Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-08 / 32. szám (33. szám)

2 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK EU-s támogatás a cukorgyártásnak Gráf elfogadta a megállapodást Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elfo­gadta azokat a megállapodáso­kat, melyeket az Eastern Sugar Zrt. kötött a kábái gyár cukor­répa-termelőivel, az üzem munkavállalóival, valamint a területileg illetékes munkaügyi és környezetvédelmi hatóság­gal. Ezeknek és a Kaba-térségi Cukorrépa-termesztők Szövet­■ A cukorrépa-ter­melők a támoga­tásból mintegy 15,5 millió euróval részesülnek. ségének a határozata alapján az uniós jogszabályok által biz­tosított csaknem 80 millió eurós szerkezetátalakítási tá­mogatás 8,3 százalékát kell szociális kiadásokra fordítani, a gépipari beszállítók 7,4 száza­lékot kapnak, míg a cukorrépa­termelők 19,6 százalékkal, mintegy 15,5 millió euróval ré­szesülnek. Az Eastern Sugar Zrt.-nek a termelőberendezé­sek leszerelését, valamint a Me­zőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba benyújtott szerkezet- átalakítási terv szociális és kör­nyezetvédelmi intézkedéseit 2010. szeptember 30-áig kell végrehajtania. ■ Cs. I. Újra gimnáziumi osztályok zártak félévet, sikerrel Körösladányban több mint há­rom évtized után fejeződött be ismét gimnáziumi félév. A nagyközségben a nyírlugasi székhelyű Báthori István Kö­zépiskola és Szakiskola tagin­tézményként működtet két gimnáziumi osztályt. Marton Lászlóné, a körösla- dányi tagintézmény vezetője el­mondta: a kilencedik és a tize­dik osztályban összesen ötven­öt diák tanul. Valamennyien si­kerrel zárták az első félévet. A nevelőtestület különösen a tize­dik osztályosok tanulmányi eredményeivel elégedett. A pe­dagógusok úgy értékelik, a diá­kok tanúbizonyságát adták fel- készültségükkel, hogy céljaik vannak a tanulással. ■ M. B. Teher alatt nő a pálma vállalkozók Nem tudják kigazdálkodni a megemelt járulékot A legtöbb Békés megyei munkáltató még a hosszas számolgatások, átcsoportosítások után sem tudja kigazdálkodni a megemelt járulékokat. Egyre több Békés megyei vállalkozásnak okoz gon­dot a dolgozóik utáni megemelt járulékok befi­zetése. Sokan fordultak méltányossági kérelem­mel az adóhatósághoz. Molnár Pál Márton A vállalkozók két lehetőség kö­zül választhatnak. Vagy befize­tik a minimálbér kétszerese után kiszámított összeget, vagy bejelentik az adóhivatalnak, hogy nem tudják kigazdálkod­ni a terheket.- Egyértelműen azt tapaszta­lom, hogy a békéscsabai kis- és középvállalko­zók nehezen Nagy Lajos: Időben fizetjük a Járulé­kokat. tudják megfizetni dolgozóik után a tavaly szeptembertől megemelt költségeket. Tízből hét kéri az APEH-tól a méltányossá­got - tájékoztatott Zsittnyán Józsefné, egy békéscsabai köny­velőiroda vezetője. Hozzátette, a gazdasági szektorban az első ne­gyedév mindig küzdelmes a vál­lalkozások számára. Bérek és költségek összehasonlítása két hónap vonatkozásában 2006. december 2007. január f?; Minimálbér 62 500 forint 65 500 forint Nettó bér 52 500 forint 53 915 forint Munkáltatói költség 85 338 forint 89 393 forint Garantált bér 65 700 forint 72 100 forint Nettó bér 54 702 forint 58 205 forint Munkáltató költsége 89 660 forint 98 204 forint Garantált bér 68 800 forint 75 400 forint Nettó bér 56 748 forint 60 350 forint Munkáltató költségé1 93 798 foVInt 102 609 forint Bruttó bér Levonások 2006. decemberben 2007. januárban 80 000 forint 15 860 forint 16 600 forint 140 000 forint 43 250 forint 42 700 forint 300 000 forint 132 750 forint 133 500 forint FORRÁS: HÍRLAP GYŰJTÉS Az enyhe időjárás idén kedvezett az építőiparí cégeknek Szerencsés helyzetben van a tavaly Békés megye kiváló vállalkozója címet nyert sarkadi Építőipari Kö­zös Kft. tulajdonos­ügyvezetője, 0 Nagy La­jos. Mint mondja, java­részt az idő­járásnak kö­szönhetően nem fáj a feje a minimálbér kétszeresét terhelő munkáltatói járulé­kok, adók befizetése miatt Az enyhe télnek köszönhetően ugyanis végig tudtak dolgoz­ni. Jelenleg is a szeghalmi földhivatal felújításán fára­doznak Nekik nem okoz gon­dot tehát az adók, közterhek befizetése, s a cég vezetése úgy döntött, folyamatosan fi­zetik a munkavállalók után teljesítendő kötelezettségeiket, hiszen így az adóhatósággal sem akadhat gondjuk.- Ez idő tájt ebben az ágazat­ban mindig megáll az élet. Az építőipar és a kereskedelem pan­gása miatt akár 50—80 százalé­kos bevételkiesés is sújthatja az érintetteket. Az év elején nincs vásárlóereje a lakosságnak, ez látszik azon is, hogy még a multi cégek is csökkentik az áraikat Egyébként az állami és a köz­szféra is nehezen birkózik meg a terhekkel, nem tudják vállalni a költségeket - beszélt eddigi ta­pasztalatairól a könyvelő. A munkavállaló után fizetett járulékok befizetése mellett a tavaly júliusbap bevezetett, .ga­rantált bér is nyomás alá he­lyezte a munkáltatókat. Ez a szabályozás azt jelenti, hogy a legalább középfokú iskolai vég­zettséget, illetőleg szakképzett­séget igénylő munkakörben fog­lalkoztatottak részére a mini­málbérnél magasabb személyi alapbért kell megállapítani. Két évnél kevesebb gyakorlati idő esetén a minimálbér 110 száza­lékával, legalább két év gyakor­lati idő vagy 50 éves életkor fe­lett pedig a minimálbér 115 szá­zalékával egyezik meg a garan­tált bér ebben az évben. Eközben a szeptemberi meg­szorítások folytatásaként idén januártól a munkavállalók ter­hei is megnőttek, hiszen az ed­digi két százalékról háromra nőtt a befizetendő egészségbiz­tosítási járulék. A minisztertől kérnek segítséget a doboziak a pénz felhasználásához Dobozon a belvíz tavaly 351 sze­mélyi tulajdonú lakóingatlan­ban okozott károsodást. A kor­mány a probléma kezelésére 83 millió forintot bocsátott a tele­pülés rendelkezésére. A nagy­községben azonban a tulajdono­sok közül csak 195 lakos kötött szerződést, így Doboznak 23,5 millió forintot kellene visszafi­zetnie a központi támogatásból. ■ Doboznak 23,5 milliót kellene visszafizetnie a belvizes támogatásból. A testület legutóbb úgy dön­tött, írásban kérik Lamperth Mó­nika önkormányzati és terület- fejlesztési minisztert, engedje, hogy a maradvány pénzeszközt a nem helyreállítható lakóingat­lanok kárenyhítésére, illetve szociális bérlakások építésére használja fel az önkormányzat. Simon István Tamás polgár- mester rámutatott: „A 10 éves jelzálogjog és elidegenítési ti­lalom elriasztja, az ingatlanra kötött értékkövető biztosítás pedig annyira leterheli a leg­több ingatlantulajdonost, hogy nem képesek megbirkózni a feladattal.” ■ B. I. Nemrég zárult le a tisztújítás a Munkáspártnál- A hetvenöt Békés megyei te­lepülésből 45-ben rendelke­zünk alapszervezettel. Tagja­ink jó kapcsolatokat ápolnak az önkormányzatokkal és a kü­lönböző települési szervezetek­kel egyaránt - összegezte a kö­zelmúltbeli tisztújítás eredmé­nyét és a Magyar Kommunista Munkáspárt politikai helyzetét Bánhegyi József, újraválasztott megyei elnök, a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. A rendez­vényen dr. Thürmer Gyula or­szágos elnök is részt vett, aki kifejtette véleményét a jelenle­gi politikai eseményekről. El­mondta, Magyarországnak mindenképpen új alkotmányra és ezáltal friss politikai erők parlamenti belépésére lenne szüksége. ■ M. P. M. Jó bizonyítványt kaptak tavalyi munkájukért a határőrök évértékelés Az orosházi igazgatóság szakembereinek sok dolguk akad, ezen a határszakaszon a legtöbb a jogsértés Évértékelő tiszti értekez­letet tartottak tegnap az Orosházi Határőr Igazga­tóságon. Samu István ve­zérőrnagy nem fukarko­dott a dicséretekkel, ami­kor régiónk határőreinek munkájáról alkotott véle­ményt. Lipták Judit ____________ A tiszti értekezletet megelőző sajtótájékoztatón Dávid Ká­roly dandártábornok, az Oros­házi Határőr Igazgatóság ve­zetője néhány számadattal ér­zékeltette a tavalyi határren­dészeti munkát. A jogsértések száma meghaladta a 15 ezret, ami 23 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest. A hazai határőr igazgatóságok közül az orosházira hárult a legtöbb feladat ezen a téren. Az esetek mintegy felében közlekedési szabálysértésről volt szó, de gyakran előfordult az is, hogy a külföldi állampol­gárok jóval tovább tartózkod­tak nálunk, mint amennyire az engedélyük szólt. Közok­irat-hamisítást 365 esetben követtek el, tiltott határátlé­péssel pedig 286-an próbál­koztak, szökésüket az esetek csaknem felében embercsem­pészek is segítették. Legtöbb­ször moldáv, román, illetve bangladesi állampolgárok pró­báltak meg a zöldhatáron át­jutni. A személyforgalomban nem tapasztalható lényeges válto­zás, a teher- és buszforgalom viszont jelentősen növekedett, tavaly napi 2800 kamion lépte át a határt. Ez a szám az idén, Románia uniós csatlakozása Tiltólista helyett fokozott mélységi ellenőrzés —Az uniós csatlakozásnak köszönhetően a román állam­polgárokat is „lazábban” el­lenőrizzük, s ez komoly kihí­vást jelent számunkra. Egy fontos ellenőrzési módszer, a tiltólista ugyanis kikerült a kezünkből, más módon kell fényt derítenünk a jogsérté­sekre. A jövőben fontos szere­pet szánunk a mélységi, azaz a határon belüli ellenőrzések­nek, ebben számítunk a pénzügyőrök és az idegenrendészeti szervek segítségére is - hangsúlyoz­ta Samu István. Samu István: feltárjuk a jogsértéseket. után várhatóan még tovább emelkedik. Samu István vezérőrnagy, a Határőrség Országos Parancsnokságá­nak rendészeti fő­igazgatója úgy vé­lekedett, az oroshá­ziak kitűnően fel­készültek Ro­mánia uniós csatlakozá­sára, a ha­tárátlépés zökkenő- mentes, s jól haladnak ha­zánk 2008. január 1-jei, schengeni csatlakozásának előkészületei is. A határőrök jól vizsgáztak a nagylaki és biharkeresztesi uniós ellenőrzés során is. A schengeni bizottság az ellenőr­zött országok közül egyedül Magyarországon találta telje­sen kielégítőnek a felkészülést, így ide nem térnek vissza újabb ellenőrzésre. A vezérőrnagy a 2007. év egyik fontos feladatának ne­vezte a határőrség és a rendőr­ség integrációjának alapos elő­készítését. Hozzátette: ahhoz, hogy ez 2008. január elsején megtörténjen, az Országgyű­lésnek az év első felében több törvénymódosítást is el kell fo­gadnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom