Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-20 / 92. szám

3 2007. ÁPRILIS 20., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP A szenvedélyeket térképezték fel egy békéscsabai tanácskozáson A szenvedélybetegek ellátásá­ban és a függőség kialakulásá­nak megelőzésében nagyobb szerepvállalást kérne az önkor­mányzatoktól a Dr. Baly Hermi­na Mentálhigiénés Alapítvány ■ Sok helyen nem biztosítanak még nappali ellátást sem. és a Békés Megyei Kábítószer­ügyi Koordinációs Tanácsadó Testület. Mindez a Színterek és utak a szenvedély térképén cí­mű tegnapi, békéscsabai ta­nácskozáson hangzott el. Zsankó László, a testület elnö­ke lapunknak elmondta, a leg­alább háromezer lakosú telepü­léseken nappali, a 30 ezernél na­gyobb városokban pedig ennél is komolyabb ellátást kellene biztosítani. Sok helyen azonban nem tudnak vagy nem akarnak ennek az elvárásnak eleget ten­ni. A konferencián a krízisvonal tapasztalatait is megosztották a részvevőkkel. ■ F. G. K. Növelni szeretnék a Kondorosi Csárda szerepét a jövőben Konferenciaterem és szálláshe­lyek kialakításával kívánja to­vább növelni a Kondorosi Csár­da idegenforgalmi vonzerejét a helyi önkormányzat — derül ki a település közelmúltban elfo­gadott, négy évre szóló gazda­■ Fogathajtó ver­senypálya építésé­vel fejleszteni szeretnék a lovas turizmust is. sági programjából. Szintén a csárdához kapcsolódóan erősí­teni kívánják a lovas és a falusi turizmust, mégpedig fogathajtó versenypálya és közösségi színtér építésével. A 2006—10 közötti időszak további fontos céljai között szerepel a nagy­község központjában lévő tó re­habilitációja és egy sétány ki­alakítása. Ami a gazdaság fej­lesztését illeti, ezen a téren cél­ként jelölték meg egy inkubá­torház létesítését. ■ L. J. Kaput nyitnak Európára főiskola Dokumentációs központot adtak át a megyeszékhelyen A vadonatúj, 350 befogadóhelyes előadóteremben tartották tegnap a konferenciát, ahol a határon átívelő együttműködésekről is szó esett. Európai Dokumentációs Központot adtak át teg­nap a Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai gaz­dasági karán. A megye- székhelyi centrum a 13. magyarországi iroda. Fekete G. Kata Az Európai Uniót megalapozó római szerződés ötvenedik év­fordulójára időzítették azt a konferenciát, amelyet Békés­csabán, a Tessedik Sámuel Fő­iskolán tartottak tegnap. A ta­lálkozón Békés megye kelet-eu­rópai regionális együttműködé­si lehetőségeit vitatták meg az előadók és a hallgatók. A tanácskozást a főiskola űj, 350 férőhelyes konferen­ciatermében rendezték, ab­ban a szárnyban, amelyet nemrég adtak át. A magántő­ke bevonásával készült, mint­egy 800 millió forintba kerülő új épületrészben kap helyet a nagyelőadó és az ötvenezer kötetes, mindenki előtt nyitott könyvtár. Ezenkívül hideg- meleg konyhás büfét és egy új tanulmányi osztályt is kiala­kítottak. A fejlesztésnek kö­szönhetően felszabadult a tor­nacsarnok, ahol januárig a hét első felében testnevelés­órákat tartottak, a hét máso­dik felében pedig előadóvá alakították át — tudtuk meg Szedlák Attilától, a főiskola műszaki vezetőjétől. Az iskola régi épületében, a földszinten található meg a csü­törtökön hivatalosan is átadott Európai Dokumentációs Köz­pont. A centrum a 13. magyar- országi iroda. Az, hogy az isko­la jelentkezését pozitív elbírá­lásban részesítették, a békés­csabai karon folyó munka euró­pai szintű elismerését is jelenti. Az Európai Bizottság térítés- mentesen rendelkezésre bo­csátja a profiljába illő, uniós in­tézményeinek válogatott doku­mentumait, illetve azokat elekt­ronikusan is hozzáférhetővé te­szi. Egyre több kiadvány fellel­hető magyarul is, de a legtöbb még mindig angolul van. Itt nyugodtan elmélyülhetünk a részletekben A konferenciára eg}' saját ma­ga vezette repülőgéppel érke­zett az Európai Bizottság Ma­gyarországi Képviseletének ve­zetője. Gábor György elmond­ta, a dokumentációs központ hasonlít a Békés Megyei Könyvtárban is található Europe Direct irodához. A kü­lönbség csak annyi, hogy míg a könyv tárban általános in­formációkat tudunk meg a kontinensről, a főiskolán a részletekben mélyülhetünk el. Akadálymentessé tesznek több kaszaper! intézményt A Fogyatékosok Esélye Közala­pítványtól 5,7 millió forintot ka­pott Kaszaper a községháza akadálymentesítésére. A 6,3 milliós beruházás során rám­pát készítenek, az épületen be­lül pedig illemhelyet a kerekes székeseknek. A munka gőzerő­vel folyik, mert kiderült, hogy a befejezési határidő két héttel korábban van, mint ami a pá­lyázati kiírásban szerepelt. Ugyancsak akadálymentesítik a Kaszaper Kht. által működte­tett Árpád utcai gondozási köz­pontot, ahol rámpát, WC-t, a mozgáskorlátozottaknak parko­lót létesítenek. ■ K. E. Három szakmában is az ország legjobbjai között szerepeltek a különböző országos versenye­ken a békéscsabai Kós Károly Szakképző Iskola diákjai. Az ács-állványozók, az épületbur­kolók és a kárpitosok is kitet­tek magukért, összesen nyolc fiatal bizonyította rátermettsé­gét, s került be a legjobb nyolc közé területén. A pálmát mégis a kárpitos Gesztesi Antal vitte el, nála felkészültebbet ugyanis nem találtak az értékelő szak­emberek Magyarországon. A fi­atalok valamennyien mentei sülnek a szakmunkásvizsga le­tétele alól. ■ Cs. Á. JEGYZET NIEDZIELSKY KATALIN A nyelv is a lélek tükre DUGULJ EL, TE KÖCSÖG, ne SZÍ- vass már! — kiáltott rá mér­gesen a tizenéves fiú társára az utcán. Hogy mi hangzott el előtte - mi verte ki a biz­tosítékot a gyereknél, hogy a korosztály szóhasználatánál maradjak —, nem tudom. A párbeszéd mégis érdemes arra, hogy megálljunk egy szóra, legalább ilyenkor, a magyar nyelv hetén. SIETEK LESZÖGEZNI: a diák- nyelwel semmi bajom, ha ott és úgy használják, ahová va­ló. A nyelv velünk él, és folya­matosan változik, ahogyan a világ körülöttünk. A szleng is a szókincset gazdagítja. A SZÉP MAGYAR BESZÉD, a nyelvhelyesség, a szókincs és a stílus nemcsak a ma­gyartanárok, nyelvészek és a sajtó ügye, hanem az általá­nos műveltség alapja. Kultú­ránk része, műveltségünk, viselkedésünk, az ember tükre. Olyan érték, amelyre vigyázni kell, ez mindannyi­unk dolga, kötelessége. A ha­gyományok őrzése, a nyelv­ápolás tehát közügy. nem véletlen, hogy a ma­gyar nyelv hetét már negy­ven esztendeje köszöntjük. Az ünnep jó alkalom a számvetésre, arra, hogy mérleget vonjunk. Ugyanak­kor az ünneplés mögött ott a bűntudat, az igyekezet a kárpótlásra. Ha már a roha­nó hétköznapokban nem tu­dunk figyelni arra, hogyan szólalunk meg, beszélünk egymással, legalább a jeles alkalmakkor legyünk igé­nyesebbek! a nyelvművelés, az őrködés egyik legfontosabb értékünk felett nemzeti ügyünk. A globalizált világban, az euró­pai uniós csatlakozáskor na­gyon Sokan aggódtak; féltet­ték a magyar kultúrát, egye­di nyelvünket, hogy eltűnik az olvasztótengelyben. Pedig nem az európaiság, nem az idegennyelv-tudás az igazi veszély erre a kincsre, ha­nem az igénytelenség, a mű­veltség hiánya. Végzetes döfés a méheknek kór Gyógymód nélkül esélytelenek a „mézkészítők” Nem adják bérbe a konyhát napközi Elégedettek a mezőkovácsházi gyerekek A magyar méz éppen annak kö­szönheti különlegességét, hogy a méheket nem kezelik antibio­tikummal az úgynevezett nyú­lós kötésrothadás ellen. Az más kérdés, hogy amennyiben a fer­tőzést okozó baktérium elszapo­rodik, akkor az egész állományt ki kell irtani, mint ahogy el kell égetni azokat a tárgyakat is, amelyekkel az állatok érintkez­tek. A kór a napokban Körös- ladányban ütötte fel a fejét — egyelőre más településen nem észlelték a gondot —, s emiatt számos méhcsaládot kellett el­pusztítani. Egy családban 30- 40 ezer példány is lehet. Mint azt dr. Ágoston József, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság békéscsabai igazgatóhelyettese kifejtette, az egész települést át­szűrték, hiszen a fertőzést csak így lehet lokalizálni. Egy szak­értő felméri, hogy mennyit ér­■ A magyar méz azért is különle­ges, mert a méhe­ket nem kezelik antibiotikummal. nek a kaptárak, amelyeket el kell pusztítani, illetve el kell égetni. Ez alapján kártalanítja majd az állam harminc napon belül az érintetteket. Kiss Tamás, az Országos Ma­gyar Méhészeti Egyesület szak­tanácsadója kérdésünkre el­mondta, hogy az utóbbi időben egyre több kaptárnak kél lába. A méheket egyrészt tovább akarják adni más „méhészek­nek”, de az is előfordul, hogy fó­liás termelők szeretnének a ful- lánkosok segítségével jobb ter­mést elérni. A kaptárak azon­ban minden bizonnyal hamaro­san egy, a szarvasmarha-te­nyésztésben használt marhale­vélhez hasonló azonosítót kap­nak majd. Mivel minden évben kétszer megvizsgálják az álla­tokat, a „méhbillog” segítségé­vel az ellenőrök villámgyorsan kiszúrják majd, ha valaki ille­gálisan jutott a szorgos mézké­szítőkhöz. ■ Papp Gábor Egy korábbi szándékkal ellen­tétben Mezőkovácsháza jelen- légi képviselő-testülete úgy döntött, hogy nem adja bérbe a napközi ottho­nos konyhát, ha­nem pályázati forrásból felújít­ja és tovább működteti. — A konyha ettől az évtől a Városüzemeltetési Kft.-től visszakérült az általános isko­lához, ahol egyébként is a he­lye lett volna. Az új konyhave­zetővel lényegesen jobb minő­ségű az ellátás, mint korábban. A legnagyobb kritikusok, a gyerekek az ételek mennyisé­géről és minőségéről is kedve­zően nyilatkoznak - hangsú­lyozta Bakos István polgármes­ter. A most 750-800 adag ka­pacitású kony­Szeretnék nyolc­százról ezer adagos­ra növelni a konyha teljesítményét. hát szeretnék 1000 adagosra növelni, a kor színvonalának és az uniós elő­írásoknak is megfelelő, új tech­nikával, esz­közökkel ellátni, berende­zéseit le­cserélni. Mivel a régi technoló­giának nagy a fenntartási költ­sége, ezért a cél érdekében pá­lyázatot nyújtottak be a Békés Megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz a leghátrányosabb te­lepülések kiegészítő támogatá­si alapjára. ■ H. M. Bakos István: „Pályázatot adtunk be a p A megyeszékhelyen tanul hazánk legjobb kárpitosa

Next

/
Oldalképek
Tartalom