Békés Megyei Hírlap, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-21 / 67. szám

2007. MÁRCIUS 21, SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 7 Gyomaendrődön támogatást kap, aki vállalja a visszatérést Bélyeget ragaszt a főnök foglalkoztatás Sokan dolgoznak alkalmi munkavállalói könyvvel Tavaszi Fesztivál: Csoóri Sándor a könyvtár vendége Békéscsabán Reneszánszát éli a kis kék füzet használata. Megyénkben tavaly majdnem harmincezren váKották ki AM-könyvet a munkaügyi központ kirendeltségein. Gyomaendrőd önkormányzata idén is úgy döntött: csak olyan főiskolás, illetve egyetemista fiatalokat támogat ösztöndíj­jal, akik később vissza is tér­nek a városba, s itt dolgoznak majd. Éppen ezért nem csatla­koznak a Bursa Hungarica ■ Csak olyan pályázót támogatnak, akinek munkát is tudnak majd ajánlani. ösztöndíjrendszerhez, ott ugyanis ilyen kitétel nem köt­hető. A város tehát saját ösztön- díjrendszert dolgozott ki, melynek fontos eleme, hogy a támogatott fiatal kötelezett­séget vállal arra, hogy a ta­nulmányok befejeztével leg­alább ugyanannyi ideig Gyomaendrődön dolgozik majd, ameddig az ösztöndíjat kapta. Csak olyan pályázót támogatnak, akinek vélhető­en munkát is tudnak majd ajánlani. Az ösztöndíj mértéke havi 8 ezer forint. Azok a fiatalok pá­lyázhatnak, akik a 2007/2008- as tanévre felvételt nyernek valamelyik felsőoktatási intéz­ménybe, illetve már beiratkoz­tak valamelyik felsőbb évfo­lyamra. ■ L. J. Háromszázezer forintot adnak helyi témájú könyvek kiadására Gyomaendrődön immár gya­korlattá vált, hogy az önkor­mányzat anyagilag is támogat­ja olyan kiadványok megjelen­tetését, amelyek a város törté­nelmével, kultúrájával foglal­koznak. Tavaly egy verseskötet meg­jelentetésére szántak pénzt, idén pedig egy történelmi tár­gyú mű megjelentetéséhez já­rulnak hozzá. Egy budapesti szerző, dr. Szendrei Géza „Gyo­mai, endrődi, környékbeli ese­mények 1956.” című kéziratá­nak kiadását 300 ezer forinttal támogatják az önkormányzati civil alapból. ■ L. J. Majdnem kétszer annyi­an dolgoznak megyénk­ben alkalmi munkaválla­lói (AM) könyvvel, mint az országos átlag. A vi­harsarki munkáltatók 43 százaléka alkalmazza a kék könyvet. Frankó Marianna — Sok bélyeget ragasztunk a kis kék füzetekbe. Az esküvői sze­zonban szinte minden hétvégén 3-4 alkalmi munkavállalót foglal­koztatunk. AM-könyveseink álta­lában tanulók vagy hét közben máshol dolgoznak főállásban ­Az Orosházi Kistérség Többcé­lú Társulás idei költségveté­sében 118 millió 914 ezer forint szerepel. A 400 ezer forint mű­ködési bevétel valójában ka­matbevétel, több mint 64 millió forint a támogatás, 43 millió a véglegesen átvett pénzeszköz és 11 millió 180 ezer a pénzfor­mondta Ancsin Ákos. A békés­csabai szállodákat működtető kft vezetője rámutatott: nyugodt­ságot, könnyebbséget jelent az al­kalmi munkavállalói könyvek használata a társaság ügyvite­lében. Amióta megjelent első vál­tozata, azóta alkalmazzák. galom nélküli bevétel. Működé­si kiadásra majd 45,5 millió fo­rintot terveztek. Céltartalékot is képeztek, az év közben létrehozandó szociá­lis intézmény(ek) költségeire. Előre nem tervezhető pályázati önrészre 11 millió 330 ezer fo­rintot szántak. ■ Cs. I. A vendéglátás mellett a me­zőgazdaságban, a feldolgozó- iparban és a kereskedelemben foglalkoztatják a legtöbb AM- könyves dolgozót - derül ki a Dél-alföldi Regionális Munka­ügyi Központ adataiból. Össze­sen 29 733 AM-könyvet váltot­A Gyulai Kutyás Agility Sza­badidősport Klub éves közgyű­lésén a tagság elfogadta a be­számolókat, valamint a jövő évi terveket. Tavaly az agilitysek öt országos és két világversenyen, továbbá 11 bemutatón vettek részt sikerrel. Nagyváradon nemzetközi agilitytábort szer­tak ki tavaly Békés megyében, ez majdnem 8000-rel több, mint egy évvel korábban. Elsősorban egyszerű haszná­latának köszönheti népszerűsé­gét a munkaügyi központokban kiállított kis kék könyv. A mun­káltatónak ugyanis nem kell a személyijövedelemadó-előleg meghatározásával, levonásával, igazolásával foglalkozni, mert az összes ilyen kötelezettségét telje­síti a - bélyeg formában kapható — közteherjegy beragasztásával. | A megszerzett bélyegek alapján a dolgozó egészségügyi szolgál­tatásra, baleseti táppénzre jogo­sult, továbbá nyugdíjához szol­gálati időt gyűjt. veztek. A klub éves működési költségét tavaly 40 százalékban a gyulai önkormányzat biztosí­totta, a 60 százalék pedig pályá­zati pénzből, adományból állt. Ép és fogyatékos sportolóiknak ebből fizették költségeit a verse­nyeken és ezekből rendeztek megmérettetéseket. ■ Sz. M. A feketegazdaság kifehérítése nem mindig sikerül- Két lehetőségem volt: vagy al­kalmi munkavállalói könyvvel vesznek fel, vagy sehogy - érzé­keltette a békéscsabai Benedek a választás kényszerű völtát A szolgáltató szektorban elhelyez­kedő fiatalember azért elége­detlen ezzel a megoldással, mert munkáltatójának az az érdeke, hogy papíron minél ke vesebb ledolgozott napot köny­veljen el. így a vállalkozó keve sebb közterhet fizet, munkavál­lalója esélyeit viszont ronda. Nem terv, de pályázatra mindig van céltartalék Hazai és világversenyen szerepeltek sikerrel Csoóri Sándor lesz a Tavaszi Fesztivál keretében a Körös Irodalmi Társaság és a Békés Megyei Könyvtár vendége 22- én (csütörtökön) 17 órától. A Kossuth- és Herder-díjas költő, író esszéin, a forgató- könyveiből készített filmeken ■ A 77 éves alkotóval való találkozás maradandó élményt ígérő, ritka alkalom. nemzedékek nőttek fel, írásai ma is izgalmas szellemi kalan­dot jelentenek. „Fél évszázad óta ad folyamatosan megkerül­hetetlen kihívásokat a magyar szellemi életnek. Állandóan vi­ták, eszmecserék kereszttüzé­ben él. Csoóri sohasem reked meg a panasznál, mindig a ma­gaslatok felé tör, mindig kiutat, jobb lehetőségeket, nagyobb távlatokat keres. Életműve nemzeti kultúránk eszméltető értéke” - írja róla Görömbei András a 2003-ban megjelent monográfiájában. Az est házi­gazdája dr. Elek Tibor iroda­lomtörténész lesz, a költő ver­seiből lózsa Mihály előadómű­vész ad elő. ■ Ötvenmilliós önhikivel számolt költségvetésében az idén Zsadány Kereken ötvenmillió forint híja van Zsadány költségvetése be­vételi oldalának. A testület ugyanis 606 millió forint terve­zett kiadási egyenlegfőösszeg­gel, s ezzel szemben 556 millió forint bevétellel kalkulált az idei költségvetési rendelet megalkotása során — tájékoz­tatta lapunkat dr. Makai Sán­dor, Zsadány jegyzője. Á képviselő-testület a költ­ségvetés tárgyalása során ki­nyilvánította: elsődleges fel­adatának tekinti a kötelező ön- kormányzati feladatok ellátá­sát, az intézmények működte­tését, a dolgozók megtartását. Elhangzott ugyanakkor, hogy minél több jogosultat szeret­nének bevonni a közmunka- programbp. ■ B. I. A román nemzetiségi oktatást féltik iskolák Nem látszik más út Kétegyházán, mint a két intézmény összevonása Szenvedélyesen és szigorúan védték, ám nem tudtak érdemi érveket felhozni a kétegyházi román iskola önállósága mel­lett szólók. A hétfő késő estébe nyúló falugyűlésen ugyanis a település két általános iskolájá­nak integrációja volt a téma, az ellenzők pedig a román iskola köréből kerültek ki.- Úgy érezzük, megalázott helyzetbe kerülünk. Ennek a döntésnek mindkét intézmény leépülése lesz a vége, s a folya­mat visszafordíthatatlanná vá­lik - fejtette ki az említett isko­lában tanító Zombai Károlyné. Nedróné Borbély Erika igazga­tó is félelmeinek adott hangot. Meglátása szerint hosszú tá­von el fog sorvadni a román oktatás Kétegyházán, ráadásul az általuk eddig felépített szakmai munka is veszélybe kerülhet. Volt olyan szülő, aki szerint odáig romlott a helyzet a két iskola között, hogy azt már a gyerekek is érzik, így már csak ezért sem kellene integ­rálni. Mások szerint viszont már így is túl sokat vártak ez­zel a döntéssel. Kalcsó Istvánná polgármes­ter igyekezett csillapítani a ke­délyeket.- Célunk a közmegegye­zés: nem az oktatási rend­szer lerombolása, hanem új­jáépítése vezet bennünket - hangsúlyozta, s azt sem rej­tette véka alá, hogy a 64 mil­lió forráshiány mellett nem is nagyon mutatkozik más le­hetőség. Az integrációval viszont a kétegyháziak csökkenthetnék a hiányt, egyúttal pedig fej­leszthetnék az elhanyagolt álla­potú intézményeket is. Kalcsó Istvánná szerint az nem is lehet cél, hogy a román nemzetiségi oktatás bármiféle csorbát szen­vedjen. Ha viszont nem változ­tatnak, néhány éven belül csőd­be megy a falu. ■ Cs. Á A kisebbségi önkormányzat kezében a helyzet kulcsa Egyetértési joggal rendelkezik a helyi román kisebbségi ön- kormányzat a képviselő-testü­let román iskolára vonatkozó döntéseivel kapcsolatban. A kisebbség vezetője, Szelezsán Péter hiányolta a velük való megfelelő egyeztetéseket - a másik fél szerint történtek ilyenek ám kijelentette: szakértők bevonásával hoz­nak döntést. Szelezsán szerint a nemzetiségi oktatás kérdése a kritikus pont, szerinte azt kell elérni, hogy a románok jogai ne csorbuljanak. HIRDETÉS Építőanyag telepek az ország számos pontján • Széles választék az alaptól a tetőig • Minőségi rendszermegoldások , valamennyi építési feladatra * Szakszerű tanácsok, színvonalas telepi szolgáltatások / raafe kmrcher ami az otthont iiieti... Raab Karcher Tüzép Zrt. 5600 Békéscsaba, Serényi út 140. Te!.: 06 66/530-370, bekescsaba@rktuzep.hu www.rktuzep.hu i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom