Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-05 / 80. szám

A 5 2007. április 5., csütörtök BÉKÉS MEGYEI AGRAR Fizetnie mindenkinek kell! A földterület után állapítják meg az érdekeltségi hozzájárulást. Agrárhíradónkban már foglalkoz­tunk a vízgazdálkodás helyzeté­vel, de úgy tűnik, még számos kérdés nyitott maradt ez ügyben. Nem véletlen, hogy a téli kétegyházi szakmai fórumok egyik legvitatottabb témája ép­pen ez az előadás volt, amit Nánási János, a Körösi Vízgaz­dálkodási Társulat igazgató fő­mérnöke tárt a hallgatóság elé. a rsulat elsődleges feladata a :élú csatornák létrehozása, neltetése, fenntartása, kar- artása és a fölös vizek el­vezetése. Mint a szakember el­mondta, a probléma általában a megváltozott tulajdonvi­szonyokra, a tisztázatlan hely­zetekre és a források hiányára vezethető vissza. A több évti­zede létrehozott belvízmentesí­tő művek, csatornák és szi­vattyútelepek karbantartottsá- ga, üzemképessége, különö­sen a csatornák esetében folya­matosan romlik. A valamikori 4000—5000 hektáros mezőgaz­dasági szövetkezetek szétesé­sével a hatékony belvízvédeke­zést ellehetetlenítő folyamatok felgyorsultak, ez főleg a ma­gántulajdonhoz kötődő érde- keltségi viszonyoknak köszön­hető. E változásokkal megnőtt a tagok száma is, ami jelenleg körülbelül 310 jogi személyt és 53-54 ezer magángazdálkodót jelent. Természetesen ennyi emberrel nem lehet taggyűlést összehívni, ezért képviseleti rendszerben működik a társu­lat. Minden önkormányzat egy képviselőt, az 500 hektár felet­ti-földtulajdonos, vagy kisebb földek tulajdonosai — ugyan­csak 500 hektárig — egy-egy képviselőt delegálhatnak a kül­döttgyűlésbe, amely dönt a leg­fontosabb kérdésekben, illetve képviseli a termelők érdekeit. A törvény kimondja, hogy minden földtulajdonos, aki egy hektárnál nagyobb földterület­tel rendelkezik, tagja a terüle­ten működő társulatnak, és a küldöttgyűlés által meghatáro­zott birtoknagyságával ará­nyos mértékben érdekeltségi hozzájárulást köteles megfizet­ni. Természetesen ezáltal bele­szólási joga van a társulat gaz­dálkodásába, hogy mikor és mire fordítják a befolyt össze­get - összegezte Nánási János, a Körösi Vízgazdálkodási Tár­sulat igazgató főmérnöke, s fel­hívta a figyelmet, hogy a szoli­daritás elve annyit tesz, hogy ott is kell fizetni, ahol nincs csatorna. A Kékestetőn is van érdekeltségi hozzájárulás. - A társulat feladatai közé tartozik elsősorban a csatornák üze­meltetése, s mint mondta, ez több vitára adott okot az utób­bi időben, ugyanis a parti bir­tokosok nem minden esetben teremtik meg azokat a feltétele­ket, amelyek a rendben tartás­hoz szükségesek. Tudni kell, hogy három méteren belül nem lehet olyan fát vagy cser­jét ültetni, sem olyan kultúrá­val foglalkozni, ami akadályoz­za a munkálatokat. Ezt sok esetben semmibe veszik a tu­lajdonosok, fák, bokrok, épü­let, kerítés, s más létesítmé­nyek is hátráltatják a feladata­ink elvégzését, ezért, ha a munkavégzésünk során ez problémát jelent, bármikor el­bonthatjuk és megszüntethet­jük ezt az akadályt, és a társu­lat, a törvények szerint kártérí­tést nem köteles fizetni a parti birtokosnak. Természetesen ezeket a munkálatokat igyek­szünk a legkisebb károkozás mellett végezni. Nagy problé­mát jelent számunkra, hogy annak idején az önkormány­zatok egy tollvonással meg­kapták a volt mezőgazdasági szövetkezetek üzemi csatorná­inak zömét, ezek ma a közcélú csatornák. Sajnos hiányoznak a megfelelő feltételek. így leg­többször pont onnan nem sike­rül elvezetni a belvizet, ahol ke­letkezik. — A térségben műkö­dő mezőgazdasági vállalkozá­sok is hiába rendelkeznek meg­felelő szakmai és piaci ismere­tekkel, hiába fektetnek jelentős összegeket korszerű technoló­giák bevezetésére, hiába járnak el kellő gondossággal a gazdál­kodásuk során, erőfeszítéseik Nánási János igazgató-főmérnök szerint a gazdák és a vízgazdálkodási társulatok érdekei egybeesnek. és ráfordításaik ellenére gyak­ran ellehetetlenül a gazdálkodá­suk, a káros vízbőség miatt. Azonban a társulatnak nem­csak az a feladata, hogy ezek­nek a vizeknek az elvezetését segítse, hanem az öntöző tele­pek létrehozása is. Körülbelül 100 millió forint értékű szolgál­tatást nyújtunk a gazdáknak, jobbára a Körösökhöz közeli szakaszokon, de mint ahogy már említettem, elvállaljuk a táblán belüli vízelvezetést is. A megfelelő technikai eszközeink Meghívták, de nem jöttek Lempert László, a szak­mai rendezvény szervező­je elmondta, hogy már több alkalommal próbálta felvenni a kapcsolatot az érintett polgármesterek­kel ebben a sokakat érin­tő ügyben, sajnos eddig még nem sikerült talál­kozniuk. A fent idézett előadással egybekötött kétegyházi rendezvényre ugyancsak meghívót kap­tak, amire sajnos egyet­lenegy önkormányzati képviselő sem jött el. Mint mondta, így nagyon nehéz lesz a közös prob­lémáinkra megoldást ta­lálni. megvannak hozzá. Az állam jórészt kivonult erről a terület­ről, mondhatnám úgy is, hogy magunkra maradtunk, a nya­kunkba szakadt problémákkal. Ahhoz hogy fejleszteni is tud­juk a technológiai és gépi kapa­citásunkat, pályáznunk kell, mert csak pluszforrások meg­teremtése mellett tudunk meg­felelni az elvárásoknak. A köl­csönös jó kapcsolatokhoz vi­szont kérjük a jó együttműkö­dést önökkel, mert sok esetben akadályozza a munkánkat olyan káros gazdaszemlélet is, például hogyha az én földemen nincs belvíz, akkor inkább ke­resztbe fekszem rajta, de ott ne dúrjanak a gépek és ne vezes­sék át rajta a csatornát. Sajnos ilyen és hasonló megnyilvánu­lással már többször találkoz­tunk munkánk során. Ha ez nem változik, akkor nagyon nehéz a vállalt kötelezettsége­inket teljesíteni - mondta kri­tikusan Nánási János. NÉZŐPONT .......... El várt adóhoz elvárt jövedelmet is! aúlt hetekben isméjjsikerült felide- Kfflii a magyar ^zók jelentős részét az „elvárt adó” nevű majdani siker- történet emlegetésé­vel. Az volt a problé­ma az elképzeléssel, hogy egy kalap alá kívánt ven­ni minden vállalkozást abban az esetben, ha a vállalkozás nem mutat ki legalább akkora nyereséget, ami legalább akko­ra összegű, mint amennyi az éves árbevétel 2 százaléka len­ne. Ráadásul nem szándéko­zott semmilyen értelmes kivé­telt tenni a bűnösnek tekintett vállalkozások között. Vagyis nem az igazi okokat kívánta feltárni, hanem csak úgy nor­matívan be akarta valaki sze­detni a 2 százalék elméleti nyereség után az adót és: jónapot! Hát ez így nem megy! - mondták ki megfele­lően magas helyen. Az esetleg meglévő problémát szíves­kedjenek más módon megol­dani! Azóta meg­született az újabb nagy ötlet is. A megváltást a szi­gorított adóható­sági kérdezgetés módszere hozza majd el. A kérdé­sek arra irányul­nak, hogy a vál­lalkozótól megtu­dakolja az adóhatóság azt, hogy miért nem képes azt a kis semmiségnyi nyereséget pro­dukálni. A mezőgazdasági vállalko­zások is kezdhetik a gondolko­dást a majdani válaszokon. Nyilvánvalóan sokféle helyzet fog előállni, mint ahogy köz­gazdaságilag az egyes tevé­kenységek helyzete is eltérő szokott lenni. A felvásárlók bi­zonyára 306,12 forintot fognak majd ezután fizetni a magyar viszonyok között 300 forintos önköltségen előállítható sertés átvételekor a jelenlegi 230-240 helyett és ugyanígy 71,43 fo­rintot adnak majd az átvett tej minden literje után a mostani 67-68 Ft helyett csak azért, hogy a termelők a 2 százalékos jövedelmet kénytelenek legye­nek a zárszámadáskor kimu­tatni a 70 forintos önköltségen felül. (Ha valaki ezt II el is hiszi, az nem köztünk él!) Az viszont a sze­rencsének tudható be, hogy nem árbe- vétel-arányosjn 2 százalék adó kifize­téséről van szó, mert akkor legalább a 16 %-os nyere­ségadó összegével megegyező összeget kellene számításba venni. És ekkor jutnánk el egy meglepő végeredményhez: 12,5 százalékos mértékű árbe­vétel-arányos jövedelemre vol­na szükség ahhoz, hogy annak a 16 százaléka megegyezzen az árbevétel 2 százalékával. Utána lehet számolni, tényleg így vol­na számszakilag! A sertés ára tehát 342,86 Ft/kg összegű, a tej ára pedig 80 Ft/liter kellene legyen ah­hoz, hogy legalább a veszteség elkerülhető legyen, miközben az Állam hozzájutna az árbe­vétel után a megérdemelt 2 százalékhoz. Ettől valószínű­leg megrémültek az ötlet kidol­gozói, ezért lett végül „csak” adóalap a 2 Es ekkor jutunk el a meglepő végeredmény­hez: 12,5 százalékos mértékű jövedelemre van szükség ahhoz, hogy an­nak a 16 százaléka meg­egyezzen az árbevétel 2 százalékával. Utána lehet számolni, tényleg így volna számszakilag! százalék. Mindezeket azért érdemes már jó előre tudni, hogy az adóhatóságot megkíméljük a felesleges kér­dezgető mun­kától. Az elvárt adó nagyságrend­jének megfelelő állami bevétel­re ácsingózó főemberek pedig máris kezdhetik elintézni a megfelelő helyeken a megfele­lő - emlékeztetőül: a 2 százalé­kos mértékű - jövedelem ki­kényszerítését a kereskedők­től. Ennek részleteire is volna néhány ötletem, de előtte látni szeretném, hogy valaki egyál­talán komolyan gondolja-e a valós probléma szakszerű megoldását, vagy pedig min­den marad a régiben. Ha nem változik semmi, akkor csak a megfelelő válaszokat kell kita­lálni a majdani kérdésekre és hátha megáll a vállalkozók zaklatása ezen a szinten - ha már az igazi problémán nem hajlandó senki segíteni. Békéscsaba, 2007. március 31. dr. Farkas János agrárközgazdász Kerti parti Danszki-Csiszér Stihl-usban Hét végi kisgépbemutató próbaüzemmel Nem csak megnézni, megfogni, sőt beindítani is szabad, mondja Csiszár Attila, a gyulai—békés­csabai kertigép-forgalmazó Danszki-Csiszér Kft. ügyvezetője annak a hétvégi programnak ap­ropóján, melyet szombaton Bé­késcsabán rendeznek a tavaszi felkészülés jegyében. A gyulai úti telephelyen a vendégek maguk is kézbe vehetik, s kipróbálhatják a kertápolás, környezetvédelem kis­gépeit. 1991-ben alakult kisvállal- s — melyet a nemrég el- hÉiyt Danszki Károly alapított, y év múlva csatlakozott hozzá a mai tulajdonos, a kö­zös hagyományokat továbbvi­vő Csiszér Attila - a kezdetek­kor a közismert Stihl motorfű­részek javítószolgálatát látta el, aztán az azóta eltelt évek alatt sokoldalú kisgépforgalmazó, - javító és -kölcsönző cégként vált ismertté, tavaly óta Bé­késcsabán is jelen van. A megye- s z é k h e lyen a _ tP- tTWt- Y lep- hely­nyitásuk óta szembetűnően erősödő — közönségkapcsola­tok ápolásának szándékával e hét végén nyílt napot rendez, ahol az érdeklődők működés közben tekinthetik meg azokat a kerti kisgépeket, amelyek máskor csak a polcokon, kira­katokban, üzlettérben kelletik magukat. Tavaszi nyitányként a mostani vevőtalálkozón a há­rom fő márkacsalád - a Stihl, a Viking és a Honda gépei - mo­torfűrészei, motoros kaszái, fű- nyí­— írói. szi­vattyúi szerepelnek a szabadtéri munkabemutatókon, ahol a cég szakemberei nemcsak a műszaki jellemzőket, hanem a gépek munkateljesítményét is megismertetik a gyakorlati be­mutatón. Ezt követően a kiállí­tott eszközöket maguk is bein­díthatják, s személyes — szó szerint kézzelfogható - tapasz­talatot szerezhetnek a működé­sükről. Ilyen alkalmakkor töb­ben eljönnek azok közül is, akik már használnak ilyen gé­peket, mert az üzemeltetés közben gyakorta adódnak olyan kérdések, amelyeket ilyenkor .hasznos megbeszélni a szakemberekkel - mondta Agrárhíradónknak Csiszér Atti­la, s hozzátette: délelőtt 9 órától nyitva a kapu. Kerti parti indul fűnyíróval, szivattyúval, moto­ros kapával-kaszával - Csiszér Sti(h)lusban... Most a polcon, szombaton a kézben. A Viking fűnyírók, Honda rotakapák a gyakorlatban is megtekinthetők lesznek. Csiszér Attila az egyik gyulai vásárlóval ismerteti a kertápolás gépeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom