Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-24 / 95. szám
3 2007. ÁPRILIS 24., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Paraszti textíliák a gyomaendrődi tanácskozás középpontjában Paraszti textíliák címmel rendezték meg április 21-én az Endrődi Tájházban a IV. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferenciát, amelyre az ország minden részéből ■ A háziszőttesekkel régóta foglalkozik a tudomány, de bőven van még kutatnivaló. érkeztek néprajzkutató és muzeológus szakemberek. Szonda István, a tájház igazgatója elmondta: a paraszti textíliákkal, ezen belül a háziszőttesekkel régóta foglalkozik a tudomány, a gyönyörű abroszok elkészítésének módjaival és a különböző minták egymásra hatásával kapcsolatban azonban bőven van még kutatnivaló. A tudományos néprajzi konferenciához kapcsolódóan egy kiállítást is megnyitottak az Endrődi Tájházban a gazdag mintavilágú endrődi és hunyai szőttesekből. ■ L. J. Medgyesegyháza: szezonális munka és elvándorlás A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ mezőkovácsházi kirendeltségén 2006 márciusában 322 medgyesegyházi álláskeresőt regisztráltak, idén, ugyancsak az év harmadik hónapjában ez a szám 366-ra ■ Az álláskeresők számát növeli a társadalombiztosítási szabályok változása is. emelkedett, ami 13,6 százalékkal több az előző évihez képest. Bár a tendencia országosan is hasonló, ez nem nyugtatja meg az érintetteket. A kérdésről a település legutóbbi testületi ülésén esett szó, ahol elhangzott az is, Medgyesegyháza népessége öregszik, a fiatalok elvándorolnak a településről, és meggyökeresedett a szezonális foglalkoztatás is. Medgyesen, más településekhez képest, különösen jellemző az alkalmi munkavállalói foglalkoztatás, főként a dinnyetermesztés miatt. ■ K. E. A munkahely elvesztésétől való félelem, a pedagógusok túlterheltsége kihathat az oktatás színvonalára, a gyerekek hangulatára is. (Képünk illusztráció) Feszültségek a katedrán közoktatás Minden tizedik pedagógus elveszítheti az állását A folyamatos forráselvonások, a finanszírozási rendszer megváltoztatása, a tanárok kötelező óraszámának növelése okozza a problémákat a közoktatásban — fejtették ki véleményüket a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselői tegnap Békéscsabán. Frankó Marianna-Molnár Pál Márton — A kormányzat tavaly körülbelül 2ó milliárd forintot, idén várhatóan tízmilliárd forintot von ki a közoktatásból. A pénzügyi források csökkentése intézmények összevonásához, bezárásához vezet. Ezenkívül a pedagógusok kötelező óraszámának emelése szintén hatalmas gond, hiszen a tanárok munkavállalása kerül veszélybe. Ezek az intézkedéseknek köszönhetően a pedagógustársadalom tíz százaléka veszítheti el állását — hangsúlyozta Kerpen Gábor. A PDSZ elnöke hozzátette: eközben az elvárások a jelenlegi folyamatokkal ellentétesen nőnek. Hiszen a döntéshozók azt fogalmazták meg, hogy a pedagógusok egyre több figyelmet szenteljenek a tanulókra. Ez azonban a mostani körülmények, változtatások mellett lehetetlen feladat.- Az oktatási rendszer reformjában - csakúgy, mint az egészségügyben - hatalmas a bizonytalanság, nem látszik, hová vezetnek a változások. Az óraszámok emelése létszámfelesleget hoz létre az iskolákban, amely pedagógusok elbocsátásához vezet. A munkahely elvesztésétől való félelem, valamint a pedagógusok túlterheltsége feszült légkört teremt a tanárok között. Ez kihat az oktatás színvonalára is. Megnyugtató, hogy nálunk nem lesz szükség elbocsátásokra - nyilatkozta Kola- rovszki Zoltán. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója hozzátette: az egyházi fenntartású oktatási intézmények stabilitást biztosítanak, nem kell tartani ■ Csökkentek a normatívák, városi szinten több tízmillió forint került ki a közoktatásból. intézményösszevonásoktól, állandó, biztos értékekre támaszkodva folyik az oktatás. — Csökkentek a normatívák, városi szinten több tízmillió forint került ki a közoktatásból - beszélt a jelenlegi helyzetről Kiss Tibor, a megyeszékhelyi közművelődési, ifjúsági, oktatási és sportbizottság elnöke. Elmondta: valamilyen szinten a helyi intézmények szerencsésebb helyzetben voltak, mint a fővárosi társaik. Békéscsabán ugyanis nem volt olyan mértékű a leépítés, mint Budapesten.- Körülbelül száz embert érintettek az elbocsátások. Ötven százalékuk pedagógus, a fennmaradó ötven százalék pedig a technikai személyzetből került ki - mondott konkrét adatokat Kiss Tibor. A vezető kiemelte: olyan még nem volt, hogy ha valahonnan pénzt vontak el, akkor ott megnőtt volna a munka minősége. Korszerű tanítási, oktatási módszerek használatával, például az integrált oktatás bevezetésével viszont valamelyest ellensúlyozhatok a kedvezőtlen folyamatok. A változások miatt az oktatásban is kettészakadhat a hazai társadalom Kerpen Gábor: „Meg-j szűnnek 1 a kislétszámú osztályok.”- Annak ellenére, hogy a g}'ermeklétszám mennyiségében nem, csak arányaiban változott meg, a közoktatási reformok hatására lassan megszűnnek a kislétszámú osztályok és a csoportbontás is. Emiatt a pedagógusok figyelme megoszlik, a szülők és a döntéshozók által elvárt nagyobb odafigyelés nem valósul meg. Ha ezen az úton haladunk tovább, akkor nemsokára eljutunk oda, ahol most az angolszász országok tartanak. Aki teheti, kimenekíti a gyermekét a közoktatásból, aki pedig nem, azoknak sokkal alacsonyabb színvonalú ellátás jut osztályrészül. Ezzel meggyorsul a társadalom kettéválása -festett le egy lehetséges jövőképet Kerpen Gábor. Bizonytalan vándorlások útilaput kötnek ötezer egészségügyi dolgozó talpára. Miskolctól Győrig, az ország sok kórházából küldenek el orvosokat, egészség- ügyi dolgozókat. Míg egyedülálló az ember, megteheti, hogy veszi a kalapját és odébbáll. Persze eddig sem vette az egyedülálló sem olyan könnyen a kalapját, mert nemigen volt hová menni állásért. S különben is, az egyedülálló is csak névlegesen az. Mindenkinek van valakije, valamije, akihez, amihez kötődik. A HÍRADÁSOKBÓL azt lehet kihámozni, hogy most lesz egészségügyi állás az országban. Elvi döntések után, amelyeket még a gyakorlat idő híján nem igazolhatott vagy vethetett el, vándorlási folyamat indulhat el az országban. Kórházaktól elvettek, némelyekhez hozzátettek új feladatokat. így elküldenek és felvesznek dolgozókat. A költözés ösztönzése érdekében havi fizetéseit kapja az, aki vállalja, hogy legalább ötven kilométerrel odébb megy dolgozni. a kórházi átszervezésekkel azonban nem sok új egészségügyi álláshely jön létre az országban. így, akik nem költöznek, nem találnak állást Magyarországon. Vagy elnyeli őket a hazai süllyesztő, vagy külföldre mennek. Aki egyedülálló, köny- nyebben megteszi, hogy veszi a kalapját. Nem lehet tudni azonban, hogy az egyszeri gyökértépés után hányszor képes az ember további vándorlásra. az adatok szerint az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a vándorlási kedv. Egyébként másutt sem magas az úgynevezett mobilitás. Nem csoda, hiszen otthagyni, amit az ember már felépített, olyan érzés lehet, mint kukába dobni a múlt egy darabját. Az ár nagy, és az ellenérték bizonytalan. Háromszáz dolgozó a pénzére, tizennégy vádlott perre vár kusza ügy A bérgarancia-alapból érkezett összeg sem jutott el a munkásokhoz, akik hat-hét éve reménykednek jogos jussukban Dr. Sümeghy Csaba 1997-ben jelképes áron, 102 forintért jutott hozzá a csabai kötöttáru- gyárból alakult BCB Rt.-hez. Mint mondta, a kutyának se kellett a cég, a Magyar Külkereskedelmi Bank pedig mindenáron szabadulni akart a vállalattól. Sümeghy azt gondolta, megmenthető a gyár, és belevágott az üzletbe. 2000-re azonban a többi hasonló nagy állami textilipari cég után a csabai vállalat is csődközeli helyzetbe jutott. Sümeghynek figyelmébe ajánlották Wappler Lászlót és idősebb Wachsler Tamást, akik, mint reorganizációs szakemberek, hajlandóságot mutattak a szerepvállalásra. Wapplerék nem a saját nevükben szereztek tulajdont. Elnöki tanácsadók lettek, a cégeket - az rt. mellett a három kft.-t is - munkatársuk, ismerősük, Riczu Gyula tulajdonolta. A nyomozók megállapításai szerint havi 300 ezer forintért és egy Opel Kadett használatáért adta Riczu a nevét a dolgokhoz. Sümeghy 44 millióért adta el a BCB-t, de a nyomozók szerint egyértelmű, hogy Riczu részvényvásárlása fiktív volt. Sümeghy ellen az a Kecskeméten tárgyalják az ügyet június 18-ától A BCB-üg)'ben elkészült vádiratot 2005-ben a Gyulai Városi Bíróságra nyújtotta be az ügyészség. Sümeghy Csaba és védői, a budapesti Retteghy István és az orosházi dr. Varga István azonban elfogultságot jelentettek be. Mégpedig azért, mert Sümeghy közéleti, képviselői tevékenysége során Békés megye közigazgatási, igazságszolgáltatási és közéleti vezetőivel szoros munka- kapcsolatot alakított ki. A Szegedi ítélőtábla a Kecskeméti Városi Bíróságot jelölte ki, és idén június 18-ára tűzték ki az első tárgyalást vád, hogy tudomása volt arról, Riczuék nem fizették be a vételár részeként neki odaadott Audi ellenértékét és a békési telephely haszonbérletét. Holott Sümeghy szerint a vevők éppen az ellenkezőjét mondták neki, vagyis, hogy a vételár ellenértékét rendszeresen befizetik a BCB- nek. A vád szerint Riczuék, jobban mondva Wachslerék „elvarázsolták” a cég bevételeit, követeléseit, gépeit, árukészletét és ingatlanjait. Tudomásunk szerint a fejszámolás elején a bérgarancia-alapból érkezett 116 millió forint zöme sem jutott el a dolgozókig, jelenleg egyébként 300-an várnak hat-hét éve elmaradt jussukra. A vádlottak padjára tizennégyen ülnek majd, többek között a BCB-cégek két korábbi Dr. Varga: „Könyvszakértő válaszát várjuk.” felszámolóbiztosa is. Sümeghy Csaba védője, dr. Varga István kiemelte: új könyvszakértőtől várnak választ arra, hogy a BCB fizetésképtelensége és Sümeghy vádirat szerinti fedezetelvonó szerződései ok-okozati viszonyban állnak-e. Az eredetileg tegnapra kiírt első tárgyalást Wappler László kegyelmi kérvénye miatt halasztották el. Ő az, aki megölte, majd bebetonozta Szlávy Bulcsút, az al- gyik hírhedt Wappler elsőfokon 15 évet kapott. ■ Nyemcsok László I i 1
