Békés Megyei Hírlap, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-29 / 74. szám
A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK teszt A húsvéti figurák egy része soha nem látott csokoládét. A Télapóról kiderülhet, hogy puttonyos nyuszi, ha nem olvasztották be, csak átcsomagolták. A méret nem számít, de bizonyos esetekben azért ez is fontos szempont. LEHARAPTUK A CSOKINYULAK FEJÉT Iz és külcsíny alapján is osztályoztuk a nyulakat. Az előttünk felsorakoztatott nyuszik egy részéről már az árból sejteni lehetett, hogy csokoládét nem is láttak. Természetesen kellemes tapasztalatokkal is gazdagodtunk. Ismét teszteltünk. Karácsony előtt szaloncukrot, most csokinyuszit. Látszik, hogy édesszájúak vagyunk. Vagy önfeláldozók, mert ennyi édességet egyszerre, mint mi tegnap, senki nem eszik. Fekete G. Kata A felsorakoztatott nyuszik egy részéről már az árból sejteni lehetett, hogy csokoládét nem is láttak. Persze az erről tanúskodó címkét a figura aljára rejtették, és olyan apró betűkkel írták rá néhányra az összetevőket, hogy nagyító kellett, hogy elolvassuk. Egyedül a Linga- nyulakat „vágták hátba” a felirattal, rontva ezzel a látványt. Egy pont mínusz. Pedig a kolléganők egészen elolvadtak a piros-fehér kockás gatyás csomagolás láttán. Molnár Pál Márton újságíró kollégánk azonnal a focira gondolt és horvátnak keresztelte el a „versenyzőt”, majd közölte, hogy olyan nyomott. Valóban az volt, mert a Lingában annyira vékonynak bizonyult a csokiréteg, hogy a boltból a szerkesztőségig sem bírta ki az utat. Betört a feje. Csokivastagság szerint azonban a férfi kollégák tüntetése miatt nem osztályoztunk. A fiúk állandóan azt hangsúlyozták, nem a méret a lényeg. Pedig a csokinyulaknál ez is fontos. A sportújságíró Verasztó Lajos például a Tibi-nyulat nem ajánlotta nyugdíjasoknak, mert abban meg annyira sok az anyag, hogy beletörik a foguk. A Tibi egyébként olyan népszerűnek bizonyult, hogy nem is jutott első körben mindenkinek. Frankó Marianna újságíró kissé félreérthetően meg is jegyezte, hogy neki még nem volt meg a Tibi és a Boci. Aztán kapott egyet, és annak is leharaphatta a fejét.- Gyerekek, ezek között nincs is gonosz arcú nyúl - robbant be tesztlaborunkba Varga Ottó. A főszerkesztő nem fukarkodott a rémtörténetekkel. Kiderült, egyszer egy furcsa puttoTöbb szempontból elemeztük, melyik ízlik legjobban Termék Külcsíny* ÍZ* Súly Tényleges ár Mi mennyit adnánk érte? After Eight 2,9 3,7 125 gr 409 Ft 509 Pt Boci 4,0 4,2 200 gr 499 Ft 246 Ft Milka 3,3 3,9 70 gr 379 Ft 226 Ft Nesquik 3,5 3,5 40 gr 120 Ft 197 Ft linga nyúl 2,9 1,7 60 gr 69 Ft 110 Ft KitKat 3,3 4,5 120 gr 389 Ft 298 Ft Smarties 3,1 3,6 22 gr 89 Ft 110 Ft Sweet 4,0 2,7 90 gr 259 Ft 240 Ft Tibi 2,9 3,8 150 gr 429 Ft 271 Ft ! l-5-ig pontozva A nagyon olcsó sonka bizony sokba is kerülhet, mert mielőtt feltálalnánk, dobhatjuk ki, ha romlott A húsvét elképzelhetetlen sonka nélkül A megyei henteseknél egyelőre nincs roham, a sokéves tapasztalat az, hogy mindenki az utolsó napokban szerzi be az asztalra valót Míg az emberek zöme hajlandó többet áldozni a jó minőségű termékekre, egyre többen kizárólag az árat nézik. Pedig az olcsó sonkával mindig érdemes vigyázni A jobb minőségű sonka általában magyar alapanyagból készül. A Magyar Húsiparosok Szövetsége szerint a parasztsonka kilójának 1150, a füstölt, kötözött lapocka kilójának 925, a füstöli főtt, kötözött lapocka kilójának pedig 700 forint körül alakul az átlagára. Ha ennél 20-30 százalékkal olcsóbban kínálja valaki a szóban forgó termékeket, ne vegyük meg, mert nem tudhatjuk, mit kapunk. A hatóságok folyamatosan ellenőriznek az ünnep előtt, de a vevőknek is résen kell lenniük. Ha például a sonka „sápadt”, az nem feltétlenül jó. Az is gyanakvásra ad okot, ha a zsugorfóliában folyadékot látunk. A jobb minőségű, márkázott húsvéti termékek általában hazai alapanyagból készülnek, a kereskedelmi márkák többsége viszont nem. Tudni kell azonban, hogy az Európai Unió liberális kereskedelmi gyakorlata miatt az országhatárokon át ellenőrzés nélkül lehet tagországi élelmiszereket szállítani. Vagyis nem biztos, hogy jó minőségű áru jut hozzánk. Az Országos Húsipari Kutatóintézet Kht munkatársai tavaly arra hívták fel a figyelmet, hogy a Magyarországon kapható húsvéti sonkák mintegy negyede a hazai szabályozástól eltérő technológiával előállított importtermék. A húsvéti ßstölt árukat a magyar húsfeldolgozók a belföldi hagyományoknak megfelelően állítják elő, vagyis hidegen ßstölik, pácolják. 2005 tavaszán a magyar piacon megjelent import termékekről kiderült, hogy egytől egyig gyorspá- colással készültek. nyú Télapót vett meg. Amikor kicsomagolta, látta, hogy a csomagolás nyulat rejt. Szegény Mikulás rosszul reinkarnálódott. Azokat a nyulakat, amiket nem lehet eladni, normális esetben beolvasztják és Télapót formáznak belőlük, hátha úgy kelendőbbek lesznek.- Hú, ez nagyon finom - ajánlgatta a Sweet-nyulat Lehoczky Péter. A felkiáltást hallva visszahőkölt mindenki, hiszen soha nem hittük volna, hogy éppen ez a fajta viszi a pálmát. Aztán kiderült, szó sincs róla, fotósunk csak azért ajánlgatta ezt, hogy több maradjon neki a sokkal ígéretesebbnek tűnő és aztán a reményeket be is váltó mentolos After Eightből, Milkából, Bociból és zabpelyhes KitKatból. Persze az eredmény szubjektív és nem reprezentatív. A kollégákat arra Is megkértük, hogy írják fel, melyik csokiért mennyit adnának. Hogy segítsünk, megmondtuk azt is, hogy az asztalon található legolcsóbb nyuszi 69, a legdrágább 499 forintba került. A matekzseni újságírók és a fotósok erre nullától nyolcszáz forintig vásároltak képzeletben. Látszik, hogy a hirdetésfelvételen és a könyvelésen pénzzel dolgoztak, ott a megadott kereteken belül maradtak a tesztelők. Sőt néha nagyjából el is találták az árat. A legtöbbet mindenesetre az After Eightért adtuk volna, a legkevesebbet pedig a Linga-nyúlért. A nyúl a bizánci állatszimbolikában Krisztus jele A boltokban a polcok tele vannak csokoládényulakkal, -bárányokkal és -tojásokkal, • de lassan feledésbe merül, hogy mi közük ezeknek Krisztus feltámadásához a keresztény egyházak ünnepe szerint. A bárány fézust jelképezi, hiszen a Bibliában is bárány szimbolizálta Krisztust A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb szimbóluma. Sok természeti nép teremtésmítoszában szerepel a tojás, egyes kultúrákban nemcsak az istenek születtek tojásból, de a halottak mellé is temették, a lélek újjászületését jelképezve. A tojások színezésénél azért használnak piros színt, mert ennek mágikus erőt tulajdonítottak régen, de egyúttal Krisztus vérét is jelképezi A nyúl szerepe nem ilyen egyértelmű. Ez ugyan a bizánci állatszimbolikában Krisztus jele volt, de valószínűbb, hogy egy félreértés miatt került a húsvéti ünnepkörbe. A nyúl csak egy félreértés miatt jelképezi a húsvétot.
