Békés Megyei Hírlap, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-02 / 101. szám

2007. MÁJUS 2., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Járdát avattak és kitüntetést adtak át tegnap Örménykúton Örménykút apraja-nagyja ösz- szegyűlt hétfőn a község köz­pontjában, az ifjúsági park­ban. A nap programja ünnepé­lyes járdaavatással kezdődött. Szakács Jánosné polgármester átadta az örménykútiaknak azt a 790 méteres járdasza­kaszt, mely több mint hétmii- | Az Örménykút Községért díjat idén Janecskó Jánosnak ítélte a képviselő-testület. lió forintból készült el a falu főutcáján, a Dózsa György úton. A beruházáshoz 60 szá­zalékos támogatást nyújtott a Békés Megyei Területfejleszté­si Tanács. A településen immár négy esztendeje hagyomány, hogy a majális keretében átadják az Örménykút Községért díjat. Az elismerést idén Janecskó János, a Szarvasi Agrár Zrt. növény- termesztési ágazatvezetője ve­hette át, akinek a településért végzett munkáját, támogatását köszönték meg ezzel. A majális keretében a szóra­kozáshoz finom falatok is járul­tak, a bográcsokban pörkölt J főtt, összesen hat birka esett ál­dozatul. ■ L. J. Az apadó források miatt kevesebb jutott működésre w Iv'fY' Ar\ tr Csaknem 4 milliárd 47 millió forint szerepel a békési önkor- 1 mányzat tavalyi költségveté- j sének lezárásban. A 2006-os büdzsében ezzel szemben a kiadási oldalon 3 milliárd 880 millió forint áll. Az előző évi gazdálkodást elemző beszá­molóból kiderül, a szűkülő központi források arra kényszerítették az önkor­mányzatot, hogy a működési költségek mérséklésével bizto­sítsa az egyensúlyt a bevéte­lek és a kiadások között. A gyermekek számának csökke­nésével párhuzamosan keve­sebb pedagógus kellett, mi- [ közben a szükség úgy hozta, j hogy összevonták az iskolai konyhákat. A város vagyona gyarapodott. ■ P. G. A megye egyik utolsó tehéncsordáját hajtották pásztor elé tegnap hajnalban Körösnagyharsányban. A pásztorok egész nyárra eladták a bőrüket. A megye egyik utolsó csordáját terelték ki a pásztorok s a gazdák teg­nap hajnalban Körös­nagyharsányban a Miska- rétre. Sajnos, a faluban is már csak tíz portáról haj­tottak tehenet, üszőt Porumb Andor és Czupor Adalbert elé. Both Imre ■■■ Igaz, hogy alászállóban, de ke­rek képével még az égbolton a Hold, amikor felzörög rádiótele­fonom. Az ébredésben valahogy a hideg víz se nagyon segít. Iga­zából Nagygyanté és Zsadány között, az Orosi-pusztai leága­zásnál térek magamhoz, ami­kor füleit hegyezve egy terme­tes nyúl néz velem szemben a reflektorfényben. A dudálásra még jobban összezavarodik, hosszasan cikáz a flaszteron. Fél hat után pár perccel nyo­mom le az utcaajtó kilincsét Körösnagyharsányban, Bittó Imréék Klapka utcai portáján. A gazdát, s a hétköznapokon Deb­recenben élő gépészmérnök fiát már az udvaron találom. Az is­tállóban búg a fejőgép. A találko­zás örömére, s a hajnal hűvösét oldandó, mindjárt koccintunk is. A darálóban lévő hordóból öklömnyi foxikölyök próbál ki­kapaszkodni. Megtudom, nem véleüenül keveredett a szemes­takarmány közé: így biztos, hogy nem tapossa össze a jó­szág. Közben az is kiderül, hogy sajnos már Harsányban is csak tíz gazda tart tehenet, pedig jó harminc éve még 500-600 szarvasmarha volt a faluban... Hat.utan hét fejőstehenet meg egy üszőt terel a pásztor elé Bit­tó Imréé A szomszédból 'Lesi Já­nos és öccse, Tamás is ugyan­ennyi jószágot hajt a pásztor elé. Porumb Andor csordapásztor az Üveges ajtajában áll, kezében sörösüveg. Hátán a bakó, mellet­te Legény, a puliszerű keverék. A mázsaház felé hömpölyög a csorda. Tavaszi jókedv, s figurá­zás mozgatja még a jószágot. Szemébe húzott kalappal, botjá­ra támaszkodva vár Czupor Adalbert, a Toroczkóról Har­sányba került pásztorember. — Hatvan esztendeje hajtom ki erre a legelőre a jószágot, de ilyen sovány még nem volt a határ - mondja a temetőkijárat sarkánál a 68 esztendős Bittó József. Azt is elárulja, hogy va­lamikor .30 marhája, 100 birká­ja, s hat lova is volt. Most már „csak’’- két almásderes csődöre, 100 birkája, s néhány szarvas- marhája van, de a bárány és a disznó ára is siralom.- Már el van sülve a legelő, mi lesz itt júliusban? — kérdi szinte csak úgy önmagától, a le­maradását időközben behozó Porumb Andor. Minden zsom­békot, majd’ minden fűszálat ismer. Azt is tudja: a Miska-ré- ten a hórihorgas gémet hány­szor kell megmozgatnia, hogy telemerje a kút melletti vályút. Visszatérve a faluba Lesiék portája felé veszem az irányt. János 26, az öccse, Tamás 23 esztendős. János Debrecenben egy targoncaszervizben dolgo­zott. Onnan tért haza, s kőmű­ves testőrével a gazdálkodás mellett döntött.- Nem« éri meg 'Bérbe adni azt a 70 hektár földet - mond­ja, s azt is hozzáteszi: szarvas­marha-állományukat is tovább szeretnék fejleszteni. Villám vágta agyon a marhát Porumb Andor mellett A hatvanesztendős férfi zsenge gyermekkorától kezdve jószág közelében élt. A téesz\ilágban egyaránt mit sertésgondozó, csődörös, takarmányos.- Arra is akadt példa, hogy az állatorvosnak én mutattam meg, „...a szűrcsapót hová vágja bele a felfúvódott mar­ha horgászába” - sorolta az apai ágon, ma Cséffához tar­tozó Oláhszentmiklósról szár­mazó Porumb Andor.- Elkélne az eső, de nem vi­harral. Régebben volt, de egy­szer eg}' viharban a villám ag}'onvágta mellettem Bittó Jó­zsef egyik tehenét - elevenített fel egy tragikus eseményt a csordapásztor. JEGYZET LÁSZLÓ ERZSÉBET Hol késel, nagybecsű ünnep? A kapitalizmusban, főleg ab­ban, ami nekünk jutott, nagybecsű ünnepnek kelle­ne lennie május elsejének. Idealisztikus kép, amire gon­dolok: a munkaadó tiszta lel­kiismerettel lép öltönyében (kosztümjében) beosztottjai elé, mert tudja, tisztes bért, biztonságot, azaz mindent megadott nekik, ami a haté­kony termeléshez, a dolgozói jóléthez kell. Az alkalmazott pedig széles mosollyal érke­zik a közös virslizéshez, sö­rözéshez, mert előző napon befizette a számláit, tele a hűtőszekrény, a gyerek új ruhát kaphat ballagásra, és még nyaralásra is futja. A fő­nökkel meg egyébként is jó­kat sörözött mindig, de nem azért, hogy a holdudvarhoz tartozzon. Akkor kap maga­sabb bért, ha többet és job­ban dolgozik. LESAJNÁLHATNÁNK a régi má- jus elsejéket, ha itt tarta­nánk. Fintoroghatnánk a kö­telező felvonulások emlé­kén, ám nincs elegendő mu­níciónk, hogy megtehessük. Tudjuk, sokfélét - olykor csúnyákat - gondoltak az emberek, amikor a munkás- osztály elitjével megtömött tribün előtt masíroztak, de ott lapult a zsebükben a virsli- és a sörjegy, mehettek a ligetbe egy jó majálisra. Aki pedig odafért ahhoz az asztalhoz, ahol a főnök sö- rözgetett, a következő hó­napban talán még egy kis fi­zetéskorrekcióra is számít­hatott (ez a jelenség állítólag itt-ott ma sem veszett a tör- tépelem süllyesztőjébe). S ami másnap biztos volt: a munka. nem sírom vissza a régi idő­ket. Nagyon megérdemel­nénk azonban a kapitaliz­musnak egy fejlettebb, jóléti formáját. Olyat, melyben a munkanélküliség nem fenye­geti azt, aki akar dolgozni, a rakkolósnak nem kell retteg­nie a létszámleépítéstől, s mindennek tetejében még emberszámba is veszik. A szabadtéri kínálat a régi: sör, virsli és színpadi fellépők május i. Madármegfigyelő és ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonal átadásával ünnepeltek a mezőberényiek Pörköltfőző versennyel, Európa- napi majálissal, no meg egy újonnan elkészült beruházással ünnepelték Mezőberényben a május elsejét. A városi ligetben ugyanis — amely a rendezvé­nyek helyszínéül is szolgált — tegnap adták át a Madarak háza elnevezésű látogatóközpontot, illetve a szabadtéri színpadot. A kissé hűvös reggeli órákban még csak lassan szállingóztak az érdeklődők, a jó idő beálltá­val azonban folyamatosan nőtt a tömeg, s nem sokkal tizenegy óra után teljesen megtelt a né­zőtér. Mialatt Mezőberény te­hetséges művészei, a fúvósok, a táncosok és a mazsorettek be­mutatták produkciójukat, a kö­zelben tizenhárom csapat adott számot főzőtudományáról. A bográcsban ízletes pörkölt To­tyogott, miközben az aktív pihe­nésre vágyók sört horgászhat­tak vagy lengőtekézhettek. ■ Mezőberényben az ak­tív pihenésre vágyók sört horgászhattak vagy lengőtekézhettek. A már említett beruházások, a szabadtéri színpad, a Mada­rak háza, illetve a ligettől mint­egy két kilométerre, a Szikes­tónál elkészült madármegfi­gyelő és ökoturisztikai ismeret- terjesztő útvonal a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület projektjén belül, mintegy 122 millió forintból készült el. Sarkadon az április 30-ai fák­lyás felvonulást idén is a szoká­sos módon Tóth Imre polgár- mester vezette, s aztán a ren­dezvénytéren a Grund együttes tagjai csaptak a húrok közé. A munka ünnepén az Anti úti sportpályán nemzetközi amatőr egyes- és kettesfogat-hajtó ver­senyt rendeztek, estére pedig érkezett az Irigy Hónaljmirigy. Az MSZP gyulai alapszerve­zete Doboz-Szanazugban ren­dezett családi napot és majálist - mondta Leel-Ossy Gábor, a gyulai alapszervezet elnöke. Szeghalmon április 30-án a Magna Cum Laude, május 1-jén Megtelt a liget a mezőberényi látogatóközpont átadásának idejére. pedig az V. pörkölt- és gulyásfőző verseny aratta a legnagyobb si­kert. Ez utóbbi, gasztronómiai rendezvényre 38 csapat nevezett. Öt társaság gulyást, 33 pedig pör­költet főzött. A legfinomabb gu­lyást a szeghalmi polgárőrség csapata készítette, pörköltben a Békés Megyei Vízművek Rt. szeghalmi kirendeltségének le­génysége diadalmaskodott. A városi baleset-megelőzési bizottság április 30-án Sárrét­kupa névén rendezett autós ügyességi versenyt. A 24 ver­senyző közül idén is a tavalyi győztesnek, a Füzesgyarmatról érkezett Egeresi Istvánnak ter­mett babér. ■ Both Imre-Papp Gábor I t Sirató a csordakolompért kíhajtás Körösnagyharsányban már csak tíz portáról tereltek jószágot-— / Porumb Andor­nak a terelésben Legény segít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom