Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-16 / 40. szám
2007. FEBRUÁR 16., PÉNTEK PANORÁMA 7 Magyar külpolitikai sikerek a Balkánon diplomácia Csökken a protokolláris események száma, egyre több az egynapos repülőút A legnagyobb kontingens Koszovóban állomásozik A MAGYAR DIPLOMÁCIA jelentős szerepet vállal a nemzetköd szervezetek által vezetett béketámogató hadműveletekben. A Balkáni Műveleti Területen a NATO- feladatokban jelenleg 481 magyar vesz részt, túlnyomó részük Koszovó fővárosában, Pristiná- ban Albániában, Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában is vannak magyar katonák. Afganisztánban jelenleg egy 176 fős állomány állomásozik, az iraki kiképző misszióban 15-en vesznek részt Magyar megfigyelők vannak többek közt Nyugat- Szaharában és Grúziában is. például az EU megbízottja Mizsei Kálmán lett. A korábbi ENSZ-főtit- kárhelyettest e hétfőn egyhangú döntéssel választották meg. Az unió szintén Moldovában Bánfi Ferenc rendőr dandártábornokot nevezte ki a Moldáv-Ukrán Ha- tártámogató Misszió vezetőjének. Bánfit több pályázó közül szintén egyhangúlag választották ki erre a feladatra. A misszióban a vezetői poszton túlmenően - szintén pályázat alapján - két magyar jelölt kapott középvezetői beosztást, míg további öten megfigyelői beosztást töltenek majd be. Cikkünk ü Külügyminisztérium támogatásával készült. Szövetségi rendszerének és földrajzi adottságainak köszönhetően Magyarország igen aktív külpolitikai munkát folytat, s jelentős feladatokat vállal a diplomácia nemzetközi színterein. Europress-összeállítás Afganisztánból visszaérkező egységek. A NATO-feladatokban jelenleg 481 katonánk vesz részt, elsősorban a Balkánon állomásoznak magyar csapatok. „Magyarország folyamatosan igen aktív külpolitikát folytat földrajzi helyzete, szövetségi rendszere és a határon túli kisebbségei miatt” - mondta lapunknak a Külügyminisztérium szóvivője. Polgár Viktor szerint ez az aktivitás a közvélemény számára nem ' olyan látványos, mivel többnyire a színfalak mögött játszódik. Az uniós tagságnak az is a kő- J vetkezménye, hogy már nem i csak a Külügyminisztériumon J keresztül folyik a kapcsolattar- | tás a tagállamokkal, hanem a £ szaktárcák, a hivatalok, de az önkormányzatok is aktív szerepet játszanak a külkapcsolatok ápolásában. Az alapvető koordináció azonban még mindig a külügyi tárca kezében van. A külügyi munka is változott: a korábbi gyakorlattól eltérően már kevesebb a protokolláris utazás, látogatás; sok ügyet e-mail-en, faxon vagy mobiltelefonon bonyolítanak le. „A külügyminiszterek 2-3 napos találkozója is már ritkaságszámba megy” - mondta Polgár Viktor. Ma már kora hajnalban elindulnak repülőgéppel, és este haza is térnek. Legtöbbször Brüsszelbe kell utazni, mivel az Európai Unión kívül a NATO-nak és egyes ENSZ-szervezeteknek is ott van a központjuk. A magyar külügyminiszter egy évben akár 20-25 munkanapot is eltölt a belga fővárosban. A nemzetközi színtéren a magyar diplomácia főleg az uniós szervezetekben és az Európa Tanácsban van jelen. Igen fontos terepe a magyar külügynek a NATO, az ENSZ különböző szervezetei - például az egészségügyért felelős WHO, az élelmezési ügyeket koordináló FAO, a gyermekjogok érvényesítéséért küzdő UNICEF. Továbbra sem elhanyagolható azonban a Visegrádi Négyek együttműködése, valamint a különféle regionális együttműködések térségünkben. A magyar külpolitika számára az egyik legfontosabb területnek számítanak a déli és a keleti szomszédos országok, egyúttal azok a területek, ahol jelentős számban él magyar kisebbség. „A magyar külpolitika egyik legsikeresebb területe a Balkán térsége” - hangsúlyozta a külügyi szóvivő. Polgár Viktor arra emlékeztetett, hogy a Nyugat-Balkánon Magyarországnak úttörő szerepe volt abban, hogy Horvátország uniós tagjelöltté válhatott, mivel korábban csak a magyar diplomácia támogatta ezt a törekvést. Jelentős érdemei voltak hazánknak abban is, hogy a NATO kiterjesztette a békepartnerséget Szerbiára is. Koszovó kérdésében pedig a magyar külpolitika javasolta azt, hogy Koszovó későbbi státusáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntsön. A magyarok egyre több és nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi színtereken. Moldovában Orgonaismeret kívül-belül, kíváncsi általános iskolásokkal gyermekkoncert Zenetörténeti kurzus a hangszerek királynőjével és Varnus Xavérral a Művészetek Palotájában Varnus Xaver a Művészetek Palotájának csodaorgonájánál. Ez a hangszer a legnagyobb koncertorgona Európában, legméretesebb sípja 12 méteres. Zeneértők, és nagyon kíváncsiak - ez derült ki azokról az iskolás fiatalokról, akik szinte elárasztották a Művészetek Palotájának koncerttermét.- Ha egy átlagos tízéves gyerektől megkérdezik, mi az a fúga, leggyakrabban azt válaszolja, hogy a két csempe közötti rés - mondta Varnus Xaver orgonaművész. - Amikor ezt meghallottam, azonnal eszembe jutott egy zenetörténeti koncertsorozat. A tervet a Művészetek Palotája és az Axel-Springer Magyar- ország Kft. karolta fel. így az iskolások nem csak a zene alapjaival, de Európa legnagyobb koncertorgonájával is megismerkedhetnek. Ez nemcsak méretei miatt különleges - a legkisebb síp két milliméteres, a legnagyobb pedig 12 méteres -, de egy olyan számítógép vezérli, amelyet korábban csak repülőgépek fedélzetén használtak. Varnus Xaver elmondta: nem gondolta volna, hogy az ötletet ilyen nagy érdeklődés kíséri majd. Már az első koncerten zsúfolásig megtelt a terem a kíváncsi és érdeklődő diákokkal. A koncerten a barokk zene legnagyobb klasszikusának számító Bach mesterművétől, a d-moll toccata és fúgától indul a zenetörténeti barangolás, hogy a legfontosabb műfajokon és zeneszerzőkön keresztül egészen a huszadik század két ismert darabjáig érjen. Ezek azért kerültek a műsorba, mert sok MAURICE RAVEL kétségkívül legismertebb műve az 1928- ban Ida Rubinstein táncosnő nek írt Bolero. A koreográfia még 1928 novemberében színre is került a párizsi Operában, a zenemű diadalútja azonban csak egy évvel később, a Toscanini vezette New York-i Filharmonikusok előadása után kezdő dött. Az említett karmester egyébként egy anekdota szerint szinte dupla tempóban vezényelte a darabot. Amikor a szerző ezt szóvá tette, így válaszolt: „csak így lehet megmenteni". AZT TARTJÁK, hogy Johann Sebastian Bach, amikor egy orgonát ki akart próbálni, mindig a d-moll toccata és fúgát játszotta el rajta. A barokk zene és az egyetemes zenetörténet egyik óriása úgy tartotta, hogy ha egy orgonát nem jól építettek meg, akkor azt a d-moll toccata és fúga elárulja. Ez a zenemű ugyanis azon túl, hogy a világon az egyik legismertebb dallam, maximálisan próbára teszi a hangszert, s olyan technikai szélsőségeket tartalmaz, amelyek az orgonistának is igazán feladják a leckét. hangszert megszólaltatnak, és olyan modern feldolgozásaik is ismertek, amelyeket általános iskolások is hallhattak már. Az egyik Ravel Bolerója, amely napjainkban is a legját- szottabb szimfonikus darabok közé tartozik. A majdnem negyedórás, stilizált spanyol népi táncmotívumot monumentálissá fokozó mű mellett Orff Carmina burana-ja sem véletlenül került a repertoárba. A Carmina ugyanis a huszadik századi muzsika egyik legkedveltebb darabjainak egyike, és éppen zenepedagógiai célzattal született. Orff már a húszas évektől intenzíven foglalkozott a zene- pedagógia megújításával. A legfontosabbnak a ritmus tanítását tartotta. Úgy gondolta, az egyszerűbb ritmusok örömöt okoznak a tanulónak, a makacsul ismételgetett képleteknek pedig mágikus hatásuk van. A módszer hatékonyságán máig vitatkoznak, a Carmina burana azonban a premiertől, 1937 óta népszerűségnek örvend. Ezúttal is sikert aratott a Művészetek Palotájában, ahol nem csak a koncertterem telt meg az iskolásokkal. A gyerekek azt kérték, hogy bemehessenek az orgonaóriás belsejébe, ahogy maguk próbálhatták ki azt is, milyen, amikor egy ilyen monumentális hangszer minden sípja egyszerre szól. A Művészetek Palotája és az Axel-Springer Magyarország Kft. közös szervezésében március 4-én lesz a következő koncert. ▲ r* > 1 Egy táncosnő kedvére született, és halhatatlan lett Az „orgonagyilkos” d-moll toccata és fúga
