Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-05 / 30. szám

MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUAR 5., HÉTFŐ VONALBAN... FEKETE G. KATA ROVATA Segítség a rezsihez Olvasónk azt szeretné tudni, ki kaphat lakás- fenntartási támogatást és ezt hol kell igényelni. Lakásfenntartási támogatást a települések önkormányza­tai adhatnak azoknak, akik az otthonukkal kapcsolatos költségeket nehezen vagy egyáltalán nem képesek fe­dezni. Segítségre normatív alapon is jogosultak lehe­tünk, de a helyi önkormány­zati rendelet enyhébb szabá­lyokat is hozhat. Normatív lakásfenntartá­si támogatást az kaphat, aki­nek a háztartásában az egy személyre jutó havi jövede­lem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenko­ri legkisebb összegének 150 százalékát. Ez idén 40 ezer 245 forint. További feltétel, hogy a rezsi elismert havi költsége több legyen, mint a háztartás havi összjövedel­mének húsz százaléka. Eb- be_a lakbér vagy albérleti díj, a lakáshitel törlesztő részlete, a távhő, a gáz vagy tüzelőanyag, a villany, a víz, a közös költség, a csatorna- használat díja és a szemét- szállítás költsége számít be­le. A támogatást az önkor­mányzattól kell kérni, i a na­gyobb településeken a szoci­ális irodához forduljunk ilyen ügyben. Egy lakásra csak egy ember kérhet tá­mogatást. A lakásfenntartási támoga­tás egy hónapra jutó összege a család jövedelmétől és az elismert költségtől függ. A rezsi harminc százalékát, de legalább 2500 forintot kap az a család, ahol az egy személyre jutó havi jövedelem nem több 13 ezer 415 forintnál. KÉRDÉSEIKET RÖGZÍTI A 66/527-207-ES TELEFON' KÉSZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—16 ÓRA KÖZÖTT Szakértő a volt parancsnok műegyetemi tűz Nagy felelősség terhe alatt dolgozott Szendi Géza A budapesti pincetüzek közül a műszaki egyetemi követelt három áldozatot. A fővárosi tűzoltók tavaly augusztus 8-án végkimerülésig küzdöttek. Békés megyei szakértő is részt vett a közelmúltban azoknak a jelentéseknek a vizsgálatában, melyek a három tűzoltó halálát kö­vetelő budapesti műszaki egyetemi tűzesettel kap­csolatban készültek. László Erzsébet Szendi Géza nyugalmazott tűz­oltó ezredes, volt békéscsabai parancsnok a két felkért szak­értő közül az egyik, aki az Or­szágos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság főigazgatója által Szendi Géza: „Az ügy meg­ítélése nem . t jelentett \í különösebb nehézséget. elrendelt vizsgálat alapján megállapított eredményt, vala­mint a Fővárosi Tűzoltó-pa­rancsnokság jelentését tekin­tette át. A szakértőknek arra a kérdésre kellett választ adniuk a két dokumentum vizsgálata után, hogy megállapítható-e a fővárosi tűzoltóparancsnok, dr. Bende Péter vezérőrnagy fe­gyelmi felelőssége a tavaly au­gusztusi műszaki egyetemi tűz­eset kapcsán. — A két jelentés objektív ösz- szevetésével, mintegy kívülál­lóként kellett véleményt mon­danunk az ügyben — mondta lapunknak a volt megyeszék­helyi tűzoltóparancsnok. - Fel­adatunk tehát nem a tragikus kimenetelű tűzeset vizsgálata volt, hanem a már elkészült do­kumentumok elemzése. Hang­súlyozom, kívülállóként váltam ennek a vizsgálatsorozatnak a szereplőjévé, de tűzoltóként természetesen mégis e szakma oldaláról tekintettem át - meg­lehetősen széles körben, a hatá­lyos összes szabály figyelembe­vételével és értelmezésével - a jelentéseket. A feladatra a fővá­rosi főpolgármesteri hivatal vé­delmi és gazdasági ügyosztálya kért fel. Az ügy megítélése nem jelentett különösebb nehézsé­get, inkább a felelősség volt szokatlanul nagy, hogy egy ilyen szintű eseményhez kellett szakértői véleményt készíteni. A fővárosi tűzoltóparancsnok fegyelmi felelősségét vizsgáló bizottság azóta zárt ülésen meghozta döntését..A nyilvá­nosságra hozott eredmény sze­rint a bizottság tagjai 10:0 arányban, egyöntetűen úgy szavaztak, hogy Bende Péter A megye tűzoltói is gyakorolnak labirintusban A békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeum pincéje hatal­mas labirintus. Korábban - a műegyetemi tűz előtt is - rendszeresen gyakorlatoz­tak itt a békéscsabai tűzol­tók Szendi Géza kifejtet­te, a tapasztalatlan, újonc kollégákkal rendre megjáratták a pincét. Le­kapcsolták a világítást, s egy idő után a tűzoltók el­veszítették a tájékozódási ké­pességüket A gyakorlat célja, hogy megtalálják a kijutás módját a legnehezebb körűimé nyék között is. Pályafutásából Szendi ezredes példaként emlí­tette a békéscsabai István-ma- lom 1982-es füzét, amikor egy ötemeletnyi magas fa szélcső­ben keletkezett tűz. A berende­zés belső falán a huzat azonnal felhúzta a tűzet, és ha nem ér­nek ki időben a tűzoltók, a szél­cső átég, a lángok gyors tovater­jedése pedig az egész malom pusztulását okozhatta volna. nem vonható felelősségre a mű­egyetemi tragédia kapcsán. Ap­ró hiányosságok kimutathatók ugyan, de azok nem állnak köz­vetlen összefüggésben a három ember halálával. A műegyetemi tűz után sok­féle hír és vélemény napvilágot látott, ahogyan Szendi Géza fo­galmazott: zűrzavar alakult ki a kommunikációban. Végkövet­keztetésként néhány gondolat fontos tűzoltóknak és kívülál­lóknak egyaránt, mindenek­előtt az élet védelme érdekében.- A tűzoltók munkája közis­merten veszélyes - foglalta össze a tanulságokat Szendi Gé­za. - Budapesten számtalan pincetűz oltásában sikeresen vettek részt az ottani kollégák. A műegyetemi tragédiában a kö­rülmények szerencsétlen mó­don úgy alakultak, hogy három ember bent maradt. Természete­sen mindennek van tanulsága, még óvatosabban, körültekin­tőbben kell dolgozni, s jobban vigyázni. Az is igaz, hogy a Mű­egyetem mínusz második szint­jén a gumi égése során olyan rettenetes füst és korom keletke­zett, amiben még a légzőkészü­lékük levegőnyomását sem tud­ták ellenőrizni a tűzoltók, az idő- és térérzékük pedig végképp el­veszett. A szervezet vezetőinek, végső soron a fővárosi tűzoltó­ság parancsnokának azonban sem ebben, sem más körülmény alakulásában nem állapítható meg a felelőssége. Békéscsaba, lakótelep. Három és fél millió forintot szavaztak meg a Lencsési úti Jó­zsef Attila-lakótelepen működő településrészi önkormányzatnak a városi költségvetésből. Kétmilli­óból szemétgyűjtési akciót ren­deznek, fűnyírót, kandeláberre szerelhető virágtartókat és bal­konládákat vesznek. További másfél millióból ünnepeket szer­veznek, fedezik a pályázatokhoz szükséges önerőt és információs anyagokat készítenek a lakosság­nak. A városban először a Lencsésin alapult településrészi önkormányzat. I. DIJAK. Emelte a kö­zösségi ház bérleti díjait a bihar- ugrai testület. Eszerint fűtési sze­zonban október 15-étől április de­rekáig naponta 3 ezer 500 forin­tot, fűtési szezonon kívül 2 ezer 500 forintot kell fizetniük az intézményt igénybe vevőknek. DobOZ. ELLENŐRZÉS. Az önkormányzatnál, illetve an­nak intézményeinél átfogó, sza­bályszerűségi és pénzügyi vizsgá­lat lesz idén. A békéscsabai kis­térséghez tartozó településen a megyeszékhelyi polgármesteri hi­vatal pénzügyi és gazdasági osz­tályának munkatársai végzik el az ellenőrzést. Geszt. HIÁNY. A képviselő-testü­let 160 millió 415 ezer forint ter­vezett kiadási és bevételi egyen­legfőösszeggel fogadta el nem­régiben a település idei költség- vetésének első változatát. A be­vételi oldalnak viszont 32 millió 503 ezer forint híja van. Kevermes. működésre. Kevermes a működésképtelen helyi'Önkorrnányzatok'támogatá- sára biztosított keretből ötmillió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott az Önkormányzati és Területfejlesz­tési Minisztériumtól — tudta meg lapunk. A kapott pénzt az önkor­mányzat a kötelező feladatokra, valamint a működőképesség fenntartására fordítja. Kétegyháza. TAKARÍTÁS. Marko­lóval kellett összeszedni a na­pokban a nagy mennyiségű sze­metet Kétegyházán az Úttörő ut­ca 4. számú ingatlannál. Kalcsó Istvánná polgármester elmondta, hogy a házban tönkrement a fű­tési rendszer, ezért a munkálatok csak jövőre folytatódhatnak. A helyi önkormányzat egyébként ta­valy ősszel kapta vissza az ingat­lant a bérlőtől. Apjukként tisztelték, szerették diákjai az orosházi néptanítót újító Mambó magnóval tanított, diavetítőzött a tanyavilágban a hajdan csintalan gyerekből lett pedagógus Kitartó néptanítói mun­kásságával, korát messze meghaladó, korszerű okta­tó-nevelő tevékenységével vált országosan is ismert tanítóvá az orosházi Urszuly János. A cinkusi diákok apjukként szeret­ték a magyar kultúra nap­ján kitüntetett pedagógust. Csete Ilona- Legendák keringenek arról, milyen kapcsolat fűzi a tanya­si iskola volt diákjaihoz. Hogy érzi magát az egykori népta­nító ennyi szeretetmegnyil- vánulás láttán?- Nagyon rossz gyerek vol­tam, soha nem gondoltam arra, hogy egyszer én leszek az, aki megregulázom a hozzám ha­sonló, csintalan gyerekeket. Ta­nyasi tanítóként nagy volt a fe­lelősségem. Életem legboldo­gabb szakasza volt az a 12 év, amit Cinkuson töltöttem. Diák­jaim ezt érezhették, amikor a 80. születésnapomra egy talál­kozót hirdettek és én ott kitűnő bizonyítványt kaptam. — Tanyasi tanítóként számta­lan újításával vívta ki a köz­vetlen környezetében élők el­ismerését. Igaz, hogy villany se volt a tanyavilágban, de a padokat már bekábelezte...- Feleségem tanította az alsó­sokat, én a felső tagozatosokat Két termünkben hatvan diák mindennapjait szerveztük. Vol­tak hangos és csendes foglalkozá­saink. Amikor a termelőszövetke­zet sertésóljaiban már volt vil­lany, mi még petróleummal vilá­gítottunk. De nem számított Segí­tettem magamon. Kerékpárdina­móval meghajtott diavetítőt készí­tettem, azzal a tanulók maguk­nak vetítettek, míg én a többi di­ákkal foglalkoztam. Később Aczél György közbenjárásával hozzánk is eljutott az áram. Akkor kábe­leztem be a padokat, vettem meg Békéscsabán a Mambó magneto­font. Orosházán nem ismerték, a tanyán én már azzal tanítottam. Névjegy Urszuly János 1925-ben született Orosházán, mezőgazdász középisko­lában tanult. Kiskunfélegyházán szerzett szaktanítói diplomát. 1944- ben, 19 évesen Mezőberényben állt először a katedrára. 1953-ban Rákóczitelepen tanított, majd Cinkusra „száműz­ték” tanyasi tanító­nak. 1976-tól szak- felügyelőként dol­gozott, 1986-ban i nyugdíjba vonult. Nyugdíjas éveit is aktívan töltötte, az Eötvös }& zsef Általános Iskolában taní­totta a napköziseket 1992-ig. Urszuly János: „A felesé­gemmel a gyerekek jelentették számunkra mindent.”- Hallottam a diákjaitól, hogy még betegen is „technikásán” tanított.- A lakásunk és a tanterem között telefont szereltem fel. Ha beteg voltam, így segítettem magamon, nem kellett helyette­sítő. Mindent elkövettem, hogy tanulóim ne valljanak szégyent, ha bekerülnek a városba. — Megannyi buktató, hatalmi számonkérés után élete szép éveit éli. Meglepte a magyar kultúra napján kapott elis­merés?- Az utolsó háborút kell meg­nyerni! S íme, én megnyertem. Azoktól kaptam, akiket tanítot­tam. Nagyon jólesett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom