Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-02 / 77. szám
2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ A NAP TÉMÁJA esküvő A nagy napon is történhetnek kellemetlen esetek. A tortából egy félmeztelen nő lépett ki, az ara majdnem elhagyta az újdonsült férjet. Futballmeccs miatt halasztotta el a ceremóniát egy békéscsabai pár. RUHA IS TESZI A MENYASSZONYT rűbb. Szegeden, 1974-ben egy vőlegény pél- | dául azért halas/- -i tóttá el egy héttel I az esküvőjét, Jjj "Ä mert aznap fon- * ® tos focimeccset ilti A párok egyik legmeghatározóbb napja az esküvő. Kisebb bakik persze mindenhol akadnak. Fekete G. Kata A megyei rendezvényszervezők hosszan tudnának arról beszélni, milyen buktatókat tartogat a nagy nap. Sztorikat hallhattunk a legrosszabb pillanatban letört cipősarokról vagy két-há- rom éves koszorúslányokról, akik éppen bevonulás közben hasalnak el. Olyan is előfordult már, amikor a fátylat vivő kis-, fiú és kislány összeveszett az oltárnál, elkezdték egymást lökdösni és letépték a menyasz- szony jelképes leplét. A barátokat is érdemes megkérni arra, csak olyan meglepetést szervezzenek, ami a pár mindkét tagjának tetszik. Nem Békés megyében történt ugyan, de megesett, hogy az ünnepélyes hangulatban begördített méretes tortából egy félmeztelen nő ugrott elő. A vőlegénynek kedvére volt a magánakció, de az újdonsült asszony kis híján faképnél hagyta a férjét. Természetesen rengeteg szervezés szükséges addig, míg ezek a bakik egyáltalán megtörténhetnek. Már az időpont megtalálása sem a legegysze* * A gyűrű ma az összetartozást jelképezi. Régebben a középső a karikát, mert azt hitték, az ujj érhálózata összeköttetésben áll a szívvel. A fiatalok is szeretik, ha vőfély vezeti le a lakodalmat. adtak a tévében. Mivel a férfi meg tudta győzni a menyasszonyát, hogy a násznép is inkább a közvetítést nézné, tollal átjavították a kinyomtatott meghívókon az időpontot. A ceremónia elhalasztása jó választásnak tűnt: míg július 7-én zuhogott az eső, 14-én hétágra sütött a nap. A házaspár azóta is együtt él Békéscsabán. Mielőtt azonban időpontot egyeztetnénk, a szerelmesek zöme először is eljegyzési gyűrűt választ magának. A gyűrű ma már csak az összetartozást jelképezi. A karikát régen azonban középső ujjon viselték, mert hitték, hogy ennek az ujj- nak az érhálózata közvetlen összeköttetésben áll a szívvel. A gyűrű viselésével pedig a kiválasztott iránti érzelmeket védelmezik, s megakadályozzák az új szerelem belopakodását.- Amikor eldöntöttük, hogy hivatalosan is összekötjük az életünket, először a gyűrűt választottuk ki. Csak ezután jelentettük be szüléinknek a nagy eseményt — mondta a békéscsabai Vanka Nóra, aki a napokban mondja ki a boldogító igent. - A legtöbb fejtörést a ruha kiválasztása okozta. Sokáig tiltakoztam az esküvői ruha ellen, mert nem vagyok nádszál- vékony. Aztán mikor mindenki azzal győzködött, hogy ehhez a naphoz ilyen viselet dukál, kizárólag bordóban Mennyibe kerül egy esküvő és egy lakodalom (Ft)? oicsó Átlagos Menyasszonyi ruha (kölcsönzés): 70 ezer 110 ezer 360 ezer Vőtegényruha (vásárlás): 35 ezer 90 ezer 280 ezer 6 ezer 28 ezer 67 ezer Cipő: 6 ezer 22 ezer 96 ezer Jegygyürü/darab: 15 ezer 45 ezer 230 ezer Polgári esküvó: 35 ezer 60 ezer Vőfély: 10 ezer 50 ezer 100 ezer Esküvői vacsora (fő/vacsora): 3 ezer 7 ezer 28 ezer Torta/szeíet 510 Tűzijáték: 50 ezer 100 ezer 300 ezer Videós: 15 ezer 60 ezer 100 ezer Fotós/kép: 200 350 600 Zenekar:' 30 ezer 100 ezer 500 ezer gondolkodtam. El sem tudtam magamat képzelni habos, fehér csodában. Végül mégis az ekrü mellett döntöttem. Az általunk megkérdezett esküvői ruhát kölcsönző szalonokban teltkarcsú hölgyeknek nem is ajánlják a hófehéret. Persze ha bátrabb a nő, akár bordóban is kimondhatja az igent. Ma már polgárpukkasztásnak tűnik ugyan, de a 15-16. században a vörös ruha dominált esküvőn, a 16. század végén pedig a fekete. Ha mégsem akarjuk meghökkenteni a vendégeket, akkor csontszínű vagy törtfehér ruhát válasszunk. Fontos a szabás is. A szűk, testre szabott felsőrész és a deréktól lefelé, egyenletesen bővülő szoknya kifejezetten előnyös azoknak, akiknek rövid a felsőteste, telt a csípője vagy a combja, akik kis- termetűek vagy dundik. Magyarországon az idei divat az ugyancsak szűk, testre szabott felsőrész, amelyhez bő, derékból kiinduló ráncokban vagy hajtásokban leomló szoknya tartozik. Ez a körte alkatúaknak áll igazán jól. Kismamáknak vagy arányosan teltkarcsúak- nak ideális, ha magasra felhozzák a derékvonalat és mell alatt indul a szoknyarész. Kifejezetten vékony testalkatúaknak a szűk vonalvezetésű menyasszonyi ruha is jól áll. A ruha kiválasztásánál a legfontosabb, hogy az ara jól érezze magát benne. Ha a nő soha nem visel szoknyát, mert nem érzi benne jól magát, akár nadrágot is felvehet. A tervezőknek ma már ez sem jelent problémát. Sőt, akár fürdőruhában is ki lehet mondani az igent. Ezt bizonyítja egy néhány évvel ezelőtti doboz-szanazugi eset, amikor hivatalosan kerti grill- sütésre hívták meg a vendégeket. A házigazda azonban egy alkalmas pillanatban közölte, hogy a barátnőjével most rögtön összeházasodik. Bemutatta az anyakönyvvezetőt és valóban kimondták az igent. A menyasszonyi ruhából a harisnyakötő maradt Számos szokást megőriztünk a mai napig az esküvőkön, de a legtöbbnek nem tudjuk az eredetét A menyasszony kezének megkérése ma már formális, de régen nem az volt. A férfi ilyenkor beszélhette meg, milyen hozomány jár a leendő feleséghez. A fátyol felhajtása is abból az időből származik, amikor a házasságnak szinte csak az üzlethez volt köze. Amikor a lány az oltár elé ért, a férfi felhajtotta a fátylat, hogy ellenőrizze, tényleg azt a hölgyet kapta-e, akire a megállapodás szólt. A menyasszonytánc is akkoriból maradt fenn, mikor az apák a gyermekükért cserébe anyagi javakat kértek az új tulajdonostól, azaz a vőlegénytől. A harisnyakötő viselése Franciaországból ered. A babona szerint a menyasszonyi ruha szerencsét hozott, ezért a vendégek eltépkedték, hogy nekik is jusson a jóból egy kevés. Végül a menyasszonyt a harisnyakötője védte meg attól, hogy teljesen meztelen le gyen. A csokor eldobása is ide vezethető vissza. Állítólag a türelmetlen férfi vendégek a menyasszony harisnyakötőjét szerették volna megszerezni. Hogy az ifjú ara ezt megelőzze, a csokrát dobta a váraké zók közé. A küszöb vagy a kapu a közös lakás bejáratát szimbolizálja. A párnak együtt kell legyőzni az utolsó akadályt, bizonyítva, hogy mindketten készen állnak a házas életre. A leánybúcsúkon megesik, hogy a leendő ara pólójáról eszegeti le a sztriptíztáncos az édességet Ritka a népviseletes leánybúcsú. A nők inkább kirúgnak a hámból. Ma már elvétve tartanak hagyományos leánybúcsút, amikor népi viseletbe öltöztetett asszonyok készítik fel a lányt új életére. Helyette inkább kirúgnak a nők a hámból. Amerikában kedvelt szokás, Magyarországon még nem túl gyakori, hogy az összegyűlt barátnők egyenpólót kapnak. Csak a menyasszony felsője más egy kicsit: az övén apró szalagok ékeskednek, amelyek végére egy-egy zselés cukorkát kötnek. Ezt egy sztriptíztáncos a fogával szedegetheti le - mesélte egy Békés megyében is dolgozó Chippendale fiú, Alex. Egy műsor legalább hatezer forint, de ha néhány perces táncnál többet is szeretnének a vendégek, fél óra akár 30 ezer forintba is kerülhet. Ugyanez pepitában, ha szexis bűvészt rendelünk. Az erotika azonban máshol is megmutatkozik. Nemrég Békéscsabán egy leánybúcsúztatón felmerült, hogy marcipánból készült fallosz díszítse a tortát. A megyében ritka, hogy limuzint rendeljenek már a nagy nap előtt Pedig a szervezők szerint a résztvevők nagyon élvezik, ha az ablakon és napfénytetőn lufikat, esetleg óvszereket szórhatnak ki az utasok, miközben pezsgőt kortyolgatnak. A luxusautó sofőrrel óránként 15-30 ezer forintba kerül. A legtöbb leánybúcsúztató jóval csendesebben alakul, általában éttermet választanak helyszínül. Persze otthon is maradhatnak a barátnők, pizzát rendelhetnek és borozgathat- nak. A játékról, a szórakozásról itt sem kell lemondani, fantázia kérdése az egész.
