Békés Megyei Hírlap, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-17 / 64. szám
2007. MÁRCIUS 17., SZOMBAT 7 KOZELET Ma a Humanista Mozgalom negyedszer szervez élő, fáklyás Békejelet Budapesten. Magyar kezdeményezésre három évvel ezelőtt szervezték meg először a Békejelet a Hősök terén; fotója bejárta a világsajtót. Az iraki háború elleni tiltakozásra azóta minden évben sor kerül, idén azonban ötven békejelet tartanak világszerte. Budapesten a Hősök terén, továbbá a margitszigeti nagyréten, a Szent István téren, illetve a Gellért-hegyen lesz Békejel. Az országban még Egerben és Selypen szerveznek több száz fős jeleket. A nemzetközi Humanista Mozgalom lisszaboni fórumán idén határoztak arról, hogy a magyar kezdeményezést más országokban is megrendezik - mondta el a NOL-nak Várady Tibor, a Humanista Párt elnöke. A Humanista Mozgalomnak sokféle áramlata létezik, ezek közül az egyik a párt, amely a tavalyi önkormányzati választásokon is indult. A mostani Békejel a nemzetközi mozgalom antinukleáris és háborúellenes kampányát erősíti. A Humanista Mozgalom nukleáris leszerelésért folytatott kampányának részeként korábban 30 másodperces társadalmi célú hirdetést sugároztak a világ összesen 358 televíziócsatornáján. A szervezők adatokat tettek közzé a háborús konfliktusokról. ■ K. I. Csapatkivonás: ellentétes döntés Washingtonban Egy igen, egy nem. Elfogadta a washingtoni törvényhozás alsó házának egyik bizottsága az amerikai katonák Irakból történő jövő évi kivonását célzó demokrata indítványt. A felsőházban azonban kudarcot szenvedett egy hasonló menetrend elfogadása. Bush elnök egyébként már korábban egyértelművé tette, hogy megvétóz minden olyan kezdeményezést, amely a csapatok hazahívását szorgalmazza Irakból. Mindazonáltal a kongresszus demokrata többségében egyre erősödik az a szárny, amely határidőhöz kötné az amerikai hadsereg iraki tartózkodását. ■ I. K. Brüsszel beperelte hazánkat média A piaci korlátozás miatt pénzbüntetés lehet az ítélet A kábeltelevíziózás szabályozása hiányos a magyar médiatörvényben, de a politikusok nem tudtak zöld ágra vergődni Három év is kevés volt ahhoz, hogy az uniós jogharmonizációnak megfelelő médiatörvényt alkosson a parlament. Az Európai Bizottságnak tegnap elfogyott a türelme, és bírósághoz fordult a hiányosság miatt. Vég Márton Kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen az Európai Bizottság (EB), mivel a médiatörvényt a 2004. évi EU-csatlakozás óta nem igazítottuk az uniós irányelvhez. „Az EB hivatalosan is megindította az eljárást Magyarország ellen a médiatörvény kábeltelevíziózásra vonatkozó hiányosságai miatt az Európai Bíróságon” - jelentette be pénteken a luxemburgi székhelyű bírói testület. A bizottság annak megállapítását kéri, hogy a Magyar Köztársaság nem törölte el az 1996- ban kétharmados támogatottsággal elfogadott médiatörvény azon rendelkezését, amely a kábelszolgáltatók műsorelosztási jogát akkora területre korlátozza, ahol nem több, mint a lakosság egy- harmada él. Márpedig az unió hatályban lévő liberális versenyirányelve szerint valamennyi tagállam köteles biztosítani, hogy minden vállalkozás jogosult legyen elektronikus és hírközlési szolgáltatások nyújtására; illetve ilyen hálózatok szabad - csak a piaci igények korlátozhatnak - létesítésére és bővítésére. Az irányelv megsértése ugyan remélhetőleg nem jár konkrét szankcióval - pénzbüntetés ugyanis csak ritkán fordul elő -, de a garantálható bírósági elmarasztalás mindenképpen fekete pontként lesz értelmezhető Magyarország számára. Ennek elkerülésére már csak egyetlen esély mutatkozik, ha az elhúzódó eljárás ideje alatt mégis elfogadja az Országgyűlés a médiatörvény módosítását. Az Európai Bizottság 2005 októberében figyelmeztetett először, hogy az uniós irányelvvel ellentétes gyakorlat miatt eljárást fog indítani, ha a magyár törvényhozás^ változatlanul hagyja a vitatott jogszabályt. A magyar kormány akkor válaszul kijelentette: benyújtották a módosítást, de az ellenzéki képviselőktől nem kaptak hozzá támogatást. Idén januárban a Gyurcsány-kormány ismét nekifutott a kétharmados törvény módosítanák, és ötpárti egyeztetést is kezdeményeztek róla. A vita alapjául az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által felkért szakmai grémiumnak a tavaly novemberre elkészített, új jogszabálytervezete szolgált, amely hatályon kívül helyezte volna a kábeltelevíziós társaságok terjeszkedését korlátozó régi rendelkezést A pártok képviselői azonban nem tudtak megállapodni, így fiókba került az anyag. „Érdemben nem foglalkozik sem az Országgyűlés, sem annak kulturális és sajtóbizottsága azzal a tervezettel, amelyet az ORTT felkérésére készített egy szakértői csoport” - értesült parlamenti forrásból szerdán - tehát két nappal az EB bejelentése előtt - az MTI. Egyelőre tehát lehetetlen feladat megjósolni, hogy mikorra is születhet meg az új médiatörvény. Az EB perindítása miatt azonban talán esély van arra, hogy felgyorsuljanak az események, és leporolják az ORTT-féle elsüllyesztett javaslatot. A gondot az jelenti - a kétharmados támogatottság szükséglete mellett -, hogy a kormány ugyan már áldását adta a módosításra, de a kérdést csomagban kezeli a digitális televíziózással és rádiózással - amelyről még szintén nem született törvény. A harmadik országbeliek jogállása is tisztázandó Magyarországgal szemben másodszor jár el az unió. Az elsőt január végén indította meg a bizottság. Az unión kívüli (harmadik) országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló kötelezettségek teljesítésének elmulasztását rótták fel A problémát néhány hiányosságokozta, például nem vezettük be az új tartózkodási kártyafomátumot, illetve nem volt tisztáz\'a, milyen jogok illetik meg őket a társadalom- biztosításban. Izrael nem fogadja el a palesztin kormányt Izrael BOJKorrÁUA a csütörtökön bejelentett palesztin egységkormányt - nyilatkozta a védelmiminiszterhelyettes. Efrájim Szneh szerint a radikális Hamasz és a mérsékelt Fatah mozgalom koalíciója helyett a zsidó államnak Mahmud Abbasz palesztin elnökkel kell békemegállapodást kötnie. Újabb áldozata van a madárinfluenzának Indonéziában és Laoszban is újabb áldozata van a madárinfluenzának. Indonéziában egy 32 éves férfi halálával 65-re nőtt a kórban meghaltak száma. Laoszban egy 42 éves nő a járvány második halottja. Saját kezével vágta le az újságíró fejét nem csak 2001. szeptember 11-ért vállalt felelősséget a guantanamói börtönben őrzött Halid Sejk Mohamed, akit Oszama bin Laden helyettesének tartanak. Vallomásában elmondta, saját kezűleg fejezte le azt a 38 éves újságírót, aki a Wall Street lournal munkatársa volt. Kaszjanov lemondhat moszkvai házáról egy orosz bíróság arra kötelezte Mihail Kaszjanov ex- miniszterelnököt, hogy adja vissza az államnak az általa- „törvénytelen eszközökkel- megszerzett” Moszkva környéki házát. Kaszjanov négy évig volt Putyin elnök kormányfője, ám menesztése után ellenzéki lett. Kormányfőből ellenzéki lett @ további hírek: www.vg.hu Biztató jelek az amerikai vízum ügyében nagykövet Nyugtatja az amerikaiakat, úgy véli: 2009-re eltörlik a korlátozást Az amerikai vízumügy még a Bush-kormány idején rendeződhet; Magyarország több középeurópai állammal együtt 2009. január végéig bekerülhet a vízummentességi körbe - nyilatkozott a távirati irodának a washingtoni magyar nagykövet. Simonyi András azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét, hogy az amerikai kongresszus felsőháza, a szenátus szerdán határozott arról: azokat az országokat, amelyek aktív szerepet vállalnak a terrorizmus elleni harcban, nem lehet kirekeszteni a vízum- mentességi programból. Ugyanakkor megfogalmazódott az a feltétel, hogy tíz százalék alá kell szorítani az elutasított vízumkéSimonyi András: „Nagyon jó a tendencia." relmek arányát. Ez utóbbi korlátozás Magyarország számára nem kedvező, hiszen az arány tavaly 10 százalék felett volt. Néhány aspiráns állam alatta marad a mutatónak, Csehország esetében csak 9 százalékos volt az arány, több állam viszont jóval felülmúlja ezt. Simonyi András szerint Magyarországon „nagyon jó a tendencia": néhány év alatt 16-18 százalékról drámaian lecsökkent az elutasítási arány. Ő arra törekszik, hogy megnyugtassa az amerikaiakat, Magyarország „komolyan veszi a vízumelutasítási problémát (...) kötelezettséget vállal, hogy ez jelentősen csökkenjen”. Magyarország egyértelműen jelezte, a terrorizmusellenes harcban azon szövetségesek közé kíván tartozni, amelyek megértik a probléma lényegét - tette hozzá. Simonyi kijelentette: nem tud olyan helyzetet elképzelni, hogy Magyarország ne lenne képes teljesíteni a feltételeket, és más közép-európai országok esetleg Magyarország előtt jussanak be a vízum- mentességi programba. Megjegyezte, a kérdés megoldása a balti és a visegrádi államok színvonalas együttműködésének közös eredménye lesz. ■ Csák E. ■ Magyarország vállalja a szövetséget a terror ellen. Magyar EP-képviselő a marik zaklatása ellen Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője Strasbourgban felszólalt nyelvrokonaink, a marik védelmében. Az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjén az a támadás volt, amelyet Galina Kozlova, a Mari Uchem szervezet tagja és az Ontso- ko irodalmi folyóirat főszerkesztője ellen követtek el. Érthetetlen, hogy a vizsgálatot csak könnyű testi sértésért rendelték el, miközben Kozlova asszony súlyos koponyasérüléséket szenvedett. 2005. május 12-én az EP már elfogadott egy határozatot, miután a mari aktivisták rendszeres zaklatásnak voltak kitéve, és az ellenzéki vezető férjét, Vladimir Koz- lovot hasonló körülmények között verték meg. Az EP-ben működő Kisebbségügyi Intergroup és a Finnugor Fórum 2006 szeptemberében közös meghallgatást rendezett a Mari-El Köztársaság emberi jogi helyzetéről, Kozlov és az orosz hatóságok képviselői részvételével. A határozat és a meghallgatás következtében átmenetileg javult a helyzet, de Galina Kozlova esete újra aggodalomra ad okot. Mari nyelvrokonaink autonóm területükön élnek, szám szerint háromszázhúszezren. ■ Cs. E. ■ A marik, más néven cseremiszek közeli nyelvrokonaink. Békejel világszerte, négy Budapesten, közös tiltakozás a háború ellen
