Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-09 / 34. szám

2007. FEBRUAR 9., PENTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 Kamut, MUNKATERV. Az első félévben tárgyal a kamuti képvi­selő-testület a mezőőrök munká­járól, a község egészségügyi helyzetéről, valamint az egész­ségügyi vállalkozók munkájáról. Minderről az éves munkaterv el­fogadásakor döntöttek a község képviselői. Kertészsziget falugondnok. Kertészsziget évek óta azon kistelepülések közé tartozik, ahol falugondnoki szolgálat is segíti a lakosságot. Ez a szol­gálat a 2007-es esztendőben 1 millió 295 ezer forintból működik. Kötegyán. kommunális. Emel­te a magánszemélyek által fize­tendő kommunális adó összegét a kötegyáni képviselő-testület. Eszerint az ingatlantulajdonosok adótárgyanként 4 ezer forintot fi­zetnek évente. Lökösháza. kultúrház. Lökösházán foglalkoznak a gondolattal, hogy vállalkozói formában üzemeltessék to­vább a helyi művelődési házat. Problémát jelent, hogy a kul­túrház és a könyvtár gázellátá­sa közös, így előbb ezt kellene szétválasztani. Mezőberény. csatorna. A Csárdavölgyi-csatorna kiépíté­séről egyeztettek a szakemberek a közelmúltban Gyulán. A Hu- nya, Kamut, illetve Mezőberény területén haladó közmű megol­daná a város Szarvasi úttól délre fekvő pangó vizeinek levezeté­sét. A Körösi Vízgazdálkodási Társulat pályázatot kíván benyúj­tani a célra. Murony. költségvetés. A muronyi képviselő-testület is túl van a település idei költség- vetésének első fordulós tárgyalá­sán. A büdzsét 12 millió forintos hiánnyal állították be, de min­denképpen igyekeznek a kiadási és a bevételi oldalt egyensúlyba hozni. Érdekesség, hogy tavaly 20 millió forintos mínusszal szá­moltak, ám végül nem volt szük­ség hitel felvételére. Szarvas, főkonzul, a városi könyvtár vendége volt a na­pokban Ján Süli, a Szlovák Köztársaság magyarországi főkonzulja, aki értékes, szlo­vák nyelvű könyveket hozott ajándékba az intézménynek. A főkonzul találkozott a város és a helyi szlovák nemzetiség vezetőivel is. Széles sávon vitáznak A magyaros ízvilágról MALYA LILLA, 24 ÉVES, TÓTKOMLÓSI RIPORTER:- Szeretem a hagyomá­nyos magyar ízeket. Gyak­ran főzök én is, és ilyenkor a hazai konyha specialitásai mindig elsőbbséget élvez­nek. Nekem a marha- és a szárnyashús a kedvencem, általában ezekből készítem az ételeket. Sertést pedig egyáltalán nem fogyasztok, kihagyom az étrendemből. A nagymamám töltött káposz­tájának viszont nem tudok ellenállni. SZTANEK ILONA, 60 ÉVES, BÉKÉSCSABAI TANÁRNŐ:- Imádom a hazai kony­hát. A hétvégi sütés-főzés al­kalmával is a magyar étele­ket részesítem előnyben. Kedvenceim a csirkepörkölt, valamint a marhalábszár- pörkölt. A csabai kolbász pe­dig bármilyen formában jö­het, sütve-főzve, egyszóval akárhogyan. Most voltunk disznótoron, és 160 kilo­grammot készítettünk, tehát jó ideig nem lesz gondunk a beszerzésére. VARGA JÁNOS, 70 ÉVES, BÉKÉSCSABAI NYUGDÍJAS: — Főzni és enni egyaránt szeretem a magyaros ételeket. Véleményem szerint, talán a legszembetűnőbb hazai ízsa­játosságokat a kiváló fűszere­zésnek köszönhetjük. A nehe­zebb fogásokat általában a nyári időszakban készítem el. Ilyenkor pörkölt, halászlé és húsleves is kerül az asztalra, ezek közül bármelyiket szíve­sen fogyasztom. ■ M. P. M. levelezés Ujkígyós sürget, Medgyesegyháza további türelemre int Lehet, hogy ezután is leveleznek egymással a kígyósiak és a medgyeslek, ám kérdés, hogy milyen rendszer segíti őket. Felvételünk illusztráció. Egyre inkább úgy tűnik, valami nincs rendben Új­kígyós és Medgyesegy­háza vezetése között. A vi­ta tárgya egy már meg­nyert, 146 milliós pályá­zat, ami jelen állás szerint még akár el is úszhat. Csiszár Áron Vizsgálóbizottságot alakítottak Újkígyóson, mert úgy vélik, túl lassan halad egy 146 millió fo­rintos beruházás. Ecker György, a frissen alakult grémi­um elnöke elmondta lapunk­nak, hogy Medgyesegyházával és Medgyesbodzással - előbbi gesztorkodásával — közösen pá­lyáztak a széles sávú informati­kai rendszer kiépítésére. — Tavaly májusban már meg­kaptuk az értesítést, hogy meg­nyertük a támogatást, ám azóta sem történt semmi. Még a tá­mogatói szerződést sem írtuk alá, és a gesztor Medgyesegy- házától sem kapunk semmilyen érdemi információt, noha pró­bálunk minél többet megtudni az ügy aktuális állásáról - adott hangot félelmeinek Ecker. Az újkígyósiak úgy látják: mivel eddig sem haladt előre túlzottan öles léptekkel az ügy, ezért könnyen kicsúszhatnak az október végi, a kivitelezés le­zárására megszabott határidő­ből. Ekkorra már be kellene fe­jezni a beruházást, addig pedig a támogatói szerződés aláírá­sán túl a tervezéssel, a közbe­szerzéssel és a kivitelezéssel is végezni kell. Ha ez nem törté­nik meg, összesen 108 millió forintos pályázati forrástól esne el a három település. Azt, hogy fogytán a kígyósiak türelme, Egyik fél sem mondta ki, de különböző okok miatt mind­két helyen számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a már megnyert pályázat zsákutcá­ba jut. Az újkígyósiak időköz­ben felmerült új javaslata - itt polgármesterváltás volt, Medgyesegyházán nem - mindenesetre nem teszi egy­szerűbbé a helyzetet. Ők a földkábel kiépítése mellett tették le voksukat. Nagy Béla szerint ez a pályázat beadá­sakor nem merült fel, ráadá­sul költsége lényegesen ma­gasabb, mint egy légkábeles hálózatnak. Igaz, készülhet részben vagy teljes egészében földkábeles hálózat is, de az mi sem jelzi jobban, mint hogy Szebellédi Zoltán polgármester levélben fordult dr. Nagy Bélá­hoz, a gesztor Medgyesegyháza polgármesteréhez.- Megvárjuk a medgyesiek válaszát, s annak függvényé­ben döntünk a továbbiakról — felelte érdeklődésünkre tömö­ren Szebellédi Zoltán. A megszólított szomszédvár első embere diplomataként is megállná helyét, szavai mögött ezzel járó többletköltségeket az érintett önkormányzatnak kell biztosítania. azonban ezúttal mégsem volt túl nehéz olvasni.- Furcsállom, hogy levélben keresnek meg a kígyósiak. Úgy vélem, a demokrácia alapelveit tisztelő szomszédok között a nyílt párbeszéd az elsődleges kommunikációs forma. Ugyan­akkor tartok tőle, hogy ameny- nyiben az újkígyósiak korábban hozott döntéseiket megváltoztat­ják, ez a medgyesegyházi és a medgyesbodzási fejlesztést is el­lehetetleníti. Ennek következmé­nyei súlyosak és beláthatatlanok lennének - hangsúlyozta Med­gyesegyháza vezetője. Nem látja olyan drámaian a határidő közel­ségét sem, mint a kígyósiak. — A beruházás ütemezésére vonatkozóan a legfontosabb dá­tum december utolsó napja. Ed­dig kell megépülnie a hálózat­nak, aminek nincs semmi aka­dálya, méjY ha a kígyósiak eset­leg a földkábel mellett döntenek is. Egyébként a támoga­tási szerződést a mai napig nem kaptuk kézhez, viszont a ré­gióban a huszonkét ilyen pályázat közül eddig csak nyolc­ban kötötték meg ezen szerződést - árnyalta a hely­zetet Nagy Béla. Nem csak a kígyósiak, Nagy Béla Is aggódik: nehogy kútba essen a terv! Kérdéses lehet a további együttműködés közöttük Torgyán József mozgalmat indít az élhető életért A legnagyobb iskolák közé emelkednek átszervezés A kelet-békési központban pedagógusokat nem bocsátanak el A kvótarendszert bírálja a békési képviselő Dr. Torgyán József megújuló Magyarországért mozgalma március 14-én Budapesten, a MOM székházban bont zász­lót. Ekkor hirdetik meg prog­ramjukat és célkitűzéseiket - hangzott el a kisgazdapárt va­lamikori elnökének tegnapi sajtótájékoztatóján Békéscsa­bán, a Szlovák Kultúra Házá­ban. A 75 éves politikus egy­aránt elhatárolódik az MSZP és a Fidesz irányvonalától. Torgyán József kifejtette: eljött az ideje annak, hogy a minden erkölcsi és politikai hitelét vesztett hatalmi elitet távozás­ra késztessék, és megteremt­sék az emberi méltósággal él­hető életfeltételeket. ■ F. M. Nemcsak méretben, hanem színvonalban is nagyot akar al­kotni Zámbó András, a kelet-bé­kési vagy Gyula környékiként is említett oktatási centrum megbí­zott szakértője. Mint ismert, a megyei közgyűlés nemrég négy nagy központot hozott létre az oktatási rendszer megújításá­nak szándékával. Ezek kö­zött a legtöbb diákot, háro­mezret az eleki, gyulai és szabadkígyósi iskolákat integráló intézmény tudhat magáénak. — Az elaprózott és párhuzamos képzésekkel terhelt képzési rendszert ha­marosan újfajta váltja fel. Nem­csak az egyes intézmények, ha­nem a központok között is ala­kul olyan megállapodás, mely tiszta profillal működtetne egy- egy szakmát, szakmacsoportot, így Szabadkígyósra kerül a kertészet és az élelmiszeripar, Elekre a kereskede­lem, vendéglátás, Gyulára pedig töb­bek között a bútor­ipar, az érettségit adó képzések és a felsőfokú szakképzés - tájé­koztatott Zámbó András. Mint arról már beszámol­tunk, az átszervezések lét­számleépítéssel is járnak, Zámbó András azonban úgy vé­li, jelenleg a megyei önkor­mányzat által javasolt szám (38) alatt maradhatnak, a peda­gógusokat pedig mindez egyál­talán nem érinti. A szakértő úgy látja, a nevet még nem vi­selő intézmény oly’ mértékben gazda­ságos lesz, hogy évi 400 millió forintos saját bevételre is szert tehet. A megyei önkor­mányzat munkatársai tárgyalá­sokat folytatnak a földművelés- ügyi minisztériummal a kétegyházi középiskola esetle­ges átvételéről. Megtudtuk, a minisztériumban részletes tájé­koztatót készítenek az iskola helyzetéről, és hamarosan Bé­késbe látogatnak. ■ Cs. Á. ■ Az intézmény évi 400 millió forintos saját bevételre is szert tehet. A tejkvóta igénylése körüli el­lentmondásokra hívta fel a fi­gyelmet a napokban megtartott sajtótájékoztatóján Erdős Nor­bert, Békés és térsége ország- gyűlési képviselője. Elmondta, uniós csatlakozásunk után a kormány az úgynevezett kvóta- rendszerrel kívánta átalakítani a termelést. - A pályázati felté­telek áttekinthetetlen szövevé­nye és fura változásai szégyen­letes helyzetet eredményeztek - mondta a honatya, aki az ügyben kérdést intézett Gráf Jó­zsefhez. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vála­szában jelezte, a rendszert a szakmai szervezetekkel egyez­tetve dolgozták ki. ■ P. G. Zámbó András: „A pedagóguso­kat nem érinti a leépítés.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom