt nem tudják megmondani. Felmerült, hogy az a véradó se fizessen vizitdíjat, aki har­mincszor ugyan nem adott vért, de sokszor nyújtotta már a karját, mielőtt például cukorbeteg lett volna. Azoknak, akiknek fizetniük kell, érdemes tudni, hogy a 21. alkalomtól fizetett vizitdíj összege a helyi önkormány­zattó! visszaigényelhető. Ezért a nyugtákat meg kell őrizni. Békéscsabán minden hónapban van egy nap, ami­kor azonnal odaadják a pénzt. Egyébként csak ké­sőbb kapja meg a beteg a visszatérítést. KÉRDÉSEKET RÖGZÍTI A 66/527-207-ES TELEFONKÉ­SZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—16 ÓRA KÖZÖTT. 3 t te Agyonütni sokkal olcsóbb állattartás A lakóközösség macskapártiakra és ellenzékre oszlik Mint minden állattartás, a cicák befogadása is felelősséggel jár. Azért, hogy a felesleges szaporulatot megelőzzük, központi kérdés az ivartalanítás. Egy amerikai kimutatás szerint évenként tízezer ember születik az Egye­sült Államokban. Kisku­tya és kiscica viszont en­nek hétszerese, ami ko­moly kérdéseket vet fel a jövőre vonatkozóan. Va­jon mi a helyzet szűkebb pátriánkban? Magyar Mária A Békéscsabai Állatvédő Egye­sület elnökétől, Jambrichné Ba­ranyai Klárától izgalmas és ta­nulságos dolgokat tudhattunk meg. Például, hogy Ameriká­ban sokkal tudatosabban fi­gyelnek az elszaporodás megfé­kezésére, és jóval jelentéktele­nebb a kóborállat-probléma, mint hazánkban. Magyaror­szág sok településén, így me­gyeszékhelyünkön is élnek ál­latbarát emberek, akik meg­próbálnak tenni azért, hogy minden állatnak legyen megfe­lelő helye, jó gazdája, de sajnos túl kevesen vannak ahhoz, hogy minden gondot megoldja­nak. A békéscsabai állatvédők pénze és energiája jelenleg a alommal és két-három életben maradt cicával számolva, ki­lenc év alatt majdnem 13 millió utódra számíthatunk. Ha nagy­vonalúan még ennek is csak a töredékét vesszük, látható, a baj nem kicsi. Néhány évvel ez­előtt az állatvédők pénzzel tá­mogatták az ivartalan ítást, így a gazdinak csak a bekerülési költség felét kellett kifizetnie. Sajnos, az idén erre nem futja. Megkérdeztünk békéscsabai állatorvosokat is: amióta az ivartalanítási akció befejező­dött, mennyien kérik e műtét elvégzését, s mibe kerül mind­ez most a cica gazdájának. Va­lamennyien azt nyilatkozták, hogy főleg az idősebb korosz­tály — mellesleg ők .tartanak legnagyobb számban cicákat — ■ Az árak miatt sokan nem ivartalanítják cicáikat, pedig Bé­késben olcsóbb a mű­tét, mint máshol. táncol vissza, amikor az árakat meghallja. A nőstényeken vég­zett műtét bonyolultabb, így drágább is, hat-nyolcezer forint között mozog, míg a kan cicáké négy-ötezerből megúszható. Volt olyan néni, aki még a tele­fonban azt mondta, akkor in­kább jöjjenek világra a kicsik, agyonütni sokkal olcsóbb. Pe­dig ha azt vesszük, hogy a má­sik oldalon a legfinomabb cica­eledelekért nem sajnálják a pénzt, lehet, az ivartalanítás is megtérülne. Mi akkor hát a megoldás? - tértünk vissza kérdésünkkel az állatvédő egyesület elnökéhez. Mint mondta, a házi cicákat il­letően nem tud jobb megoldást az ivartalanításnál, vagy annál, hogy ne engedjék ki őket a la­kásból. Bonyolultabb a helyzet a kóbor macskák esetében. Fő­leg az idős, egyedülálló nénik, bácsik szokása, hogy etetgetés- sel odaszoktatják a lakótele­pekre vagy idősek otthonához a kóbor cicákat. Azok persze szívesen veszik a jó falatokat, rendszeresen feltűnnek a kör­nyéken, kigömbölyödnek, pá­rosodnak, s egyszer csak még többen jönnek. Mivel ettől még vadak maradnak, befogni is képtelenség őket. Ha csap­dával egyet-kettőt meg is fog­nak, az állatvédők nem tudják hová tenni. A lakóközösségek kettéosztódnak: macskapárti­akra és az ellenzékre. Utóbbi­ak megkínozzák vagy meg­mérgezik az állatokat, előbbi­ek feljelentgetnek. A kérdés nehéz, de csak mi, emberek tudjuk megoldani! kutyamenhely rendbehozására elegendő, ezzel szemben a kó­bor cicák ügye már-már kezel­hetetlenné vált. Egyetlen páro- sodásból kiindulva, évi két Nyitottak a párbeszédre, Jambrichné Baranyai Klára el­mondta, egyesületük nyitott egy olyan párbeszédre, ami az áll- tat-egészségügyi szakemberek, az önkormányzat és közöttük folyna. Összefogva talán többre mennének. Nemcsak az elsza­porodás miau gond a kóbor macskák ügye, hanem azért is, mert ezek a cicák éppen a csa­vargó életmódjuk miatt kony- nyebben kapnak betegsége­ket, amit továbbadhatnak. A cicakedvelő egyedülállóknak azt tanácsolja, ne kóbor álla­tokat etessenek, inkább fogad­janak be egyet magukhoz. Az állatvédők elnökét rend­szeresen ke­resik macs­ka ügyben. Békéscsaba, energia, a vállal­kozói Központ és Inkubátorház adott otthont a napokban az Al­ternatív energiák hasznosítása című tanácskozásnak Békéscsa­bán. A rendezvényt a Mezőgaz­dasági és Élelmiszer-ipari Inno­vációs Központ, a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége Békés Megyei Szervezete és a „Békés Megye Műszaki Haladásért Alap” Alapít­vány szervezte. Csanádapáca. látogatás. Önkormányzati küldöttség élén Fodor József csanádapácai pol­gármester az 520 kilométerre fekvő erdélyi testvértelepülésre, Apácára látogatott a minap. Az önkormányzattól hét dolgozó (akik munkájuk elismeréseként a nehéz gazdasági helyzetben pluszjuttatást nem kaptak) is részt vett a kiránduláson, ahol előkészítették a közelgő faluna­pok programját. Kamut KÖLTSÉGVETÉS. Valami­vel több mint 142 millió forintos kiadási és 146 millió 497 ezerfo­rintos bevételi főösszeg mellett fogadta el a kamuti képviselő-tes­tület a község tavalyi zárszám­adását. A kiadások 95,6, a bevé­telek 99 százalékban teljesültek. Kardoskút kézművesek, a kézműves foglalkozásokon részt vevő gyerekek a nyugdíjasklub tagjainak is meglepetéssel ké­szültek Kardoskúton. A fiatalok az" édesanyáknak és a nagyma­máknak szív alakú emlékkár­tyát ajándékoztak. Műsorral is kedveskedtek, Szemenyei Liza zongorajátékát az idősek nevé­ben édességgel köszönte meg Geiszt József. Köröstarcsa. elsősök. Két első osztály diákjai kezdik meg tanul­mányaikat szeptemberben Köröstarcsán. A helyi általános is­kolába 33 gyerek iratkozott be. Körösújfaiu, támogatják, az utazási költségek átvállalásával támogatja a helyi óvodások kirán­dulását a körösújfalui önkor­mányzat. A gyerekek idén a nyír­egyházi vadasparkba utaznak, ehhez kérték az önkormányzat anyagi áldozatvállalását. Kötegyáll. VÁLLALKOZÓI. Ötven­három vállalkozónak 197 ezer fo­rint kommunális adót kellett vol­na befizetnie tavaly Kötegyánban. Év végéig 142 ezer forintot fizet­tek be a kötegyáni vállalkozók, így a teljesítés 72 százalékos. A Hírkászok az idei megyei döntőn dobogós helyen végeztek ladik Kétsoprony már másodszor vett részt a médiavetélkedőn, remélik, jövőre is akadnak folytatók iskolájukban A kétsopronyi általános iskola diákjai már nem először száll­tak ringbe a Békés Megyei Hír­lap által meghirdetett. Lapot a diákoknak! médiavetélkedőn. A megyei döntőben akkor a hetedik helyen végeztek, az idén a dobogó harmadik foká­ra állhatták. Mint mondták, nagyon jól érezték magunkat. A hangulat baráti volt, sok élménnyel és ajándékkal gazdagodtak. A fel­adatokról annyit jegyeztek meg, hogy nemcsak változato­sak, de szórakoztatóak is vol­tak. Persze akadt azért, amin rendesen el kellett gondolkod­ni. A pálmát náluk a hajóhajto­gatás és a papírladik felhúzása vitte el, már csak azért is, mert ebben a kategóriában ők szere­peltek a legjobban. A lapszem- lés feladathoz kreativitás szük­ségeltetett, de izgalmasnak ■ Ha az ember belekós­tol, láthatja, nem is olyan könynyű az új­ságírók dolga — vélik a Hírkászok. nyilvánították a képregényírást is, hiszen a jó ötletek itt sem mentek kárba. A remekül sike­rült délelőtt után igencsak megéheztek a kétsopronyi Hírkászok, de szerencsére nem kellett korgó gyomorral várni­uk a zsűri értékelését. Az aján­dékpizza nyugtatóan hatott az izgalmas eredményhirdetés előtt. Végre megszólalt a mikro­fon, és kiderült: a Hírkászok nagy ászok, a harmadik hely­nek örülhettek. Az otthoniak is büszkén fogadták a hírt. A mostani nyolcadikosok csak azt sajnálják, jövőre már nem nevezhetnek a Ladikra, de re­mélik, utódaik továbbviszik ezt a szép hagyományt. A vetélke­dő legnagyobb tanulsága az előzőek mellett az volt számuk­ra, hogy - belelátván az újság- , írás rejtelmeibe - megállapít- | hatták, nem is olyan könnyű az 1 újságírók dolga. Az olvasóké | pedig könnyebb, ha ezt látják £ és megértik. ■ A kétsopronyi nyolcadikosok: Sajnáljuk, hogy jövőre nem nevezhetünk a Ladikba, de bízunk az utódainkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom